A Gazdasági Versenyhivatal 200 millió forintra bírságolta az OTP Bankot a fogyasztók tisztességtelen befolyásolása miatt. Érdekes módon a GVH most ugyanazért, a hitelkártya-hirdetésekért marasztalta el a pénzintézetet, amely ügyben egy éve már kiszabott 100 millió forintos bírságot – tudta meg a Napi Gazdaság.

A korábbi bírság jogszerűségét az OTP vitatta, az ügyben a mai napig nem született jogerős bírósági döntés.

Az OTP Bank szerint meglepő, hogy a hivatal egy olyan ügyben indított teljesen új vizsgálatot, amely kérdésben korábban már döntést hozott, márpedig a közigazgatási eljárási törvény GVH-ra is vonatkozó szabályai szerint a hatóság által már érdemben elbírált ügyekben változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló eljárás nem indítható. A pénzintézet szerint a GVH eljárási hibát követett el, amikor nem utóvizsgálatban ellenőrizte a korábbi előírások teljesülését, s aggodalmát fejezte ki, hogy így lényegében mindennap újra bírságolhat egy vitatott esetben.

A bankban számos változtatást hajtottak végre a hitelkártyareklámokban annak ellenére is, hogy a versenyhivatali elvárások jó részét továbbra is vitatják. A közelmúltban a Nemzetközi Bankárképző konferenciáján ugyanakkor nemcsak az OTP, hanem más megbírságolt bankok is aggályaiknak adtak hangot a GVH eljárásával kapcsolatban: a hivatal időről időre – még a versenytanácsi tárgyalási eljárás alatt is – olyan új elvárásokkal áll elő a reklámok tartalmával kapcsolatban, amelyekre a bankok nem tudnak felkészülni.

Korba Szabolcs, az OTP Bank jogi képviselője szerint a GVH a tárgyalás során kijelentette, hogy nem a bank teljes ügyfél-tájékoztatási gyakorlatát vizsgálja, hanem csak az egyes reklámokat. Emiatt döntése meghozatalakor a hitelintézeti törvénynek az ügyfél szerződéskötés előtti tájékoztatási kötelezettségét előíró passzusait nem vette figyelembe, holott a versenytörvény is a megtévesztést és nem a téves vagy hiányos reklámot tiltja. A bank szakjogásza nem érti, miért van hátrányosabb helyzetben a pénzintézeti szektor, mint például a gyógyszeripar, ahol bevett gyakorlat, hogy a reklámban szerepel: „a kockázatok és mellékhatások tekintetében kérdezze meg orvosát, gyógyszerészét”. Ráadásul a szerződéskötés előtti részletes ügyfél-tájékoztatásra a pénzügyi intézményeket törvény kötelezi. Az OTP minden reklámjában jelzi, hogy a mindenkori pontos feltételek és kondíciók hol érhetők el, az ügyfél pedig olyan szerződést ír alá, amely minden esetben valamennyi feltételt tartalmazza. Miért kell az olyan fogyasztót védeni, aki anélkül szerződik, hogy elolvasta volna a feltételeket, tájékozódott volna a részletekről? – teszi fel a kérdést a szakjogász.

A bírság kiszabásakor a GVH súlyosbító körülményként értékelte, hogy az OTP-t már több más alkalommal is elmarasztalták – viszont az is tény, hogy ezek általában más és más tényálláshoz kötődnek, és a jogorvoslati eljárások nem fejeződtek be ezekben az esetekben sem. A GVH a bírság összegét az OTP piaci helyzetével indokolta (miközben a bank piaci részesedése a vizsgált hitelkártya-piacon mindössze 16,9 százalékos, ráadásul csak meglehetősen későn, három éve dobta piacra hitelkártyáját – ugyanakkor számos versenytárs már egy évtizede, nemegyszer ennél nagyságrenddel nagyobb részesedéssel vesz részt a hitelkártyabizniszben, s hasonló tartalommal hirdeti folyamatosan a terméket…). A hírek szerint a folyamat nem áll le: a jövő héten újabb bank ellen várható versenytanácsi döntés hasonló témában.

(napi.hu)