Az áthidaló hitel akár két éven keresztül fedezi a lakáshitel törlesztésének egy részét. A hitelkárosultak képviselője szerint kevés emberen segít a csomag – feltehetőleg a lakáshitelesek 15 százalékán, és félő, hogy ez a kevés ember két év múlva még nagyobb bajban lesz.

Az áthidaló kölcsönt nemcsak munkanélküliek kérhetik bankjuknál, ahol a lakáscélú hitelt felvették, hanem azok is, akiknek van állásuk, de a válság miatt átmenetileg pénzzavarba kerültek. A két csoportra azonban más-más szabályok vonatkoznak.

A fizetési nehézségekkel küzdő, de nem munkanélküli adósnak igazolnia kell, hogy a törlesztőrészlet negyedével nagyobb terhet jelent számára, mint a válság kezdete előtt. Akár azért, mert annyival nőtt a részlet, akár azért, mert annyival csökkent a jövedelme. A munkanélküliek közül az kérheti ezt a kölcsönt, aki tavaly szeptember 30-a után veszítette el állását, és harminc millió forintnál kisebb értékű lakásra vett fel legfeljebb húszmilliós hitelt. Ha él a lehetőséggel, elég havonta tízezer forintot fizetnie, így a bank nem bontja fel a szerződést. Két év múlva viszont az eredeti törlesztőrészlet mellett számolnia kell a kedvezményes kölcsön részleteivel is – akár tíz éven keresztül.

Barabás Gyula, a hitelkárosultakat képviselő Magyar Hitelszövetség elnöke éppen ebben látja a csomag veszélyét: szerinte félő, hogy két év múlva akkora összeget kell fizetniük a bajba került hiteleseknek, amekkorára nincsenek felkészülve.

Úgy véli, bizonyos esetekben jó, hogy tízezer forinttal lehet a szerződést tovább tartani. Ám, mint fogalmaz, nem lehet tudni, hogy két év múlva milyen gazdasági helyzet lesz, nem lehet tudni, hogy annak a devizahitelnek mennyi lesz akkor éppen a devizaárfolyama.

A Magyar Hitelszövetség elnöke éppen ezért mondja azt, hogy ez a csomag a problémák kétéves elodázásról szól. „Mitől lenne most felvilágosultabb az a hitelfelvevő, akinek ma is komoly problémákat jelent a törlesztőrészlet?” – veti fel aggályait. „Félünk; nem ezt az utat választottuk volna, más irányban gondolkodtunk volna” – teszi hozzá.

A kedvezményes kamatozású kölcsönt a Hitelszövetség számításai szerint 80-90 ezer hiteles kérheti mától – függetlenül attól, hogy forint- vagy devizaalapú tartozása van. Ez az összes lakáshiteles nagyjából 15 százaléka.

A törvény abban az esetben is segítséget ígér, ha az adós nem tudja ezt a lehetőséget kihasználni, és a lakását elárvereznék. Az önkormányzat – elővásárlási jogával élve – megveheti a lakást, majd a piacinál kedvezőbb feltételekkel bérbe adhatja az eddigi lakónak, az adósnak. Polgármesterek azonban többször is figyelmeztettek arra, hogy a Magyar Fejlesztési Bank kedvezményes hitele ellenére sok, tetemes tartozást felhalmozó önkormányzat valószínűleg nem tud majd élni elővásárlási jogával.

(MR)