A korlátozást először be kell jelenteni Brüsszelben, az Európai Uniónak azt engedélyeznie kell, a notifikáció négy hónapig tart, emiatt lehet csak októbertől alkalmazni a korlátozást – magyarázta a miniszterelnök. Addig a kivitel esetében kötelező bejelentést és állami elővásárlási jogot vezetnek be. Arról is döntöttek, hogy ha bizonyos szint fölötti árat tapasztalnak, a szint fölötti ár kilencven százalékát elveszik, ez várható például a kavics, sóder esetében – írja a Magyar Nemzet.

Hirdetés

Orbán Viktor egy hét elején tartott nemzetközi konferencián arról beszélt, hogy

az építőanyagok piacán akár száz százalékot is meghaladó az árnövekedés. A miniszterelnök szerint ez morális értelemben sincs rendben, mert például a hárommillió forintos felújítási állami támogatást ezzel rögtön „át is szivattyúzzák” az emberektől az építőipari alapanyagokat gyártó cégekhez.

Ezt elfogadhatatlannak nevezte a miniszterelnök, és közölte: intézkedéseket ígért.

Ráadásul az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon emelkedett legnagyobb mértékben a legfontosabb építőanyagok ára, a folyamatnak ráadásul még nincs vége. Az áremelkedéshez ugyanakkor nem csak a világpiaci események járulnak hozzá. Az okokat jelenleg is vizsgálják a hatóságok, de az ágazati szereplők szerint a helyzet kialakulását stimulálta a túlzott export és a jellemzően külföldi tulajdonú vállalkozások tisztességtelen piaci magatartása is. A Magyar Nemzet által korábban megkérdezett, az ágazatra rálátó szakértők szerint a magasabb profittal kecsegtető, erőteljes kivitel is hozzájárul az elszálló árakhoz. Vagyis az ágazatot meghatározó piaci szereplők a hazai kereslet kielégítése helyett – a magasabb profit érdekében – nem fogták vissza kellően az exportot, vagyis a magyar családok helyett a külföldi vevők juthatnak hamarabb hozzá az építőanyaghoz, miközben idehaza már akár hónapokat is várni kell az alapvető árukra, például a faipari termékekre vagy a szigetelőanyagokra.

Korábban írtuk

A Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) is egyre több panasz érkezik. Ezek alapján az egyes termékekből bizonyos helyeken áruhiány alakulhatott ki, a kereskedések pedig a beszerzési árak gyors változásaiból fakadó kockázatokat igyekeznek áthárítani a vásárlókra. A jelzések szerint a drágulás szűkíthette a vásárlók reklamációs lehetőségeit, gyakori a teljes vételár előre fizetése és a hibás teljesítés. A GVH közlése szerint vizsgálják azokat az okokat, amelyek az indokolatlan áremelkedést okozzák.

A teljes cikk elolvasható a Magyar Nemzet oldalán, IDE KATTINTVA!