Fotó: MTI/Kovács Tamás
Hirdetés

Domokos László közölte, az ÁSZ a törvényjavaslatot megalapozó makrogazdasági prognózist megfelelő alapnak tekintette a jövő évi büdzsé tervezéséhez, az előterjesztés megfelel az államadósság-szabálynak, valamint a költségvetésre vonatkozó jogszabályi előírásoknak.

Úgy fogalmazott: a koronavírus-járvány szomorú tapasztalata az, hogy leginkább az egyéb betegségekben is szenvedő emberek váltak a fertőzés áldozatává, az erős immunrendszerrel rendelkezők viszonylag könnyen átvészelték azt.

Szerinte a gazdaságban is hasonló folyamat várható, azaz a válság kirobbanásakor is súlyos problémákkal küzdő nemzetgazdaságok szenvedik el a legtartósabb veszteségeket, míg az egészséges szerkezetűek gyorsabban gyógyulnak.

Korábban írtuk
Hirdetés
Hirdetés

Elmondta, Magyarország egészséges gazdasággal és államháztartással rendelkezett a koronavírus-járvány kirobbanásakor, így a gazdasági élet hamar visszatérhet a régi kerékvágásba, kivéve a világgazdaságba leginkább integrálódott ágazatokban, például a világkereskedelemben és a nemzetközi turizmusban.

Domokos László szerint reális az a következtetés, hogy a magyar gazdaság 2021-es teljesítménye meghaladja a 2019-est, de nem éri el az eredetileg 2020-ra tervezettet.

Hozzátette: a kormányzati makrogazdasági prognózis szerint jövőre, az idei visszaesés után, a gazdaság visszatér a növekedési pályára, amelyhez a beruházások, a fogyasztás és az export növekedése egyaránt hozzájárul.

A fogyasztás bővülését segíti, hogy a keresetek ismét dinamikusan emelkednek majd és a foglalkoztatás visszaáll a járvány előtti szintre, maga után vonva a munkanélküliség csökkenését – mondta.

Domokos László célszerűnek nevezte, hogy már most nyáron elfogadja a parlament a jövő évi költségvetést, ezzel szerinte több bizonytalanságot meg lehet szüntetni, például kiderül, mekkora összeget tud költeni az állam 2021-ben a járvány káros hatásainak mérséklésére és a gazdaság újbóli beindítására.

Kitért arra is, bár az EU átmenetileg felfüggesztette a hiányra vonatkozó korlátozást, az erős jelzés, hogy Magyarország mégis három százalék alatt tartja azt.     Különösen Magyarország nemzetközi versenyképessége szempontjából fontos a három százalék alatti hiány, mert kevés ország lesz képes 2021-re ilyen célt kitűzni – vélekedett.

Úgy összegzett, hogy ez az a hiány, amelynek a finanszírozása nem jár együtt az ország külföldi eladósodottságának növelésével, illetve nem járul hozzá az infláció növekedéséhez sem.

Domokos László szólt arról is, hogy a foglalkoztatás idei visszaesése és az alacsony béremelési ütem ellenére 1500 milliárd forint friss lakossági megtakarítás lesz 2021-ben bevonható az államadósság finanszírozásába, ha a lakosság megtakarítási hajlandósága fennmarad.

Szerinte ehhez szükséges az állampapír-vásárlást ösztönző további megtakarítási konstrukciók bevezetése.

Beszélt arról is, hogy a koronavírus-járvány kezelésének nemzetközi irodalmában megjelent az a „helikopterpénznek” nevezett javaslat, amelynek lényege, hogy az állam adjon egy nagyobb összeget minden embernek a fogyasztás növekedése, a gazdaság élénkülése érdekében.

Hozzátette: a magyar kormány nem ezt „a társadalmilag igazságtalan megoldást” választotta, hanem a nyugdíjasoknak ad többletjövedelmet, és ezzel egy olyan réteg vásárlóerejét növeli, amelyet különösen érzékenyen érintettek a járvány gazdasági következményei. Szerinte a 13. havi nyugdíj fokozatos visszaépítése a nyugdíjasok életszínvonalának emelése mellett négy éven át ismétlődő lökést ad a fogyasztás növekedésének, így a gazdaságot is élénkíti.

Az ÁSZ-elnök elmondta, a költségvetés bevételi előirányzatainak több mint 97 százaléka megalapozott.

A társasági adó előirányzata részben megalapozott, alulteljesülése várható, így kockázatos – fűzte hozzá.

Közölte, a kiadási előirányzatok is több mint 95 százaléka megalapozott. Hozzátette: a kockázatos kiadási előirányzatok közé tartozik az Eximbank Zrt. kamatkiegyenlítése és a kötött segélyhitelezés kiadási előirányzata.

A helyi önkormányzatokat költségvetési támogatását értékelve azt mondta, az előirányzat 16 százalékos növekedése várhatóan elégséges lesz a közfeladatok ellátáshoz, de ez nem jelenti azt, hogy a bevételeik csökkenése és feladataik növekedése következtében egyes önkormányzatok ne kényszerülnének takarékosságra, és nem kellene fejlesztéseket átütemezniük, egyes önként vállalt feladatokat elhagyniuk.

A számvevőszék vezetője szerint az egészségbiztosítási és a járvány elleni védekezési alap összevonásának üzenetértéke van, vagyis nem egyszeri jelleggel volt szükség 2020-ban az egészségügyi kiadások jelentős növelésére, hanem az egészségügy korszerűsítésének, fenntartható és az ország fenntarthatóságát szolgáló fejlesztésének célkitűzése a járvány akut szakaszának az elmúltával is fennmarad.