A szomszédban elhúzódó háború zajlik, amire Brüsszel elhibázott szankciók sorozatával válaszolt. Ennek következménye a szankciós infláció és az energiaválság. A kormány célja – ebben a jelentősen megváltozott helyzetben is – a családok, a nyugdíjasok, a munkahelyek és a magyar gazdaság védelme, valamint Magyarország biztonságának garantálása. Ezek a célok voltak a legfőbb szempontok a módosított költségvetés elkészítésénél is – mutatott rá az államtitkár.

Hirdetés

Hozzátette: a kedvezőtlen világgazdasági környezet miatt a kormány a központi tartalékot megemelte, ennek összege a tervezett 170 milliárd forintról 255 milliárd forintra nő.

Arra is kitért, hogy a pénteki parlamenti szavazáson a baloldal ezúttal sem támogatta a költségvetést, ezzel ismét nemet mondtak a rezsicsökkentés, a családok, a munkahelyek, a nyugdíjasok és az ország védelmére. Miután ezzel együtt ugyancsak nem szavazták meg a békepárti határozatot, egyértelmű, hogy a dollárbaloldal nem csak háborúpárti, de nem is akarja megvédeni a magyar embereket a háború és a szankciók hatásaitól.

Tállai András ismertette, hogy a törvényjavaslatban még nagyobb arányú államadósság-csökkentéssel számolt a kormány, a GDP-arányos államadósság 72,9 százalékról 70 százalék alá javul az idei év végére. A kormány jelentősen emelte rezsivédelmi alap forrásait – 670 milliárd forintról 2580 milliárd forintra – annak érdekében, hogy fenntartsa a rezsicsökkentést az átlagfogyasztás erejéig.

Emellett megmaradnak a családtámogatásokra fordítandó emelt források is, amelyek köre bővült a 30 éves koruk előtt gyermeket vállaló édesanyák szja-mentességével. Kiemelt cél a teljes foglalkoztatás fenntartása, ezért a munkahelyvédelmi programok tovább folytatódnak, a munkát terhelő adók nem emelkednek. Mint mondta, a legfrissebb KSH-adatok azt mutatják, hogy idén februárban 4 millió 691 ezer fő dolgozott, azaz 26 ezerrel több, mint egy évvel korábban, ami azt jelenti, hogy továbbra is 4,7 millió közeli szinten van a foglalkoztatottság.

Tállai András hozzátette: 2008-2009-ben, a jelenleginél lényegesen enyhébb válságban az akkori baloldali kormány azonnal a családtámogatásokhoz és a nyugdíjakhoz nyúlt hozzá. Ezzel szemben a polgári kormány értékválasztása világos: a családok és a nyugdíjasok nem fizethetik meg a szankciós energiaválság árát. A magyar gazdaság 2010 óta lefektetett stabil alapjai erős biztosítékot teremtettek arra, hogy Magyarország a jelenlegi válságot is megerősödve vészelje át.

Az államtitkár kitért arra: a kormány továbbra is tartja magát a 2010-ben a nyugdíjasokkal kötött megállapodáshoz, így garantálja a nyugdíjak reálértékének megőrzését. 2010 óta a kormány közel duplájára emelte a nyugdíjakat, miközben a reálértékük mintegy 20 százalékkal nőtt. A nyugdíjasok védelme érdekében továbbra is biztosított az inflációkövető nyugdíjemelés, valamint a baloldal által elvett, de 2022-ben visszaépített 13. havi nyugdíj.

Tállai András kiemelte: a nyugdíjakra és a nyugdíjszerű ellátásokra fordítható költségvetési források összege 6150 milliárd forintra emelkedik 2023-ban, ami a költségvetés legnagyobb tétele. A februárban kifizetett 13. havi, 15 százalékkal emelt nyugdíj fedezetére a kormány mintegy 420 milliárd forintot fordított.

Korábban írtuk