A hazai lakások hetven százaléka nagyon alulbiztosított
Mennyi mostanában az annyi?
Április 30-tól új, az ügyfelek érdekeit szolgáló változások lépnek életbe a lakásbiztosítások piacán. A Gazdaságfejlesztési Minisztérium szerint az intézkedések a családok védelmét szolgálják: élénkebbé teszik a lakásbiztosítási piacot, és a szolgáltatók között fokozódik a verseny, ami kedvezőbb biztosítási díjakat tesz lehetővé.
A magyar háztartások háromnegyedének van lakásbiztosítása, az új szabályozás tehát 3,3 millió háztartást érint. A rendelkezés szerint április 30-tól a vagyonbiztosítási szerződések kapcsán a biztosításközvetítőnek kifizetett javadalmazás összege nem haladhatja meg az éves biztosítási díj 20 százalékát. A hitelezőnek a jelzáloghitelre vonatkozó, személyre szabott tájékoztatás során be kell mutatnia az MNB Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítás (MFO) kalkulátorának használatát, amely segíti a fogyasztókat abban, hogy a legkedvezőbb ajánlatot válasszák. A THM-plafonnál a vagyonbiztosítás díját figyelembe kell venni. Új átszerződési lehetőség jön létre: a rendes felmondási lehetőségen (évfordulón) túl az ügyfelek számára minden év márciusában megnyílik egy költségmentes felmondási időszak.
Ez azért jó hír, mert időközben kiderült, hogy miközben a világ körülöttünk egyre veszélyesebbé válik, a hazai otthonok mintegy 70 százaléka alulbiztosított.
– Az elmúlt időszak építőipari költségemelkedése a figyelem középpontjába helyezte a kérdést – mondta a Demokratának Sütő Dénes, az SS Smart Insurance Consulting Kft. ügyvezetője.
A szakértő szerint az alulbiztosítottság veszélye abban áll, hogy a helytelenül megválasztott biztosítási összegek aránylagos, úgynevezett pro rata kártérítéshez vezethetnek. Ez azt jelenti, hogy a biztosító csak abban az arányban téríti meg a kárt, ahogyan a kötvényen szereplő érték a tényleges értékhez viszonyul, azaz ha egy korábban 40 millió forint értékben bejelentett és ebben a formában a kötvényben maradt ingatlan utánpótlási értéke mára 80 millió forint a biztosítók által javasolt és alkalmazandó négyzetméterárak szerint, amelyek figyelembe veszik az épületek felhasználását, felszereltségét, korát és minőségét is, akkor a kártérítés mértéke legfeljebb 50 százalékos lesz.
– Biztosításközvetítőként folyamatosan keressük ettől függetlenül is ügyfeleinknek a legfrissebb és legkedvezőbb megoldásokat a teljes biztosítási piac kínálatából. Természetesen több tájékoztatókampányt indítottunk partnereink között, amelyekben e változásokra hívjuk fel a figyelmüket, és segítünk ezen buktató elkerülésében, hiszen egy ilyen turbulens változásokat mutató kárinflációs környezetben közös érdekünk a biztosítási szerződések aktualizálása.
Hogy az ingatlanunk ne legyen alulbiztosítva, nem árt tehát bizonyos időközönként felülvizsgáltatni a megkötött szerződést. Vásárláskor szinte mindenki nyitott a biztosításkötésre, az évek során aztán sokan elmulasztják a szerződést frissíteni. Az évek előrehaladtával nő az ingatlan értéke és az újjáépítés költsége, amivel egy régi biztosítási szerződés nem tart lépést. Például az a fővárosi lakás, amelyik 2007-ben 18 millió forintot ért, mára akkor is elérheti a 40 milliót, ha időközben semmilyen korszerűsítés nem történt. Ha a lakás megsemmisül, a biztosító csak az eredeti összegben téríti meg a kárt, azaz a példánál maradva, ha annak idején 18 millió forintért vállalt kockázatot, most sem fog többet fizetni.
De vajon mennyivel drágul az aktuális értékre módosított szerződés? A fenti példánál maradva havi 1700 forinttal kell többet fizetnie az ügyfélnek. Érdemes tehát felülvizsgáltatni a régi kontraktust, annál is inkább, mert a legtöbb biztosítótársaság ma már nem előre összeállított csomagokat, hanem testre szabott, egyéni biztosításokat kínál, és az ügyfél maga dönti el, hogy mely elemeket választja. A lakásbiztosítások ma már az ingatlanhoz kapcsolódó közvetlen károk megtérítésén túl baleset-biztosítást, felelősségbiztosítást is tartalmaznak, de választható elem a házi kedvencek orvosi ellátása, az elveszített okmányok pótlása, az ingyenes gyorsszerviz, a jogvédelem is, és a sort még hosszan folytathatjuk.
Ami a hazai ingatlanok átlagos négyzetméterárait illeti, az elmúlt évtizedben valóságos robbanás következett be. Míg 2010-ben 201 ezer forintos négyzetméterárral lehetett kalkulálni a legdrágábbnak számító Pest megyében, ma már a magyarországi átlag 669 ezer forint, ám ezen belül óriási a szóródás. A legdrágább Somogy vármegye, itt egymillió forintba kerül a lakások négyzetmétere. A fővárosban 968 ezer forint az átlagos négyzetméterár. A legolcsóbb Békés vármegye, ahol átlag 169 ezer forintot kérnek négyzetméterenként. Ezt Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, illetve Tolna követi, ahol az átlagos négyzetméterárak nem érik el a 300 ezer forintot. Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében 317 ezer, Szabolcs-Szatmár-Beregben 491 ezer, Hajdú-Biharban 613 ezer, Győr-Moson-Sopronban átlagosan 678 ezer forintba kerül a lakások négyzetmétere.
Ami az új építésű lakásokat illeti, Budapesten 1,3 millió forint ezek átlagos négyzetméterára, egyetlen év alatt 24 százalékot drágult. A fővároson belül az V., az I. és a XII. kerület a legdrágább, itt 2,5 millió forintos négyzetméterárral kell számolni. A legfelkapottabb vidéki városokban az új lakások négyzetméterára 920-988 ezer forint között mozog.
A vármegyeszékhelyek közül Debrecenben, Szegeden, Egerben és Veszprémben a legmagasabbak az árak, a legalacsonyabbak pedig Tatabányán, Miskolcon, Nyíregyházán, Kecskeméten és Békéscsabán.
Fontos tisztázni egy alapvető fogalmat: az újjáépítés értékét. Különösen a vidéki, a piaci árak szempontjából olcsónak számító településeken lényegi szempont, hogy nem elég az ingatlan forgalmi értékéből kiindulni, az újjáépítési értéket is figyelembe kell venni. Nemcsak az számít tehát, hogy mennyit ér egy adott ingatlan a piacon, hanem az is, hogy mennyibe kerülne újra felépíteni.
A lakás újjáépítésének költségeit elsősorban az építőanyagok és a munkaerő árának alakulása határozza meg. Az utóbbi években mindkettő durván megdrágult. A 2020-as és 2021-es évben a járvány előidézte gyárleállások miatt hatalmas áremelkedés következett be, tavaly pedig még az eredetileg vártnál is intenzívebben drágultak az építőanyagok az ukrajnai háború hatására. Az építkezések átlagos anyagköltsége mintegy 30 százalékkal drágult, egyes termékek esetében nem ritka a 40-50 százalékos áremelkedés sem. Az energiaárak növekedése, az Oroszország elleni szankciók és az ukrán termelés kiesése soha nem látott mértékű áremelkedést okozott, mivel az építőanyag-gyártás az energiaigényes iparágak közé tartozik.
Az üzemanyagárak miatt a fuvardíjak is jelentősen megemelkedtek. Számos gyártó tér át a rövid határidejű árképzésre. A nyersanyagellátásban hiány lépett fel, az átfutási idők jelentősen meghosszabbodtak. Az építkezések, lakásfelújítások száma nem csökkent, sőt például egyes termékcsoportokban növekedés volt tapasztalható. A hőszigetelő, burkoló- és falazóanyagok, téglák, járólapok, faanyagok és fűrészáru körében a drágulás a pesszimista várakozásokat is felülmúlta. A gipszkarton termékek ára 53, a hő- és hangszigetelő haboké 40, a betonacél 36 százalékkal drágult. A drámai alapanyagár-emelkedés mellett 2020 óta megduplázódott-megháromszorozódott a munkadíj is.
A biztosítási szerződések felülvizsgálata és aktualizálása tehát nagyon időszerű. De vajon hogy fognak reagálni az új kormányzati intézkedésekre a biztosítási piac szereplői, a biztosítótársaságok? Sütő Dénes szerint érdemes lehet kivárni, hogy a szabályozás életbe lépését követően milyen mozgások indulnak el a biztosítási területen, az azonban előnye lehet a változásnak, hogy a lakásbiztosítási szerződések sűrűbb felülvizsgálatára ösztönzi az ügyfeleket.