Nézd meg, kitől rendelsz

Elöljáróban azt kell tisztázni, hogy a kialakult helyzet alapvetően nem a Temu hibája. A cég működésére rálátó forrásaink szerint a nagy webshopok között a Temu kifejezetten rugalmasan és fogyasztóbarát módon működik: míg az európai platformok hajlamosak csuklóztatni a vásárlót reklamáció esetén, a Temu mindig vállalja a kártalanítást, hogy megőrizze a bizalmat.

A kínai cég üzletpolitikájára ugyanakkor jellemző, hogy előszeretettel hajolnak le az apróért is. Ennek eredménye, hogy egy olyan kínai hátterű magyarországi futárcéggel szerződtek le, amely mélyen a versenytársak árszintje alatt kínálja szolgáltatásait. Az olcsó hús és a híg lé közötti összefüggés azonban ezúttal is helytállónak bizonyult. A iMile ugyanis képtelen volt megbirkózni vállalásaival, ami miatt összeomlott a megrendelt termékek kézbesítése. A különböző fórumokat és közösségi médiumok platformjait ezután elárasztották a panaszok, amelyek szerint a megrendeléseket csak jelentős késéssel vagy egyáltalán nem teljesítették. Olyan is többször előfordult, hogy a futár azt állította, két alkalommal is megpróbálta kézbesíteni a csomagot, de a megrendelőt nem találta otthon, így a terméket visszavitte a központba. A vásárlók állításai szerint azonban a megadott címen igenis várták a futárt, így lehetetlen, hogy elkerülték volna egymást. A vásárlói panaszok jogos voltát bizonyítja, hogy egymástól függetlenül többen említettek hasonló eseteket. A bosszúságot csak tetézte, hogy a futárcég sok estben e-mailen és telefonon sem volt elérhető. A megrendelők így a Temu felületét rohamozták meg. Végül a visszajelzések szerint a vásárlókat ezúttal sem érte anyagi kár. Ez azonban nem a futárcégen múlott. A nem teljesített vagy időn túl kiszállított termékek árát a Temu visszafizeti, a kötbért pedig megpróbálja behajtani a futárcégen.

Az Economx című online gazdasági portál közlése szerint azóta a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NKFH) is vizsgálatot kezdeményezett az iMile-lal szemben. Ezzel együtt a botrány a Temunak is kínos, és az online kereskedelmi ágazat egészének jelentős károkat okozott. Meglehetősen nehéz visszaszerezni a vásárlók bizalmát, különösen hogy napjaink internetes világában a kommentelők nem felejtenek…

Az időnként kipattanó botrányok ellenére azonban globális trend, hogy fizikai boltok fölkeresése helyett egyre több vásárló rendel online. A jogok és kötelezettségek tekintetében érdemes tehát tisztán látni. Mindenesetre biztató, hogy a törvények alapvetően a vásárlók érdekeit védik. Kispál Edit, a Fogyasztóvédelmi Egyesületek Országos Szövetségének szóvivője szerint a jogszabályok részletekbe menően szabályozzák, hogy egy webáruháznak milyen tájékoztatási kötelezettsége van. Ezek alapján saját adataikat és az adott termékre vonatkozó információkat is pontosan fel kell tüntetniük. Ebbe beletartozik a vételár, vagyis nemcsak a termék ára, hanem a teljes fizetendő összeg, beleértve a kiszállítási díjat is. Egyértelműnek kell lennie annak is, hogy milyen feltételekkel szállítják ki a megvásárolt terméket, illetve szavatossági problémák felléptekor mik a vásárló jogai. Mindezek mellett azt is lehetővé kell tenni, hogy a vevő bizonyos feltételekkel 14 napon belül indoklás nélkül is visszaküldhesse a megvásárolt terméket és visszaigényelje a vételárat.

– Szabályos körülmények között ezekről mind-mind tájékoztatást kell kapnunk a weboldalon. Ha hiányos a tájékoztatás, akkor mindenképpen gyanakodjunk – figyelmeztet Kispál Edit.

A szóvivő hozzáteszi azonban azt is, hogy a szabályok csak a magyar, illetve az Európai Unió területén működő cégekre érvényesek. Ha a Temuról, vagy más távol-keleti, vagy egyesült államokbeli cégtől rendelünk, azokra más szabályok vonatkoznak. Tehát vásárlás előtt mindig utána kell nézni, hogy az adott webáruház milyen szabályokat fogad el magára nézve kötelezőnek. Ebből adódóan a távol-keleti és amerikai webáruházak esetében sem kell automatikusan bizalmatlanná válni, ugyanis a rájuk vonatkozó kötelezettségek sok esetben legalább olyan méltányosak a vásárlóra nézve, mint az európai szabályozás. Kispál Edit hozzáteszi azt is, hogy a magyar fogyasztóvédelmi civil szervezetekhez amúgy sem érkezik számottevő panasz a Temuval szemben. A szóvivő magyarázata szerint ugyanis jellemzően kis értékű termékeket vásárolunk a szóban forgó platformról, a veszteség így minimális, illetve a tapasztalat azt mutatja, hogy a Temut mindig el tudják érni a megrendelők, így a panaszok megoldódnak.

Késés esetén a Temu kárpótlást ad, ami a legtöbb estben egy vásárlási kupont jelent. Történt olyan is, hogy a megrendelő visszakapta a vételárat, miután a jelzett időre nem érkezett meg a küldeménye, néhány hét elteltével azonban mégis kézbesítették, ezek után pedig a pénzt és a terméket is megtarthatta. A Temu tehát alapvetően ügyel a jó hírére, hiszen az az elsődleges érdeke, hogy megőrizze a vásárlók bizalmát.

Felvetődik, mi történik, amikor egy vásárló vitába keveredik valamely hazai vagy külföldi szolgáltatóval. Kispál Edit szerint ilyen helyzetben a fogyasztóvédelmi civil szervezet sem tud mást tenni, mint hogy jogi tanácsot ad.

– Mi eljárni semmilyen körülmények között nem tudunk, nincs rá semmilyen hatáskörünk. El tudjuk mondani a fogyasztóknak, hogy milyen jogaik, illetve kötelezettségeik vannak, a fogyasztóvédelmi hatóság is hasonló segítséget nyújthat. Pontosabban a hatóság azt tudja ellenőrizni, hogy megfelelő-e a tájékoztatás az adott weboldalon, vagy esetleg megtévesztik a fogyasztókat. A tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatot is vizsgálhatják, konkrét egyedi jogvitában pedig békéltetőtestület működik közre – mondja Kispál Edit.

Amikor pedig valamelyik hatóság, akár a Gazdasági Versenyhivatal, akár a Fogyasztóvédelmi Hatóság eljár egy adott ügyben, a bejelentés alapján mindig kivizsgálják, hogy valóban jogos-e a panasz. A legutóbbi botrány kapcsán elmondja a szóvivő azt is, hogy a vásárló alapvetően nem a csomagküldő céggel, hanem a Temuval áll jogviszonyban. Ez az oka annak, hogy a szállítócégnél akkor sem tudunk reklamálni, ha ők felelősek a hibáért.

Az online értékesítés térnyerésével azonban szembe kell nézni a szándékos félrevezetések veszélyével is. Kispál Edit szerint jellemző, hogy a csalók olyan webfelületet működtetnek, amely nem teszi közzé a törvény előírta adatokat.

– Ezek az oldalak sok esetben a Facebookon vagy más közösségi felületen hirdetnek. A vásárlók pedig nem ellenőrzik sem a kapcsolatfülnél, sem az általános szerződési feltételeknél, hogy egyáltalán kivel kötnek szerződést – mondja Kispál Edit. Jó esetben megérkezik ugyan a termék, de csak utólag derül ki, hogy a vásárlót becsapták a minőséget illetően. Rengeteg olyan hirdetés kering ugyanis az online térben, amelyeket kifejezetten félrevezetési céllal készítettek.

– Logikusan belegondolva azonban nem is hihetjük el, hogy például egyik napról a másikra feszesebb lesz a bőrünk egy krémtől vagy lefogyunk egy tablettától. Sajnos az egészségi problémák kezelésére vonatkozó hirdetések arra alapoznak, hogy az érintettek hinni akarnak benne: megtalálták a csodaszert – mondja végezetül a szóvivő.

Az internet csapdájában című összeállításunk további cikkei ide kattintva olvashatók.