Néhány hete nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament, hogy az egyes tagállamok legfeljebb 5 százalékos, kedvezményes áfakulcsot vezethessenek be az úgynevezett lakossági szolgáltatásokra. A tagországok többségében tehát a jövőben csak minimális áfa terheli majd a lakáskarbantartással, szépségápolással, vendéglátással, beteg- vagy idősgondozással kapcsolatos szolgáltatásokat, sőt a mezőgazdasági tevékenységet is. A döntést a válság elleni hatékony fellépésnek nevezte Andrea Benassi, az UAPME (európai kis- és középvállalkozások szövetsége) főtitkára.

A szervezet szerint az adó mérséklése lehetőséget ad arra, hogy a kisvállalkozások csökkentsék szolgáltatásaik árát, ami vonzóvá és megfizethetővé teszi őket.

– A lehetőség a jelenlegi helyzetben számos vállalkozást és munkahelyet ment meg – kommentálta hasonló szellemben a határozatot Kovács László, az unió adóügyi biztosa, hozzátéve: míg a tagállamok többsége a kedvezményes áfakulcsot hatékony eszköznek tekinti a válság mérséklésére, néhány tagállam csupán a költségvetési bevételeket tartja szem előtt.

Az elmarasztalás leginkább annak a kormánynak szólhatott, amelynek néhány évvel ezelőtt Kovács László még minisztere volt. Mert igaz, Németország, Dánia, Észtország, Litvánia és Bulgária ellenzi a kedvezményes kulcs bevezetését, az áfa emelése azonban csak Magyarországon van napirenden.

Hullámvasút

Július elsejétől hazánkban szinte minden termék a 25 százalékos, a világon legmagasabbnak számító áfakulcs szerint adózik. Az alapvető fogyasztási cikkek közül az élelmiszerek többsége, a gázfűtés, és a villamos energia is. Vagyis még súlyosabb lesz az adóteher, mint a 2006 januári áfacsökkentés előtt, amikor a magyar lakosságot a harmadik legmagasabb áfaelvonás sújtotta a világon. Akkor ugyanis a társadalom alapszükségletei szempontjából fontos cikkekre még létezett egy középső, 15 százalékos kedvezményes adókulcs.

Bár a Bajnai-kormány most ismét létrehoz egy középső – az előzőnél azonban magasabb –, 18 százalékos kulcsot, ebbe csupán a kenyér, a tejtermékek s a távfűtés tartoznak majd. Az egyéb élelmiszerek, a gázszolgáltatás, az egészségügyi és sportszolgáltatások, a kulturális termékek után tehát a 2006 előtti adószint közel dupláját kell majd fizetnünk.

Sőt több mint a dupláját, ha néhány évvel még jobban visszautazunk az időben. 2002-es hatalomra kerülésük óta ugyanis a szocialista kormányok folyamatosan próbálták fölfelé srófolni az áfából nyerhető költségvetési bevételeket. S mivel a 25 százalékos fölső kulcsot már nem lehetett tovább fokozni, az áfaprésen az alsó kulcsok folyamatos emelésével szorítottak.

Hét évvel ezelőtt Magyarországon még 25, 12, illetve 0 százalékos kulccsal adóztak a különböző termékek. Az általánosnak nevezett, legmagasabb adókulcs alá estek a műszaki, ruházati, háztartás-ellátási, élvezeti cikkek, s – a sport és kulturális területen kívül – az összes szolgáltatás. A középső sávról már volt szó: a Statisztikai Hivatal szerint ide tartozott a termékek egyharmada. Ezenkívül pedig még létezett egy „különösen alapvető” termékkör, mint a gyógyszerek, gyógynövények, ami után az állam egyáltalán nem számított áfát.

Az első változást 2004 hozta. A Medgyessy-féle túlköltekezés ellensúlyozására László Csaba pénzügyminiszter ekkor dolgozta ki az első – úgy is mondhatnánk: mini – megszorító csomagot. Ekkor emelték a legalsó, 0 százalékos kulcsot 5 százalékra, a középsőt pedig 12-ről 15 százalékra.

A kormány az uniós csatlakozásra próbálta kenni dolgot. A brüsszeli irányelvek szerint ugyanis az általános adókulcsnak legalább 15, a kedvezményesnek pedig legalább 5 százaléknak kell lennie. A gyógyszereket illetően az érvelés még elfogadhatónak is hangzott, az élelmiszereket tekintve azonban sántított, hisz azok nem az általános, hanem egy másik kedvezményes kulcs szerint adóztak. Egyedül a könyvszakma járt jól, amelyet a korábbi 12 százalékos körből az 5 százalékos kulcs alá soroltak. Cserébe viszont a villamos áramot a kedvezményes körből a normál, 25 százalékos áfakörbe vezették át.

2006 aztán igazi hullámvasutat hozott az áfabefizetések terén. Januárban, még a választások előtt a kormány bejelentette: engedve a szakmai szervezetek nyomásának, amelyek versenyrombolónak nevezték, hogy Magyarország a három legmagasabb áfaterhelést alkalmazó európai országok egyike, 25-ről 20 százalékra csökkentik a fölső, általánosnak nevezett áfakulcsot. S hogy a háztartások mindenképpen élvezzék az adómérséklés hasznát, a kormány áfakommandóval, lakossági feljelentésekre induló vizsgálatokkal fenyegette a boltosokat. Aztán rögtön a választások után, immár a költségvetési stabilizáció jelszavával szintén 20 százalékra emelték a korábbi középső, 15 (korábban 12) százalékos áfakulcsot. Most pedig elérkezettnek látják az időt, hogy mindezt további 5 százalékponttal, 25 százalékra emeljék.

Második helyen

Év elején a Gyurcsány-, majd a Bajnai-kormány még igyekezett elkerülni, hogy a 25 százalékos kulcs lépjen életbe. Kezdetben arról lehetett hallani, hogy 22, később hogy 23 százalékra emelik az áfát. Hisz a korábbi szintre visszaemelkedő adóval a kormány beismerné, hogy félrevezetés, vagy legalábbis tévút volt a 2006-os adócsökkentés. Miután azonban Gyurcsány Ferenc teljesen eltűnt a politika színteréről, utódja szabad kezet kapott – s győztek a költségvetési szempontok.

Több ágazat számára mindez igazi tragédiát jelent. Tiltakoznak a húsüzemek: a terméke áfája a hat évvel ezelőtti 12 százalékos szintről előbb 15, majd 20, jelenleg pedig 25 százalékra nő. A szakma attól tart, mindez a végső pofont adja meg az amúgy is válságközeli helyzetben lévő feldolgozóknak. De tiltakozik a hasonló pályát bejárt szállodaipar is, amelyik több tíz milliárd forintos forgalomcsökkenést vár az áfa emelése – pontosabban az ebből következő áremelés – miatt.

Magyarország tehát ismét a legmagasabb áfakulcsot alkalmazó három uniós tagország egyike lesz. Az EU-ban csupán Dánia és Svédország alkalmaz ugyanilyen mértékű fölső kulcsot, az unió határain kívül pedig Norvégia. A júliusi adóemelés után hazánk egész pontosan második lesz a dobogón, amennyiben a kisebb kulcsokban megtestesülő áfaelvonást is figyelembe vesszük. Míg nálunk ugyanis 18 százalék lesz a középső adókulcs mértéke, a svédeknél csupán 12 százalék. Az összelvonás csupán Dániában még nagyobb, ahol a 25 százalékon kívül egyáltalán nem alkalmaznak semmilyen kedvezményes áfakulcsot.

Szabad-e Magyarországon a háztartásokat ugyanolyan adóteherrel sújtani, mint a jóléti államok mintapéldájaként ismert skandináv országokban? Térségünk áfakulcsait vizsgálva aligha. Csehországban, Szlovákiában és Romániában 19, Szlovéniában 20, Lengyelországban 22 százalék az áfa. De a skandinávnál lényegesen kisebb elvonást alkalmaznak a nyugat-európai országok is. Ausztriában 20, Németországban, Franciaországban vagy Hollandiában 19, Spanyolországban 16 százalék a fölső áfakulcs. Csupán két, különösen eladósodott uniós tagállam, Portugália és Belgium von el ennél is többet, 21 százaléknál azonban ők sem mentek magasabbra.

Az unió határain kívülre tekintve még inkább kirívónak tűnik az új keletű magyar áfateher. Ázsiában 10 százalék körüli áfakulcsokat alkalmaznak, s a tragikus költségvetési helyzetükről ismert latin-amerikai országokban sem mennek 15-20 százalék fölé.

Önjáró bevételek

A rendkívül magas áfára természetesen születnek tetszetős kormányzati magyarázatok. Eszerint a modern gazdaságokban a termelés és a jövedelmek helyett a fogyasztást és a vagyont kell megadóztatni, ezeket ugyanis jóval nehezebb elrejteni a hatóságok elől. Az Országos Kereskedelmi Szövetség szerint azonban az áfaemelés egyenesen a feketegazdaságot erősíti. A túlzott elvonás ugyanis a számlaadás elmulasztására ösztönzi a kereskedőket, iparosokat: hisz minél nagyobb az áfa, annál nagyobb a feketézők haszna a tisztességes boltokkal szemben.

Ráadásul a mai, válsággal súlyosbított erős versenyhelyzetben sok boltos meg sem engedheti magának, hogy tisztességes legyen. A kis üzletek többsége már most is a nullszaldó körül mozog, s valószínűleg ezúttal sem tudja teljes egészében továbbhárítani az áfaemelést a vásárlókra. Abban az üzletben, ahol nyereség már régóta nincs, s a tevékenység csupán a tulajdonosnak termel havi 100-150 ezer forint körüli bérjövedelmet, nem kérdés, hogy a feketegazdaságba fog taszítani az újabb áfapofon.

Így bizonytalan az is, valóban teljesülnek-e az áfaemeléstől remélt kormányzati bevételek. Elemzők szerint 1 százalékpontos áfaemelés mintegy 80 milliárd forint többletbevételt jelent, vagyis az 5 százalékponttól 400 milliárd forintra számíthatna a kormány. Figyelmeztető azonban, hogy az elmúlt években – pedig jócskán voltak áfaváltozások – reálértékben nem változtak számottevően a költségvetésnek az adónemből származó bevételei. Az áfa évről évre a büdzsé szűk negyedét adja, vagy is 2004-ben 1728, 2008-ban pedig 2114 milliárd forintot. Másképp fogalmazva: az elmúlt öt évben az áfabevételek – függetlenül attól, hogy nőtt vagy épp csökkent az adókulcs – évről évre épp az inflációnak megfelelő mértékben nőttek.

Kárász Andor