Fotó: Magyar Nemzeti Bank
Hirdetés

Tavaly szeptember 1-jén indultak el a 2020-ban bevezetett azonnal fizetési rendszerhez kapcsolódó, gyorsaságára utalva a Qvik (jellemzően kisbetűs logotípiával írt: qvik) nevet nyerő elektronikus átutalási megoldások. Ezek technikai háttere a fejlesztő Innopay Zrt. tájékoztatása szerint az úgynevezett deeplink, ami annyit jelent, hogy a fizetési folyamat az okostelefonos mobilbanki alkalmazásban egy előkészített azonnali átutalási link segítségével indítható el. Ez az elérési útvonal pedig SMS-ben, e-mailben vagy egy úgynevezett NFC-jel (ez a near field communication, vagyis a közeli eszközök közötti kommunikáció rövidítése, tipikusan ilyen például a jól ismert érintéses bankkártyaterminál) által jut el a felhasználóhoz, de QR-kód segítségével is lehet alkalmazni.

A dolog pofonegyszerű: a rendszerhez csatlakozó kereskedőnél, szolgáltatónál az eladó által generált QR-kód leolvasásával automatikusan megjelenik a telefonunk vagy tabletünk képernyőjén egy link, amelyre kattintva saját mobilbanki felületünkre jutunk, ahol kiíródnak a felkínált tranzakció adatai. Ha ellenőriztük őket, és rendben találtuk, akkor csak jóvá kell hagyni az utalást, és máris teljesül, majd visszajelzést kapunk. Természetesen el is utasíthatjuk a tranzakciót, ha valami nem stimmel.

Az érintéses (úgynevezett NFC) megoldás esetén a fizetési terminálhoz kell tartani a telefont, ami után ugyanúgy automatikusan felugrik a link, erre kattintva ugyanúgy történik minden, mint a QR-kódos változatnál.

A harmadik lehetőség esetén a mobilbanki applikációnk értesítést küld az eladó (kereskedő, szolgáltató) által indított fizetési kérelemről, amire rákattintva ugyancsak a mobilbanki átutalási felületre jutunk.

Korábban írtuk

A magyar fejlesztésű rendszer legfőbb előnye, hogy hazai; nem érzelmi okokból, bár talán ez sem elhanyagolandó, hanem nagyon is gyakorlati szempontból fontos ez. A megszokott kártyás, érintéses fizetések informatikai háttere ugyanis amerikai, így ha az a rendszer bármilyen okból leáll, akkor a számlánkon tárolt pénzünkhöz nem tudunk hozzájutni. Egyszerűbben fogalmazva, a külföldi kitettség azt jelenti, hogy baj esetén egy doboz gyufát sem tudunk venni. Elképzelhető, mit jelent ez az elektronikus átutalásokon alapuló gazdaság világában.

Ezt a kockázatot küszöböli ki az, hogy a Qvik fizetési rendszer magyar informatikai felületen fut.

További előny, hogy a tranzakciók ingyenesek, utánuk lakossági ügyfélnél nem von le senki semmilyen díjat. De a kereskedők is megtakaríthatják vele a kártyás fizetéseknél felmerülő költségek közel felét. Mindemellett a Qvik rendszer használatához nem kell semmilyen újabb applikációt letölteni, sem regisztrálni ilyen-olyan felületeken. Mindössze okostelefonra, valamely hazai banknál vezetett forintszámlára és a számlavezető bank applikációjára van szükség. A rendszer automatikusan hozzáférhető minden hazai banki ügyfél számára, magánszemélyeknek és cégeknek egyaránt.

De joggal tehetjük fel a kérdést: biztonságos-e mindez? Nos, a Magyar Nemzeti Bank a hazai bankközi tranzakciókat elszámoló központi informatikai rendszerrel, a GIRO-val közösen egy mesterséges intelligencia által vezérelt központi rendszert hozott létre a Qvik-megoldások ellenőrzésére, éspedig úgy, hogy az adatokat név nélkül dolgozzák fel, és nem tárolják őket. Emellett a QR-kódos, az érintéses és a fizetési kérelmes Qvik-tranzakciók mindegyikében van egy beépített biztonsági megoldás, ami megakadályozza a visszaélést. Ez azt jelenti, hogy ha élelmes csalók hamis fizetési móddal próbálkoznak, a biztonsági elem érzékeli, hogy azt valaki a Magyar Nemzeti Bank és a GIRO zárt rendszerén kívülről indította, és automatikusan meggátolja, hogy a gyanútlan fogyasztó elérje a banki átutalási felületét. A Qvik fizetési rendszer ezenfelül nem tárol bankkártyaadatokat, és a bankszámlaszámot sem kell megadni.

Ami a technikai hátteret illeti, a Qvik-QR-kódot, az érintéses és a fizetési kérelmes elérhetőséget úgynevezett szubaggregátorok hozzák létre. Ezek olyan, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény meghatározott előírásainak megfelelő pénzügyi szolgáltatók, amelyek kifejezetten e célból szerződnek a GIRO-val. Ez biztosítja a rendszer komolyságát, megbízhatóságát. Azok a kereskedők, szolgáltatók, akik részt vesznek a Qvik-rendszerben, ezekkel a szubaggregátorokkal kötnek szerződést.

A fizetési mechanizmus az Innopay Zrt. tájékoztatása szerint így néz ki: a rendszerben részt vevő kereskedő, szolgáltató, egyszóval az eladó elindítja a link generálását a szubaggregátor felé, ezután az aggregátor szerepét betöltő Innopay Zrt., az egész rendszer kifejlesztője elhelyezi a linkben a biztonsági elemeket, ami így érkezik meg a fizetni szándékozó vásárló bankjához. Ezután minden érdekelt fél ellenőrzi, hogy minden rendben van-e, így válik teljesen biztonságossá a folyamat. Mindez mindössze nagyjából öt másodperc alatt zajlik le.

Fontos, hogy a Qvik használatakor a rendszer nem tárol semmilyen személyes adatot, nem kell megadni a bankszámlaszámot, és nincs szükség hozzá bankkártyára. A tranzakció adatai csak a vásárlónál és annak bankjánál jelennek meg. Könnyebbé és biztonságosabbá válik ezzel az online vásárlás is, hiszen nem kell megadni a bankkártyaszámunkat, a kártyánk lejárati dátumát és a speciális kódját, és regisztrálni sem kell sehol. A rendszer nem kínál fel bankkártyaadat-rögzítési opciót sem, így minimálisra csökkenthető az adathalászat veszélye.

Szeptember óta 25 ezer, egyelőre főleg online Qvik-elfogadóhely csatlakozott ehhez a fizetési rendszerhez, melynek egyetlen hátránya, hogy, legalábbis egyelőre, csak Magyarországon tudunk vele fizetni.