Mérnökök és szakmunkások is hiányoznak
A cégek nem találnak villamos- és gépészmérnököket, szakemberhiány van gépösszeszerelőkből, építőipari szakmunkásokból, bolti eladókból és pékekből is.A cégek nem találnak villamos- és gépészmérnököket, szakemberhiány van gépösszeszerelőkből, építőipari szakmunkásokból, bolti eladókból és pékekből is.A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai szerint több tízezer betöltetlen álláshely van Magyarországon. Ábrahám László, a Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy az iparból legalább négyezer mérnök hiányzik.
Különösen a vidéki vállalatoknak okoz komoly nehézséget összeszedni azt a mérnöki gárdát, amellyel ütőképesen tud dolgozni, s elsősorban villamos- és gépészmérnökökből van hiány.
Ábrahám László a probléma gyökerét abban látja, hogy az iskolában a gyerekeket elijesztik a matematikától és a fizikától. Nem vonzó ezeknek a tantárgyaknak az oktatása, a követelmény képletek és definíciók bemagolása ahelyett, hogy a matematika és a fizika gondolkodásmódját, a lényegét tanítanák meg a gyerekeknek. Emiatt a fiatalok nem választják a műszaki pályát, kevesen jelentkeznek az egyetemeken ezekre a szakokra, nem feltétlenül a legjobbak kerülnek be, a lemorzsolódás pedig tovább csökkenti a majdani végzősök számát.
Ábrahám László a Kossuth Rádió G7 című műsorában beszélt arról is, hogy a felsőoktatás finanszírozása sem elégséges. Míg Európában a GDP 1-1,2 százaléka jut a felsőoktatásra, addig Magyarországon 0,6 százalék. A másik probléma, hogy sem a gyerekek, sem a szüleik nem sokat tudnak a mérnöki pályáról, a karrier- és a kereseti lehetőségekről.
A Jövő Mérnökeiért Szövetség elnöke szerint az iskolákba olyan programokat kellene elvinni, mint a mentorprogram, illetve további roadshow-kat is szervezni kell, amelyeken bemutatják a mérnöki munka szépségeit. Robotépítési, játékos módszerekkel kellene megtanítani a gyerekeknek a mérnöki gondolkodást.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke hozzáfűzte: a liberális oktatásfelfogás hihetetlen károkat okozott a felsőoktatásban. A tanulság az, hogy nem vezet eredményre, hogy bárki bármit tanulhat – függetlenül attól, hogy van-e a tudására gazdasági igény. Az oktatási rendszer megváltoztatása, átalakítása hosszú folyamat. A koncepció kidolgozása és annak vitája is évekig tart, a bevezetése szintén, s a diák egy tízéves folyamat végén kerül ki ezzel a tudással a felsőoktatásból, magyarázta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Parragh László kijelentette: a felelősség azokat terheli, akik a rendszert tönkretették.
Magyar Rádió/hirado.hu