Meghaladhatja a várakozásokat a növekedés
A piaci várakozásokat jelentősen felülmúló gazdasági növekedés, csökkenő államadósság és stabil államháztartás.A piaci várakozásokat jelentősen felülmúló gazdasági növekedés, csökkenő államadósság és stabil államháztartás – többek között ezek jellemezték az idei évet az M1 Summa című magazinjának nyilatkozó szakértők szerint.
Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Négy és fél százalék – az óvatosabb becslések szerint is legalább ennyivel növekedhet idén a magyar gazdaság. A negyedik negyedévre vonatkozó GDP-adat – ami már a gazdaság éves teljesítményét is pontosan megmutatja – majd csak jövő év márciusában jelenik meg, azonban szakértők szerint az eddigi számokból már látszik, hogy az idei növekedés a piaci várakozásokat, és még a kormány korábbi célszámát is jelentősen meghaladhatja.
A kabinet 4,3 százalékos bővüléssel számolt az idei évre. A hazai elemzők közül volt, aki ennél némileg alacsonyabb növekedést prognosztizált, a pesszimistább elemzői jóslatok pedig jóval 4 százalék alá tették ezt a számot.
Az elemzők nagy része abban is egyetértett, hogy az év második felére lassulni fog gazdaságunk. Ezzel szemben a KSH adatai szerint az első negyedéves 4,4 százalékos, majd a második negyedéves 4,8 százalékos növekedés után a harmadik negyedévben 4,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság. Sőt, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított, kiegyensúlyozott adatok szerint a harmadik negyedévben az 5 százalékot is meghaladta a gazdaság teljesítménye.
Tizenöt éve nem volt ilyen
Virovácz Péter, az ING bank elemzője azt mondja: a 4,5 százalékos várható éves bővüléshez hasonló mértékű gazdasági növekedésre több mint másfél évtizede volt példa hazánkban, ám az akkori időszakkal ellentétben most nem hitelekből bővül a magyar gazdaság.
„Legutóbb, amikor ilyen erős növekedésről beszélhettünk, akkor olyan időszakot élt a magyar gazdaság, ami nagyon komoly egyensúlytalanságban futott ki. Komoly eladósodásról beszélhettünk abban az időszakban, legyen szó a háztartásokról, a vállalati szektorról, vagy akár az államadósság-rátáról. Ez 2018-ról nem mondható el: sokkal egészségesebb, fenntarthatóbb szerkezetben bővült a gazdaság” – foglalta össze Virovácz Péter.
Szakértők szerint a növekedés fenntarthatóságát az is alátámasztja, hogy a gazdaság a 2010-et megelőző évekkel szemben az államadósság csökkenése mellett bővül. Az év végén a kormány várakozásai szerint a GDP-arányos államadósság 72,9 százalék lehet, ami a 2010 előtti években még jóval 80 százalék fölött volt.
„Ráadásul az adósság szerkezete is sokkal egészségesebb, hiszen jelentősen csökkent annak deviza-részaránya” – emelte ki a műsorban az elemző.
Csökkent a deviza-részarány
A magyar államadósság deviza-részaránya jelenleg kevesebb, mint 19 százalék – ez régen a 60 százalékot is elérte. A devizás adósság tehát folyamatosan kiszorul, és helyét elsősorban a lakossági adósságpapírok veszik át, ami mindenképpen kedvező folyamat – hívta fel a figyelmet a szakértő –, hiszen amellett, hogy az árfolyamkockázatot sem viseljük, van még egy fontos előnye: a lakossági adósságpapírok tulajdonosai nem fognak megijedni semmitől, „nem fogják hirtelen eladni az állampapírokat, és ezzel nehéz helyzetbe hozni az államadósság finanszírozását. Vagyis egy sokkal kiszámíthatóbb, stabilabb helyzetet teremt”.
Szakértők kiemelik, hogy államháztartásunkat is a stabilitás jellemezte az elmúlt nyolc évben. 2018 sorozatban a hetedik olyan év lehet, amikor a 3 százalékos maastrichti kritériumszint alatt alakulhat a költségvetési hiány. Ezt 2006 és 2010 között egyszer sem sikerült teljesíteni.
A kormány 2,4 százalékra tervezte az idei hiányt, ami az előrejelzések szerint tartható – mondta a műsorban Regős Gábor, a Századvég tudományos munkatársa. Mint hozzátette: Az első félévben 0,1 százalék volt a GDP-eredményszemléletű hiány. Ennél jóval magasabb a pénzforgalmi hiány az uniós források megelőlegezése miatt, de azért elmondható – fűzte hozzá –, hogy a költségvetés, figyelembe véve az év végi költéseket is, tudja tartani a tervet. Kedvezőbb is lehet az egyenleg a tervnél, alacsonyabb lehet a hiány.
A költségvetés stabilitását elemzők szerint az adócsökkentésre épülő gazdaságpolitika mellett is hónapról hónapra növekedő adóbevételek biztosítják. Szakemberek úgy vélik, ebben a legnagyobb szerepet az online gazdaságfehérítő eszközök játszották.