Pénzügyi rezsicsökkentés
– A pénzügyi rezsicsökkentésnek három lépése van. Az első, hogy az elmúlt egy évben folyamatosan csökkent a jegybanki alapkamat. A második az ingyenes készpénzfelvétel, a harmadik pedig a devizahitelesek helyzetének rendezése lesz – ismertette a köztévében a kormánypárt terveit Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője. Aminek keretében be is nyújtotta a parlamentnek a 150 ezer forintig, havi két részletben történő, ingyenes készpénzfelvételről szóló törvényjavaslatot.
Mint mondta, azt kívánják elérni, hogy ingyen juthassanak jövedelmükhöz azok, akiknek a fizetése az átlagfizetés környékén vagy az alatt van. Ahogy az Európai Unió több tagországában ez természetes fogyasztói alapjognak számít.
Illeték mellékhatásokkal
Az intézkedést a frakcióvezető azzal is magyarázta: az elmúlt időszakban erősen drágultak a banki szolgáltatások, a pénzintézetek a rájuk rótt adóterheket meghaladó mértékben emelték az ügyfeleknek felszámított díjakat.
A KSH kimutatásai szerint az idei év első felében a számlatulajdonosok banki költségei 30 százalékkal drágultak, szeptemberre pedig a növekedés elérte a 45 százalékot. A drágulás egyébként nagyjából egyenlő mértékben sújtotta az összes banki szolgáltatást (a készpénzfelvétel és az átutalások mellett tehát a számlavezetést, a bankkártya-díjat, a rendszeres megbízások költségét is), vagyis az év elején bevezetett adóterheket a szektor megpróbálta a teljes szolgáltatási palettán szétteríteni.
Rogán Antal kijelentése egyúttal annak beismerése: nem voltak megalapozottak Matolcsy György tavalyi szavai, aki a tranzakciós illeték előterjesztésénél úgy vélekedett, a nagy verseny miatt a bankszektor nem lesz képes annak áthárítására. Bár a statisztikák Rogánt sem támasztják teljesen alá. Az MNB adatai szerint ugyanis az első félévben több mint 40 milliárd forintnyi tranzakciós illetéket fizettek a költségvetésbe a bankok, miközben a szolgáltatások összességéből származó bevételük csak 20 milliárd forinttal nőtt – vagyis a teher felének az áthárítására mégsem volt képes a szektor. Az azonban tagadhatatlan, hogy a tranzakciós illeték bevezetése óta a számlatulajdonosok úgy érezhették: jelentősen drágult a bankkártya-használat, sőt az átutalások is. Augusztustól pedig tovább erősödhettek a rossz érzések, a vártnál lassabban csordogáló bevételekre hivatkozva ugyanis a kormány duplára emelte az illetéket – vagyis átutalásoknál 0,3, készpénzfelvételnél pedig az összeg 0,6 százalékát kell adóként befizetniük a pénzintézeteknek. Így sokan azt tapasztalhatták, hogy automatás készpénzfelvételnél több mint 1 százalékot levon tőlük számlavezető bankjuk: 0,6 százalékot a tranzakciós illeték miatt, s további 0,5-0,6 százalékot „pénzintézeti jutalékként”.
Ami annak tükrében is nehezen viselhető, hogy jelenleg a bankok még lekötött betétekre is alig 1 százalék fölötti nettó éves kamatot fizetnek (az adók levonása után). Vagyis egy-egy banki megtakarítás készpénzben történő felvételénél egyéves takarékoskodásunk eredményét is elbukhatjuk. Mindennek tükrében nem csoda, hogy a Világgazdaság már a tavaszi hónapokban arról tudósított: egyre több nyugdíjas kérelmezi, hogy az átutalás helyett ismét a hagyományos, postai úton kapja járandóságát. Legújabban pedig a munkavállalók is kezdik felfedezni, hogy a törvények szerint joguk van keresetüket átutalás helyett készpénzben követelni.
A készpénzfelvétel ingyenessé tételével tehát a tavaly bevezetett közteher „nem kívánatos mellékhatásait” is igyekszik csillapítani a kormány.
Csavar a présen
A törvénytervezet szerint a bankoknak februárig kell megteremteni a havi kétszeri ingyenes készpénzfelvétel feltételeit. Mivel jó néhány bank kifejezetten ritka hálózatot működtet pénzkiadó automatákból (a berendezések 42 százaléka az OTP tulajdonában van), egyúttal arról is rendelkezik, hogy az ingyenes készpénzfelvételre bármely más pénzintézet automatáiból is jogosult az ügyfél. Mivel mindenki csak egy bankszámlájára veheti igénybe az ingyenes lehetőséget, a bankszektornak egyúttal egy adatbázist is kell építenie, ami képes kiszűrni az esetleges visszaeséseket. Decembertől pedig a pénzintézeteknek személyesen kell fogadniuk az ügyfeleket, hogy nyilatkozzanak, a náluk vezetett számlájukon igénybe veszik az ingyenes lehetőséget, avagy sem. A jövő év végéig egyébként a bankfiókokban azok is ingyenesen juthatnak a feltételeknek megfelelő összeghez, akiknek nincs bankkártyájuk.
A bankszövetség már az ötlet felmerülésénél hangsúlyozta: támogatják a havi két készpénzfelvétel mentesítését a tranzakciós illeték alól, ugyanakkor nem értenek egyet azzal, hogy a készpénzfelvétel tényleges költségeit se érvényesíthessék a pénzintézetek. Végül azonban a javaslat pont fordítva építette fel a rendszert. Jelen állás szerint tehát a bankok 6,5 millió folyószámla-tulajdonos havi két bankolása után nem számíthatnak fel semmilyen költséget.
A portfolio.hu számítása 36 milliárd forintra teszi a bankrendszer ebből származó veszteségét. A terhet ugyanakkor 30 milliárdra csökkenti, hogy az ígéretek szerint januártól tranzakciósilleték-mentesek lesznek a kártyás vásárlások, amelyek után idén januártól évi 5 milliárd forintot kénytelenek lenyelni a pénzintézetek. Ahogy a bankszövetség hangsúlyozza: a szektornak továbbra is fizetnie kell a 144 milliárdos pénzintézeti különadót, tranzakciós illetékből pedig a jövő évi költségvetés is 269 milliárd forintot irányoz elő. Mint köztudott: a tranzakciósilleték-előirányzatot annyira komolyan veszi a kormány, hogy idén például, amikor látszott, hogy az első félévben a vártnál jóval kevesebb folyt be a költségvetésbe, a kabinet – az illeték emelése mellett – a teljesített befizetések 208 százalékára rúgó pótadót írt elő a pénzintézeteknek. Ebből év végéig 75 milliárdos költsége keletkezik a pénzintézeteknek.
A Fideszt azonban nem tántorítják el a bankrendszer sirámai. A frakcióvezető javaslata miatt egyébként némi feszültség is keletkezett a kormánypárt és a Nemzetgazdasági Minisztérium között. A tárca ugyanis egy árnyaltabb változatot, az úgynevezett alapszámla-konstrukciót támogatta volna, ami elemzések szerint kisebb terhet jelentett volna a pénzintézeteknek (maximum ezer forint számlavezetési díj mellett lehetőség lett volna százezer forintig díjmentes utalásra s két készpénzfelvételre). Végül azonban az eredeti javaslat győzött.
Rogán Antal szerint a Nemzeti Bank szigorúan ellenőrizni fogja, hogy a bankok semmilyen módon ne háríthassák át ügyfeleikre megnövekedett költségeiket.
Számla helyett készpénz
Emlékezetes: egy évvel ezelőtt a tranzakciós illeték bevezetését azért is tartották veszélyesnek az elemzések, mert az elektronikus banki forgalom felől a készpénzhasználat irányába tolja a gazdaságot. Márpedig korábban épp azért tettek erős kísérleteket a készpénzforgalom visszaszorítására, mivel az jóval kevésbé ellenőrizhető, így a feketegazdaság melegágya lehet. A Nemzeti Bank becslése szerint a feketegazdaságban legalább évi 100 milliárd forint tűnik el. Nyáron ugyanakkor, amikor a készpénzfelvétel tranzakciós illetékét 0,3-ról 0,6 százalékra emelte a kormány (miközben az átutalásokét 0,2-ről csak 0,3-ra), a döntés alkalmasnak tűnt a gazdaság fehérítésére.
Most, az ingyenes készpénzfelvétel bevezetésével, miközben az átutalások díjkötelesek maradnak, ismét visszafelé fordul az ösztönző rendszer.
Pedig a magyar háztartások eddig is sokkal inkább pénzfelvétel-centrikusan használták bankkártyáikat, mint nyugat-európai társaik. Tavaly például 6278 milliárd forintot vettünk ki az automatákból, miközben bankkártyás vásárlásokra csupán 2004 milliárdot fordítottunk. Vagyis a bankszámlákra utalt pénz háromnegyedét a magyarok még mindig egyszerűen csak kiveszik a pénzautomatákból.
Ennek megfelelően, nemzetközi összehasonlítások szerint a magyar háztartások jövedelmük lényegesen nagyobb hányadát tartják készpénzben otthon, mint Nyugat-Európában szokás. S a Nemzeti Bank pénzmennyiség-statisztikái szerint a helyzet az elmúlt években még fokozódott is.
A forgalomban levő készpénz mennyisége 2008 első felében egy hónapra vetítve 2200 milliárd forint volt, ami a válság hatására év végére 2400 milliárdig ugrott, ám 2009-re visszatalált a korábbi szintre. Aztán 2010 márciusától ismét nőni kezdett, év végéig közel 2500 milliárdra, amit 2011 májusáig ismét a 2300-as szintig történő esés követett. Innen azonban két hullámban 2012 januárjára 2800, majd napjainkra 2900 milliárd forintig nőtt. Megállapítható tehát, hogy a válsághelyzetek mellett a tranzakciós illeték mozdította jelentős mértékben a készpénzhasználat felé a gazdasági szereplőket.
Meglepő módon a tranzakciós illeték bevezetésénél ugyanakkor épp a feketegazdaság volt az egyik indok az új adónem mellett. Ahogy a Széll Kálmán Terv 2.0-ban olvasható: „a kormány nagy hangsúlyt helyez arra, hogy elsősorban az indirekt, fogyasztási és forgalmi típusú adók súlyát növelje” (Demokrata, 2012/18). Ennek keretében emelték rekordszintre, 27 százalékra az áfát, döntöttek a jövedéki adóemelésekről, s döntöttek a tranzakciós illeték mellett. Míg ugyanis a jövedelmek tekintetében Magyarországon jelentős az eltitkolás, a pénz ott láthatóvá válik, ahol elköltik.
Ám ez az elv a tranzakciós illetéknél csak akkor működik, ha gondoskodnak az egyéb pénzmozgási csatornák elzárásáról. Hogy ez nem történt meg, mutatja, hogy az első félév után az időarányosan elvárt 150 milliárd helyett csupán 70 milliárd forint illetéket fizettek a költségvetésbe a bankok a pénzügyi átutalások után.
Elmondható tehát, hogy a tranzakciós illeték bevezetése, majd emelése, most pedig az ingyenes készpénzfelvétel biztosítása kapcsán több kormányzati alapcélkitűzés (fogyasztás adóztatása, feketegazdaság visszaszorítása, a családoknál többletjövedelem biztosítása) nincs összhangban egymással.
Akár ingyenes
– A Fidesz nem fogja hagyni, hogy a bankok degeszre keressék magukat a magyar családokon – mondta Rogán Antal egy hónappal ezelőtt, az ingyenes készpénzfelvétel bejelentésénél. A devizahitelüggyel kapcsolatban pedig azt hangsúlyozta: a bankok korábban átverték az embereket. Ami miatt egyébként a kormány rövidesen előterjeszti a devizahitelek ügyét lezáró, „végső megoldásra” szóló javaslatát, amelynek terheit a frakcióvezető ígérete szerint szintén a bankok állják majd.
Az egyre keményedő hangnemből arra is lehet következtetni: talán már nem is racionális érveket kell keresni a bankrendszerre rótt újabb és újabb terhek mögött, hanem a Fidesz elérkezettnek látja az időt, hogy az energiaszolgáltatók után a bankrendszer külföldi tulajdonosainak is elvegye a kedvét a magyarországi működéstől. Hogy a legalább 75 százalékban külföldi kézbe került hazai bankrendszer magyar kézbe kerülése mennyire fontos lenne, arról már írtunk lapunkban (Demokrata, 2012/30). Ezzel kapcsolatban a kormány már meg is kezdte az építkezést, a takarékszövetkezetek és a posta hálózatának fejlesztésével. Hogy minderre rásegítenek a külföldi tulajdonú bankok helyzetének nehezítésével, kétségtelenül nem túl elegáns. A gazdaságtörténet azonban, már egy-két évtized távlatában is, csak az eredményeket, nem a módszereket értékeli. Ahogy egyébként a bankok sem viselkedtek elegánsan például a devizahitel-szerződések feltételrendszerének a kidolgozásánál, amikor bankközi kamatokat, forrásköltségek növekedését, mások nem fizetésének kockázatait is beépítették az ügyfélszerződésekbe. És nem voltak erkölcsi aggályaik a kétezres évek közepén a 300 milliárd forint fölötti nyereség bezsebelésekor.
A küzdelmen ezúttal nyernek a háztartások. A 150 ezer forintig terjedő ingyenes készpénzfelvétel azt jelenti, hogy egy-egy hónapban 900 forint marad a bankautomata-használók zsebében. S aki az átlagfizetés környékén keres, annak akár ingyenes is lehet a bankolás. Ami hatalmas változás az elmúlt hónapokhoz képest.
Kárász Andor