Rezsiköltségek
A Magyar Demokrata cikksorozata hiteles adatsorok segítségével mutatja be, hogy az elmúlt tíz évben milyen konkrét eredményei voltak a Fidesz–KDNP-kormány tevékenységének, és ez hogyan viszonyul az azt megelőző évek időszakához. A grafikonokat a KSH, az Eurostat és az OECD nyilvános adataiból Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő készítette, vele értelmezzük a számok hátterét.
– Ezen a héten a háztartási energia fogyasztói árának alakulását elemezzük. Milyen energiaforrások szerepelnek a kimutatásban?
– A gáz, a villany és az egyéb, tehát a szén és a fa is, a fogyasztási arányuknak megfelelően súlyozva. A szociális juttatás, például a rászorultság alapján adott tűzifa nincs benne a kalkulációban. Legnagyobb részét a gáz és a villany teszi ki. Meg kell jegyezzem, hogy az évek során a rezsicsökkentés fogalmába sok más tétel is bekerült, itt most csak az energiáról van szó.
– Mit jelentenek a számok? Az aktuális árak alakulását?
– Így van. A 2002-es árakat vettük száz százaléknak, és a növekedést az adott évi tényleges forintárak alapján számítottuk. Az inflációval csökkentett reálértékkel számolt adatsor az elején lassabb növekedést, a végén viszont csökkenést mutat, és 2021-re visszaér a 2002-es szintre.
– 2002 és 2010 között az árak megkétszereződtek. Ez a világpiaci árakat tükrözte?
– Lényegében igen. A 2002-es kampány során hangzottak el a híres szavak a szocialista Lendvai Ildikó részéről: „Lassan mondom, hogy mindenki megértse. Lassan mondom, hogy Orbán Viktor is megértse. Nem lesz gázáremelés.” Lett. A legnagyobb növekedés 2006 és 2007 között volt, tehát nem is a gazdasági válság idején, hanem még előtte.
– Az egyes energiahordozók tényleges ára hogyan alakult?
– 2002 és 2010 között a villanyé megduplázódott, egy kilowattóra ára 24,50-ről 46,60 forintra ment föl. A gáz közel háromszorosára drágult, köbméterára 39-ről 115 forintra emelkedett. Ez azt is jelenti, hogy a háztartások jövedelmének növekvő hányada ment el rezsire. Pár héttel ezelőtt ugyanebben a sorozatban a szegénységi mutatókról szólt egy rész. Akkor megemlítettük a fűtési szegénységet, tehát hogy hányan élnek olyan háztartásban, ahol nem képesek a saját igényeik szerinti fűtést kifizetni. Ez nemcsak hőfokot jelenthet, hanem fűtetlen helyiségeket is.
– Hogy mondjuk télen beszorul a család egy szobába, mert csak azt tudja kifűteni?
– Pontosan. Ez a fajta fűtési szegénység ebben az időben folyamatosan nőtt, főleg 2006 után. Az érdemi csökkenés ezen a területen 2013-tól kezdődött.
– A Fidesz-kormány 2010-es hivatalba lépését követően még tovább emelkedett az árindex, tovább nőttek az árak.
– A háztartási energia 2013-ig, amíg a rezsicsökkentés el nem indult, piaci árakon volt kapható. A szolgáltatók ráadásul csak nagyon kis részben voltak magyar kézben, hiszen a baloldali kormányok idején ezeknek a cégeknek és az erőműveknek a többségét eladták. Amikor a világpiacon emelkedtek az árak, ezek a szolgáltatók is emeltek. Amikor viszont a világpiacon lementek az árak, e jobbára külföldi döntéshozatalú szolgáltatók nem csökkentették az áraikat. Ezt a helyzetet kellett megváltoztatni, először a szolgáltatók fokozatos visszavásárlásával.
– Sokan fölvetik, hogy a házak, lakások szigetelésével is lehetne takarékoskodni.
– Egyetértek, ez a legjobb megoldás, de sokba kerül ám! Aki a havi fűtésszámlát sem tudja fizetni, annak hőszigetelésre végképp nincs pénze. A költségemelkedés időszakában még nem voltak olyan célzott otthonszigetelési támogatások, mint mostanában. A lakosság kényszerpályán mozgott. A Fidesz-kormány 2013-ban ezért átalakította az energiaszolgáltatók díjszabását, hatósági árassá tette a háztartási energiát. Támadtak minket Brüsszelben, de sikerült megvédeni a magyar álláspontot.
– A szolgáltatók ettől nem lettek ráfizetésesek?
– A 2014-es választási kampányban az ellenzék erre hivatkozva meg kívánta szüntetni a rezsicsökkentést. Az igaz, hogy a döntéssel a szolgáltatók aranyélete megszűnt, de nem lettek ráfizetésesek. Máig működnek, Magyarországon egyszer sem volt energiahiány, várhatóan ezután sem lesz, miközben a 2013-ban megszabott energiaárakat a nemzetközi árak tavaly év végi és idei elszabadulása ellenére sem kellett emelni.
– Az energia ára a világpiacon változik, hol fölmegy, hol le. Volt idő, amikor az ellenzék azzal támadta a kormányt, hogy a kötött árakkal nyerészkedik, nem adja tovább az árcsökkenést a lakosságnak.
– Igen, ez visszatérő vád. Persze a magyar fogyasztói árak akkor is a legalacsonyabbak közé tartoztak Európában. Azóta pedig drámai világpiaci áremelkedés kezdődött, és tart ma is, miközben mi forintra ugyanazt a hatósági árat fizetjük. Ha áprilisban marad a jelenlegi kormány, akkor minden valószínűség szerint maradnak a jelenlegi energiaárak is. Ez a kormány ha bizalmat kap, megalapozottan mondhatja ki a mondatot: nem lesz gázáremelés.