Nagy Márton: 2025 a visszapattanás éve lesz
A jövő év a visszapattanás és a gazdasági helyreállítás éve lesz, amit a békeköltségvetés támogat – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter éves meghallgatásán kedden az Országgyűlés gazdasági bizottságának ülésén.
A tárcavezető közölte, a kormány sikeresen reagált az elmúlt öt év három súlyos válságára: a koronavírusra, a háború okozta energiakrízisre valamint a német gazdaság mélyülő válságára.
A megváltozott gazdasági környezetben a kormány a gazdasági semlegességre építve 21 pontos gazdaságpolitikai akciótervet dolgozott ki, amelynek középpontjában a belső konjunktúra helyreállítása áll, amely biztosíthatja, hogy jövőre 3 százalék fölé emelkedjen a gazdasági növekedés.
Hangsúlyozta: a kiskereskedelmi forgalom helyreállt és a turizmus is kimagasló számokat produkál, a novemberi belföldi turizmus adatok a válság előtti rekordévet is meghaladják. A kiskereskedelmi forgalom 2024 márciusa óta tartósan 3-4 százalék között sávban mozog, ezzel a fogyasztás lehet a gazdasági növekedés legfontosabb támasza idén és jövőre is.
Megjegyezte, hogy külső ársokk vezetett az infláció 2023-as megugrásához, mára azonban az árnövekedést letörték, az őszi hónapok enyhe emelkedését a bázishatás okozza.
A bérekről szólva elmondta, hogy idén 9 százalékkal nőhet a bérek vásárlóereje, a tavaly év végi minimálbéremelésnek köszönhetően. Jelezte: a kormány egyik legfontosabb célja, hogy visszahozza az infláció miatt elvesztett vásárlóerőt.
Szólt arról, hogy a foglalkoztatottsági ráta 84 százalékon állt, szinte teljes a foglalkoztatottság, a munkanélküliség is az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, a cél a tartalékok kiaknázása, az idősek és fiatalok bevonása a munkaerőpiacra.
Nagy Márton erős visszapattanásra számít az építőiparban, a jelenleg 40 százalékkal magasabb rendelésállomány, valamint a kormány lakásépítéssel kapcsolatos intézkedései hatására. Reális célként jelölte meg, hogy jövőre 25 ezer új lakás épülhet, ami duplája az ideinek, ugyanakkor az építőipar kapacitásai akár 40 ezres éves bővülést is megengednének.
A külső konjunktúra alakulásáról elmondta, hogy a német gazdaság súlyos válságban van, a túlzott fiskális szigor miatt a berlini kormány a számára ideológiailag fontos célokra és nem gazdaságfejlesztésre költött, valamint az elektromos autóvásárlási támogatások hirtelen kivezetése is káros volt. Véleménye szerint a német választás fordulópontot hozhat majd a gazdaságpolitikában.
A gazdaságvédelmi akcióterv három pillére között említette a bérek vásárlóerejének növelését, hogy 2028-ra a minimálbér 400 ezer forintra, a bruttó keresetek pedig egymillió forintra emelkedjenek. A megfizethető lakhatás kapcsán megjegyezte, hogy ebben a kérdésben az önkormányzatok felelőssége is felvethető. A kormány a keresleti mellett a kínálati oldal bővítését is támogatja a hétfőn bejelentett 200 milliárd forintos lakásfejlesztési tőkeprogram indításával.
Az egyik legfontosabb kérdésnek nevezte a kkv szektor méretnövekedésének támogatását, ezt a Demján Sándor Program alprogramjai támogatják: a kkv beruházásait és versenyképességét támogató tőkeprogram és a célzott támogatást biztosító 1+1 program, a kkv-k exportját élénkítő új hitelprogram és külföldi beruházásaikat támogató hitel és tőkeprogram, valamint a Széchenyi Kártya Program kedvezőbbé tétele.
Nagy Márton emlékeztetett, hogy a gazdaságpolitikai akcióterv összesen 1400 milliárd forint forrást juttat a gazdasági szereplőkhöz és több mint 2800 milliárd forintot a háztartásokhoz.
Dávid Ferenc (DK), a bizottság alelnöke szerint semmilyen válságkezelés nem történt, 2023-ban a tervezett 4 százalékos növekedés helyett 0,9 százalékkal zsugorodott a gazdaság és a 2,9 százalékos hiánycél sem teljesült. A gazdasági semlegesség nem újdonság, a rendszerváltás óta Magyarország mindenkivel kereskedik.
Mellár Tamás (Párbeszéd) elmondta, az inflációs célok elérésében kockázatot jelenthet, hogy a reálbérnövekedés üteme elmarad a termelékenység emelkedésétől és a forint gyengülése is inflációs nyomással jár.
Gelencsér Ferenc (Momentum) szintén megkérdőjelezte a kormányzati előrejelzések megbízhatóságát. Arról kérdezett, hogy ki a felelős a gyenge forintért, az MNB vagy a kormány.
Tordai Bence (Párbeszéd) örvendetesnek nevezte, hogy a kormány eljutott oda, hogy beismerje, lakhatási válság van Magyarország. A bérleti piac szabályozásáról és a Diákváros projektről és a kormány iparpolitikájáról valamint a paksi beruházás költségeiről is kérdezte Nagy Mártont.
Válaszában Nagy Márton az ellenzéki képviselők szemére vetette, hogy semmilyen konstruktív javaslattal nem álltak elő. Megjegyezte, senki nem gondolta volna, hogy a német gazdaság ilyen súlyos válságba kerül. Kiemelte, hogy a kormány gazdasági semlegesség filozófiáját ellenzéki bírálatok övezik.
A termelékenység kapcsán elmondta, hogy a digitális innováció fejlesztése kihívást jelent, különösen a kis- és középvállalkozások számára.
A Diákváros kapcsán elmondta: a Tudás-Tér Alapítvány (korábban Fudan Alapítvány), mint magánbefektető felel a kollégiumfejlesztési programért, itt 13-20 ezer kollégiumi férőhely épülhet. A kormány szándéka, hogy 30 százalék alatt maradjon a külföldi diákok kollégiumi helyeinek száma. Ez egy pilot projekt lesz, amit a későbbiekben kiterjeszthetnek más városokra – fogalmazott.
A Budapest Airport hatalmas hozzáadott értéket hozhat a gazdaságnak, turisztika és logisztika területén és várhatóan 15 év alatt behozza a vételárat – hangsúlyozta a miniszter
A kormány továbbra is számít a nukleáris energia szerepére az energiamixben és az Egyesült Államokkal való gazdasági kapcsolatok bővítése is stratégiai cél – mondta.
