Nők vezető munkakörben
A Magyar Demokrata cikksorozata hiteles adatsorok segítségével mutatja be, hogy az elmúlt tíz évben milyen konkrét eredményei voltak a Fidesz–KDNP-kormány tevékenységének, és ez hogyan viszonyul az azt megelőző évek időszakához. A grafikonokat a KSH, az Eurostat és az OECD nyilvános adataiból Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő készítette, vele értelmezzük a számok hátterét.
– Ezen a héten továbbra is a nőknek a társadalomban betöltött szerepével foglalkozunk, ezen belül azzal, hogy az elmúlt két évtizedben hogyan változott a vezetők között a nők aránya. Ki számít a munkaerőpiaci értelemben vezetőnek?
– Az emberek többsége munkahelyi hierarchiában dolgozik. A munkaerőpiaci felmérés a döntési felelősség szempontjából ennek a hierarchiának tíz szintjét különbözteti meg. A legalsó kategória a mindennemű szakképzettség nélküli segédmunkási, a legfölső pedig a vezetői munkakör, az itt dolgozónak önálló döntési jogai vannak. Egy nagyvállalatnál több vezetői szint lehetséges, ott egy önálló osztály vezetője is vezetőnek számít, de végső soron nem a vállalat nagysága a mérvadó, a pár embert foglalkoztató kisvállalat ügyvezetője is idesorolandó.
– Jogilag meghatározott fogalomról van szó?
– Többek közt a munka törvénykönyve is leírja ezt a kategóriát és a hozzá kapcsolódó felelősségeket.
– A grafikonon két számsor szerepel. Alul az uniós átlag, fölül a magyarországi adatok. Jól látható, hogy Magyarország végig az uniós átlag fölött van, de a mi számsorunk erősen hullámzó.
– Volt két év, 2004 és 2007, amikor csekélyre csökkent ez a különbség, alig haladtuk meg az uniós átlagot.
– A számsor elején erőteljes csökkenést, aztán jelentős növekedést, majd megint visszaesést, megint növekedést látunk. Mi mozgatja ezeket a számokat?
– Szó volt már korábban arról, hogy a nők és a férfiak gyakran eltérő gazdasági szerepű munkahelyeken dolgoznak. A közszférában magasabb a nők aránya, a versenyszférában a férfiak vannak többen. De még ezen belül is adódnak eltérések, az építőiparban vagy az infokommunikációban például az átlagnál több a férfi, az egészségügyben ugyanez a nőkre igaz. Természetesen ha egy munkahelyen magas a női munkavállalók aránya, ott nagyobb eséllyel választanak női vezetőt. A vállalkozások nem ugyanazon a területen szűnnek meg vagy jönnek létre, a rövid távú változásokat ez a dinamika mozgatja.
– A cél nyilvánvalóan az arányok kiegyenlítése, a női vezetők arányának javítása. Álljuk ebben a versenyt Európával?
– Arányában sokkal több női vezetőnk van, mint mondjuk Németországnak vagy Nagy-Britanniának. Ebben Lengyelország, a Baltikum, Magyarország többnyire az élmezőnyben található.
– Mi ennek az oka?
– A második világháború után a volt szocialista országokban a nők nagyon gyorsan munkába álltak, és ehhez kialakult az óvodarendszer, a segítő intézmények. Nyugat-Európában ez a folyamat a 60-as években indult be, sokáig sokkal kisebb létszámmal, mint nálunk. Mi már úgy nőttünk föl, hogy az édesanyánk is dolgozott, ismert előttünk ez az élethelyzet. Hozzátartozik az is, hogy Nyugat-Európában a nők között nagyon magas a részmunkaidősök aránya, közülük kevésbé kerülnek ki vezetők. Nálunk a 2000-es évek elejéig, amíg a genderideológia nem lett ilyen harsogó, nem is volt kérdés, hogy elvállalunk-e egy vezetői beosztást, vagy sem. A magyar nőknek a kompetenciáik megvannak, az iskolai végzettségük régóta magas, a vezetői feladatoktól nem idegenkednek. Az igaz, hogy a legfelső szinteken nincs annyi nő, mint férfi, de annyi biztosan van, mint amennyi kvóta nélkül volna Nyugat-Európában. Egyébként tudja, hogy az utóbbi évtizedekben melyik az egyetlen magyar kormány, amelynek nem volt női tagja?
– Nem.
– A Bajnai-kormány. Még Rákosi és Kádár idején is mindig volt legalább egy nő.
– A jobboldali kormányok első néhány évében erős hullámzás látható. Miért?
– Ebben tükröződik a 2008-as válság utóhatása is, az egész gazdaságban jelentős átalakulások zajlottak.
– A teljes számsor azt mutatja, hogy ingadozásokkal bár, de jól láthatóan eltér a bal- és jobboldali kormányok időszaka. Az utóbbi átlagosan 4-5 százalékos javulást mutat. Ezt a társadalom fejlődése hozta magával, vagy van valamilyen közpolitikai támogatás is mögötte?
– Kvótázás nem volt, a javulás normális, szerves fejlődés eredménye. Egy szempontot mégis érdemes figyelembe venni. Egészen 2014-ig ha valaki gyereket vállalt, akkor amíg le nem járt a gyes, ami több gyerek esetén akár hat év is lehet vagy még több, gyakorlatilag csak feketén dolgozhatott. Az önéletrajzába csak azt tudta beírni, hogy otthon van gyesen. 2014. január 1-től a gyed extra ezt a korlátozást feloldotta. Számos diplomás foglalkozás esetében megnyílt a lehetőség a kötelező szakmai gyakorlatok, a szakképesítések megszerzésére. A magyar nők előtt nyitva az út a vezető tisztségek betöltésére, a legmagasabb közjogi méltóságot is beleértve.