Fotó: MTI/CEU
Hirdetés

Nagyot gyengült a koronavírus-járvány hazai megjelenése óta nemzeti valutánk. Március negyedikén a forintot még 335-ös euró árfolyamon jegyezték, két héttel később azonban valutánk már átlépte a 350-es szintet, április elsején pedig a 360-as szintet is, sőt néhány nappal ezelőtt egészen a 370-es érték közelébe gyengült. A mintegy 9 százalékos árfolyamromlás azért meglepő, mert a térségi valuták közül ugyanezen idő alatt a román lej árfolyama gyakorlatilag rezzenéstelen maradt, a szerb dinár sem nagyon mozgott, és a horvát kuna is mindössze 1,5 százalékot gyengült. Ráadásul a forintot már sújtotta a korábbi időszak árfolyam-romlása is, amely év elejétől márciusig további 2 százalékot jelentett.

A nemzetközi devizapiacokon jól látható, hogy egyre jellemzőbbek az eladási pozíciók a forint ellen. A valuták gyengülése mögött általában az ismert közgazdasági törvényszerűség áll: ha túl sok az eladó, az adott termék értéke csökkenni kezd. A forint gyengülését az előző félévben alapvetően az alacsony hazai kamatszinttel magyarázták: a befektetők nem láttak elég nyereséget az itteni értékpapírokban, ezért a forintról más valutára váltottak. Az elmúlt egy hónap extrém gyengülése azonban már túlmutat ezen a gondolatmeneten. Egyre inkább úgy tűnik, a vagyonosabb rétegek számára dolgozó befektetési alapok, az úgynevezett hedge fundok célpontnak kezdik tekintetni a forintot, és szándékos gyengítésére törekednek.

Az úgynevezett shortolásos (esésre játszó) stratégia lényege rendkívül egyszerű: egy adott valutát nagy mennyiségben eladnak, ami pánikot és gyengülést okoz a piacon, majd ugyanezt a valutát – mielőtt a többség eszmélne – a gyengébb árfolyamon visszavásárolják. A különbözet jelenti a hasznot, ami fokozható úgy is, hogy a tőkeáttételes ügyletek miatt valójában elegendő a jegyzett deviza nyolcadával-tizedével rendelkezni.

Bár haszonról beszélünk, amennyiben a tranzakcióknak a Soros Fund Management, Soros György hírhedt befektetési alapja is aktív részese, a haszonnak nem biztos, hogy feltétlenül anyagiakban kell megnyilvánulnia. Az üzletember számára nyilván másféle hasznot jelent a politikai nyereség, amit a forint gyengítésével a polgári magyar kormány ellenében elérni gondol. Mint köztudott, a leértékelések kikényszerítésében az üzletembernek van tapasztalata, hiszen a kilencvenes évek elején épp egy ilyen akcióval került a világ meghatározó pénzemberei közé, amikor az angol font ellenében egymilliárd dollárt keresett.