Nőnek a bérek, a nyugdíjak; bővülnek a családtámogatások; csökkennek az adók
A bérek és a nyugdíjak emelkednek, a családtámogatások bővülnek – mondta a Pénzügyminisztérium költségvetésért felelős államtitkára csütörtökön a VG-podcastban.
Banai Péter Benő példaként említette, hogy a koronavírus-járvánnyal jelentősen érintett évben, 2020-ban a bruttó átlagkeresetek 9,7 százalékkal növekedtek.
Most a munkanélküliségi ráta 4 százalék alatt van, a foglalkoztatottak száma 4,7 millió körül alakul – tette hozzá.
Jövőre a minimálbér és garantált bérminimum 20 százalékkal növekszik, a közszféra számos foglalkoztatotti területén bérnövekedés lesz, 20 százalékos a szociális és bölcsődei dolgozóknál, a kulturális ágazatban, 10 százalékos emelkedés a pedagógusoknál, a rendvédelmi, honvédelmi dolgozóknál, a 13. havi nyugdíjat teljes egészében kifizetik – sorolta az államtitkár.
Banai Péter Benő kitért arra, hogy a kormány az év végén 350 milliárd forint tartalék képzéséről döntött. Alapvetően az állami beruházásokból vesz vissza. Az állami beruházások szintjének csökkentése miatt az építőipar teljesítménye nem esik vissza, miután a magángazdaságban adott a kellő kereslet.
Banai Péter Benő elmondta, a jövő évi hiánycélt a GDP 5,9 százalékról 4,9 százalékra mérsékelik.
Az intézkedések nem érintik a béremeléseket, a nyugdíjak kifizetését, a családtámogatásokat – tette hozzá.
Banai Péter Benő szólt arról is, hogy az elmúlt tíz évben a gazdaságpolitika és a költségvetési politika fókuszában a munka becsületének visszaállítása, a családok támogatása állt, és ez tükröződik a jövő évi költségvetésben is.
Az adórendszer átalakítása, a béremelések azt szolgálják, hogy megérje munkából élni segély helyett. A minimálbér és garantált bérminimum emelése meghatározó eszköz a hatékonyság javítására. A magyar családok támogatása folyamatosan növekszik, európai szinten GDP-arányosan a legmagasabb az összege. A családtámogatási paletta bővül 2022-ben is – mutatott rá az államtitkár.
Banai Péter Benő jelezte, hogy a többletnövekedésből származó bevételből nemcsak a bérekre jut, hanem fedezetet ad a korábbiakhoz képest gyorsabb, nagyobb mértékű vállalati adócsökkentéseknek is.
A Pénzügyminisztérium államtitkára kifejtette, hogy az idei költségvetés karakterét a vírus elleni védekezés adja, és nemcsak az egészségügyi védekezésre kell nagy hangsúlyt fektetni, hanem a reálgazdaság támogatására is.
Az idén nagyobb hiányszinttel számolnak, ez GDP-arányosan 7,5 százalék lehet, de látni kell az eredményeket is. A magyar gazdaság a 2021. első félévi adata alapján már meghaladta a 2019. év végi szintet – közölte.
Kijelentette, a költségvetési programok az alapvető célokat elérték, a reálgazdaságot életben lehetett tartani.
A magyar gazdaság teljesítménye 2020-ban kedvezőbb volt az uniós átlagnál, és az idén a magyar gazdaság bővülése szintén nagyobb lehet az uniós átlagnál, az év egészére 6,4-6,5 százalékos reálnövekedést feltételeznek – mondta Banai Péter Benő.
Az államtitkár szerint a magyar gazdaságpolitika hitelességét adta, hogy 2011 és 2019 között minden évben csökkent a GDP-arányos adósságráta. Lényegesnek nevezte, hogy az adósságpálya ismét csökkenő lehessen.
2020 végén 80,1 százalékot tett ki az adósságráta, azzal számolnak, hogy az idén 80 százalék alá mehet, és a csökkenési tendencia 2022-ben, majd az után is folytatódhat – tette hozzá.