Fotó: Demokrata/T. Szántó György
Hirdetés

– Örül a jó hírnek?

– Mire gondol?

– „Orbán az árakat emeli. Dobrev Klára a béredet fogja emelni!” Ezt olvashatjuk a Gyurcsány-párt plakátjain.

– Érdekes egybeesés, hogy épp akkoriban jelent meg a DK plakátkampánya, amikor a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a legfrissebb inflációs adatokat. Ezekből az derül ki, hogy áprilisban az előző hónaphoz képest mindössze 0,7 százalékkal nőttek a fogyasztói árak, vagyis az infláció radikálisan lelassult. De nem csak ezért értelmezhetetlen Gyurcsányék propagandája, hanem azért is, mert nem tudom elképzelni, hogyan emelheti az árakat egy miniszterelnök vagy bármely politikus. Odamegy valamelyik kiskereskedelmi multi tulajdonosához, és ráparancsol?

Korábban írtuk

– Tény, hogy az árak, főleg az élelmiszereké, keményen elszálltak az utóbbi időben.

– Ennek a legfőbb oka a szomszédban dúló háború, ami miatt sokszorosára drágult az energia. Köztudott, hogy ez minden más termék, szolgáltatás árát is magával húzza. Egész Európa ettől szenved egyébként, nem csak Magyarország. Abba bele sem merek gondolni, milyen hatása lenne, ha a magyar ipar tönkretételének céljából Ukrajna felrobbantaná a Barátság kőolajvezetéket… Megjegyzem, ha valakinek ilyen dühkitörései vannak, még ha csak zárt körben is, akkor nem alkalmas semmilyen felelős posztra. Az alacsony jövedelmű emberek számára egyébként épp az infláció könnyítését jelentette a tavaly bevezetett árstop, amivel nagyjából 300 milliárd forintot takarítottak meg az érintett családok. Meglepő módon a baloldal folyamatosan támadta és támadja ezt az intézkedést.

– És mi a helyzet a béremeléssel?

– Megint csak az a kérdés merül föl, hogy mégis hogy kell ezt elképzelni: a magát árnyék-miniszterelnöknek kinevező Dobrev Klára raportra hívja a munkáltatókat, és rájuk parancsol, hogy emeljék a fizetéseket? A bérmegállapodások a szakszervezetek és a munkáltatók tárgyalásain születnek meg, nem politikusok döntenek ezekben a kérdésekben. Legalábbis demokratikus keretek között. Ugyanígy a szakszervezetek feladata a munkavállalók szociális helyzetének, munkakörülményeiknek javításáért, az egészségük védelméért, a családbarát szemlélet gyakorlati megvalósításáért küzdeni, hogy a munkabeosztás lehetővé tegye a kicsi gyerekek óvodába, bölcsődébe kísérését, és ne legyen probléma, ha a gyerek betegsége miatt a dolgozónak váratlanul otthon kell maradnia. Persze volt idő, amikor az állampárt és annak egyetlen szakszervezeti tömörülése egy és ugyanaz volt, és központilag írtak elő mindent. Aztán volt olyan idő is, amikor a nagyvállalatokhoz lojális baloldali szakszervezetek a Gyurcsány-kormány alatt folyamatosan a béremelések ellen agitáltak, mondván, veszélyeztetik a munkahelyeket, mert a nyakra-főre mindenütt boltokat nyitó multik majd lehúzzák a rolót.

– Nem szokványos szakszervezeti magatartás…

– Ráadásul Dávid Ferenc, az árnyékkormány gazdasági árnyékminisztere 2005-től 2018-ig volt a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára, és mint ilyen, éppenséggel nem a munkavállalói oldalt képviselte. Tehát ez egy megtévesztő kampány. Ahogy az is az volt, amiben Dobrev azt állította, hogy úgymond megcsinálta az európai minimálbért. Ilyen ugyanis nincs, nem is volt. Mindössze egy uniós irányelv létezik, amely azt célozza, hogy az egyes tagállamok teherbíró képességük, gazdasági helyzetük figyelembevételével közelítsenek az EU minimálbérátlagához. Ez azonban nem valamiféle egységes bérezést jelent, és az sem igaz, hogy ezt Dobrev Klára intézte volna el. Azt se felejtsük el, hogy béreket emelni csak létező munkahelyeken lehet. Gyurcsányékkal ellentétben az Orbán-kormány munkahelyeket teremtett, és ezzel megélhetést adott az embereknek.

– Mi a szerepe, küldetése a mai helyzetben az önök szakszervezetének?

– Az egykori Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete egy ideje Egyenlő.hu néven folytatja tevékenységét, mert a tapasztalataink arra vezettek, hogy teljesen új alapokra helyezzük a munkánkat. A nevünket az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alaptétele adta: „Minden ember egyenlőnek és szabadnak születik.” Korszerű keresztényszociális szakszervezet vagyunk, nagy példa előttem már csak lengyel fölmenőim miatt is a legendás Szolidaritás, amelynek egyik legerőteljesebb támogatója Szent II. János Pál pápa volt. Tapasztalatból mondom, nem egy, nem két ilyen esetet ismerek, hogy aki 25 évesen elkezd dolgozni egy multinál, nappal és éjjel, munkaidőben és azon kívül hajtja magát, elér egy jó fizetést, szolgálati autót, laptopot, telefont, 25-30 év múlva azon kapja magát, hogy egyedül maradt, szétesett a családja, amire elfelejtett időt szakítani, és törvényszerűen az italba, a drogba menekül. Ez az embertelen, önkizsákmányoló teljesítménykényszer felőrli a családokat. Gyerekkorom óta fontos számomra a keresztény hit és a belőle fakadó társadalmi értékek, mélyen hiszek abban, hogy ezek fontosak a szakszervezeti munkában. Szerintem hit nélkül élni olyan, mint konkrét úti cél nélkül kihajózni a tengerre, kellenek az iránymutató támpontok. Keresztény etikai alapon képzeljük el a munkavállalók képviseletét, mert ez a családjaik érdekeinek képviselete is. Megelőzni a kiégést, lehetőséget teremteni a megfelelő regenerálódásra társadalmi, ezért nemzeti ügy.