Megszavazták a jövő évi adótörvényeket. A személyi jövedelemadó sávhatára ötmillió forintra nő, a két kulcs 17 és 32 százalékra csökken, de az adó alapjába beleszámít a munkáltató által fizetett járulék is. Az eddig adómentes béren kívüli juttatások egy része után 25 százalékos adót fizet a munkáltató, ilyen az üdülési csekk, a meleg étkezési utalvány és az utazási bérlet. Megszűnik mind a magánszemélyek, mind a cégek 4 százalékos különadója, de a társasági adó 19 százalékra nő. A munkáltatók 5 százalékkal kisebb járulékot fizetnek minden alkalmazott után, és megszűnik a fix összegű egészségügyi hozzájárulás. (A százalékos eho viszont 27 százalékra emelkedik.)

Nagyobb lesz a szesz, a dohány és az üzemanyag jövedéki adója, viszont csökken a vagyonátruházási illeték. Zömmel visszavonták azokat a nemrég elfogadott adószabályokat, amelyek a szakmunkásképzést nehezítették volna meg a vállalkozások számára.

Mindezt az MSZP és az SZDSZ teljes egységben szavazta meg, sőt az igen gombot nyomta meg a Fidesz négy képviselője, köztük Varga Mihály volt pénzügyminiszter is.

Jövő évtől kell fizetni a vagyonadót

Jövőre bevezetik a vagyonadót a lakások és a nagy értékű járművek után. Ezt viszont csak a kormányt támogató két frakció szavazta meg, és nem kivétel nélkül: ellene voksolt a szocialista Laboda Gábor és Mécs Imre, valamint hét szabad demokrata, köztük Fodor Gábor távozó pártelnök is. Az MSZP-s Szanyi Tibor, aki korábban ellenszavazatot ígért, végül igent mondott.

Az elfogadott jogszabály szerint adómentes lesz személyenként egy, legfeljebb harmincmillió forint értékű lakás, ha benne laknak, és még egy, legfeljebb 15 milliós ingatlan. Az összes többi tulajdon után sávosan kell fizetni negyed és fél százalék közti adót.

A három- és többgyermekesek kedvezményt kapnak. A 62 évnél idősebb nyugdíjasok, a rokkantak, a kiskorú örökösök, a munkanélküliek kérhetik az adófizetési kötelezettség felfüggesztését, de arra az időre az állam jelzálogjogot jegyeztet be a lakásra.

Megszűnik a képviselői költségtérítés

Jövőre már az országgyűlési képviselők is az általános szabályok szerint adóznak minden jövedelmük után. Költséget csak számlával vagy 10 százalékos átalányként számolhatnak el, mint mindenki, akinek önálló tevékenységből származó jövedelme van.

Megszűnik a költségtérítés, amellyel nem kell elszámolni. Ennek megfelelően módosították az alkotmányt is. Mindezt nagy többséggel fogadták el, mert a kormánypárti és az ellenzéki képviselők egyaránt belátták, hogy mostani jövedelemrendszerüket a választópolgárok rossz szemmel nézik. Egyedül a szabad demokraták nem értettek egyet.

Erről a témáról az Országgyűlés népszavazást is kiírt a Seres Mária kezdeményezésére összegyűlt aláírások alapján, de lehetséges, hogy most az Alkotmánybíróság ugyanazt fogja mondani, mint tavaly a több-biztosítós egészségbiztosításról szóló referendum kapcsán: a megfelelő törvénymódosítás után már tárgytalan a népszavazás, nem kell megtartani.

Szigorították a gyes és a gyed szabályait, befagyasztották a családi pótlékot

A 2010. május 1. után születendő gyermekek után két évre csökken a gyes időtartama, gyedet pedig legalább egyéves járulékfizetés után lehet kapni. A családi pótlék idén és jövőre nem nő, viszont a települési jegyző döntése alapján a felét természetben lehet kiadni annak a családnak, amely nem megfelelően gondoskodik a gyermekéről.

A képviselők többsége – a Fidesz és a KDNP heves tiltakozása ellenére – lényegében változatlanul fogadta el a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvényt, és ezt Sólyom Lászlónak most már alá kell írnia. A jogszabályt az elnök bírálata alapján azzal egészítették ki, hogy a kormány készítsen törvényjavaslatot arról, hogyan fejlesszék a gyermekintézményeket és hogyan segítsék a gyerekük kétéves korában újra munkába álló anyákat. Az MSZP és az SZDSZ frakciója szavazott igennel, kivéve Mécs Imrét.

Haladékot kaptak a pókeresek

Elhalasztották a döntést a kártyatermekről, a szervezett pókerjátékról. A legalizált és szabályozott tevékenység után a szervezőknek játékadót kell majd fizetniük. A szabályok megszegőire tízmillió forintig terjedő bírságot lehet kiszabni. A napirendi javaslatban szerepelt a zárószavazás, de ez végül szeptemberre marad.

Nem egészült ki az alkotmány a népirtás tagadásának tilalmával

Nem kerül be az alkotmányba sem a diktatúrák népirtásainak tagadását, sem a nemzetiségi, vallási és egyéb alapú gyűlöletkeltést tiltó paragrafus. A két nagy párt közötti megegyezés hiányában a többféle megfogalmazású javaslatok közül egyik sem kapta meg a kétharmados többséget.

Állami kézben maradnak a vízművek

Tartós állami többségi tulajdonban marad az öt regionális vízműtársaság. Az ellenzék követelésére a kormánypártiak is egyetértettek azzal, hogy ezek kerüljenek vissza a nem privatizálható cégek listájára, ahonnan 2007-ben törölték őket.

Jégkárokra is jár kártalanítás

A jégverés okozta kárra is lehet pénzt kapni az agrárkárenyhítési alapból, amint a köztársasági elnök kihirdeti a módosított törvényt, amely elmúlt hetek jégesőinek károsultjaira is vonatkozik majd. Az őstermelők közül azonban, akiknek nem kötelező a részvétel az alapban, csak azok részesülhetnek ebből a juttatásból, akik annak idején önként beléptek.

Korlátozták a miniszteri jogosítványokat a felsőoktatásban

Törvényt hoztak a nemzetközi felsőoktatási intézményekről, ez azonban jóval szűkebb körre terjed ki, mint a sokat vitatott eredeti szabad demokrata-szocialista javaslat. Azokat a zömmel idegen nyelven oktató egyetemeket mentik fel bizonyos hazai előírások alól, amelyek az Európai Gazdasági Térség vagy a fejlett országokat tömörítő szervezet, az OECD valamelyik tagállamában elismert és ellenőrzött intézménnyel működnek együtt, és magyarországi elismerésük óta legalább három éve tanítanak. Szakjaiknak meg kell felelniük valamely itthoni képzésnek, és magyar joghatóság alá tartoznak.

Egyúttal az eddiginél pontosabban meghatározták, hogy az oktatási miniszter milyen szempontok alapján oszthatja el az államilag finanszírozott hallgatói helyeket az egyes egyetemek és főiskolák között. Az erről szóló eddigi szabályt ugyanis az Alkotmánybíróság azért semmisítette meg nemrég, mert túl széles hatáskört adott a miniszternek törvényi alap nélkül.

Szigorították a Büntető törvénykönyvet

Több ponton szigorították a Büntető törvénykönyvet. Különösen azok számíthatnak súlyosabb büntetésre és kevesebb kedvezményre, akik erőszakos cselekményeket követnek el többszörös visszaesőként. Ugyanakkor szélesebb lesz a jogos védelem lehetősége: kimondták, hogy senki nem köteles kitérni a jogtalan támadás elől, és nem büntethető az, aki ijedtségből vagy menthető felindultságból túllépi a védekezés jogos mértékét. Emellett bevezették a megelőző jogos védelem fogalmát: mindenki védheti magát és vagyonát olyan eszközökkel, amelyek emberi élet kioltására nem alkalmasak – tehát magas feszültségű árammal nem! -, és csak a jogtalan behatolókra veszélyesek. Feltétel azonban az is, hogy a védekező igyekezzen elkerülni, hogy mások sérelmet szenvedjenek, például figyelmeztesse az arra járókat az alkalmazott eszközre.

A közrend védelme érdekében megnövelték a mező-, erdő- és halőrök, természetvédelmi őrök, közterület-felügyelők hatáskörét, akik ha bűncselekményt észlelnek vagy megtámadják őket, az eddiginél többféle eszközzel léphetnek fel. A nem hivatásos tagokból álló polgárőrség is használhat majd gázszprét, de kizárólag szolgálatban és önvédelemből. Mindezek alkalmazásának jogosságát azonban a rendőrség utólag minden esetben ellenőrzi. A közterület-felügyelet nem rejtetten térfigyelő kamerákat működtethet majd.

Nagyobb jogkört kap a rendőrség a sportrendezvényeken: ha hiányoznak a biztonságos lebonyolítás feltételei vagy a közönség viselkedése veszélyes, a parancsnok közvetlenül a helyszínen is megtilthatja a mérkőzés megtartását, és ez ellen nincs helye fellebbezésnek. Elő lehet írni továbbá, hogy bizonyos sporteseményekre csak szurkolói igazolvánnyal vagy névre szóló jeggyel mehessenek be a nézők.

Szabad a termékpálya-egyeztetés

Egyhangúlag elfogadták az összes frakció egy-egy képviselője által aláírt törvényjavaslatot, amely az élelmiszerágazatban lehetővé teszi a szereplők önszabályozó megállapodását. A termékpálya-szervezetek tagjai a felvásárlással, forgalmazással, piacra jutással kapcsolatban működhetnek együtt, és egyeztethetnek az árakról, beszerzési és eladási lehetőségekről, a termékek piaci helyzetének javításáról, a kiegyensúlyozott piaci viszonyok megteremtéséről. Más ágazatokban az ilyen egyeztetés tilos.

Az új törvény ezzel korlátozza a versenyhivatal hatáskörét, amely ezután csak a földművelésügyi miniszter kezdeményezésére léphet fel. Tehát a független hivatal helyett a szaktárca vezetője döntheti el, hogy a verseny korlátozásából – a törvény megfogalmazása szerint – több gazdasági és társadalmi előny származik-e, mint hátrány, és ha úgy ítéli meg, hogy igen, akkor nem indulhat versenyfelügyeleti eljárás. A termelők, feldolgozók és kereskedők között állami ösztönzésre született etikai kódexet a versenyhivatal éppen a versenykorlátozó megállapodás miatt kifogásolta, például azt, hogy a bolti terület 80 százalékán magyar árut kellene kínálni. Most már törvény mondja ki, hogy lehet ilyen megállapodást kötni.

A vitában nem került szóba az a sajtóból ismert érv, hogy a független versenyhivatal jogainak megkurtítása nem ellentétes-e az uniós szabályokkal. Az ehhez kapcsolódóan elfogadott másik javaslat a beszállítókkal, élelmiszertermelőkkel szemben tisztességtelen kereskedői magatartás ellen lép fel az eddiginél részletesebb szabályokkal. A tervezeteket megtárgyalták, és a múlt heti elképzelést megváltoztatva döntöttek is róluk.

Változnak a társasházi szabályok

Módosították a társasházi törvényt. A változások egyebek közt arra vonatkoznak, hogy milyen döntést milyen többségi aránnyal lehet meghozni. Kimondták, hogy a házirend a bérlőkre és az egyéb jogcímen ott tartózkodókra is kötelező, nem csak a tulajdonosokra – egyre gyakoribb ugyanis, hogy nem a tulajdonosok használják a társasházi lakást. Az ügyészség törvényességi felügyeleti jogot kapott a társasházak működése felett.

Farkas Ádám veszi át a PSZÁF felügyeleti tanácsának irányítását

Az Országgyűlés Farkas Ádámot választotta meg hat évre a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsának elnökévé lemondott névrokona, Farkas István helyére. A múlt héten a gazdasági bizottság visszavonta azt a javaslatot, hogy állítsák vissza a 2004 előtti egyszemélyi vezetést a felügyeletnél. A mostani választás azonban nem zárja ki, hogy ez később megtörténjen. Az Alkotmánybíróság ugyanis 2004-ben kimondta, hogy nem alkotmányellenes, ha egy határozott időre kinevezett vagy megválasztott vezető (akkor Szász Károly PSZÁF-elnök) megbízatását a parlament azért szünteti meg idő előtt, mert az intézmény szervezetét, irányítási rendszerét átalakítja.

Parlamenti alelnökké választották Pelczné Gáll Ildikót

Az Országgyűlés alelnöke lett Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz képviselője. Áder János helyére választották meg, aki 19 évi itthoni képviselőség (és 1998-2002 közötti házelnökség) után az Európai Parlament tagja lett.

(Krónika)