Századvég: Kiknek segít igazán a rezsicsökkentés?
2002 és 2010 között, a szocialista-liberális kormányok regnálása idején a lakossági energiahordozók piaci árazása, illetve az ebből fakadó közüzemi díjemelések jelentős anyagi terheket róttak az alacsonyabb jövedelmű fogyasztókra – emlékeztet a Századvég legújabb elemzése, amely feltárja a kormányzat intézkedésének az alacsonyabb jövedelműekre gyakorolt hatásait.
A balliberális kormányok alatti árnövekedés eredményeként 2010-re az alsó jövedelmi ötödbe tartozó magyar háztartásokban a rezsikiadások (átlagosan havi 25 ezer forint) csaknem elérték az egy főre eső jövedelmet (havi 32 ezer forint) – indul az elemzés.
Másképpen fogalmazva
a rezsicsökkentési program előtt a legkevésbé tehetős háztartások majdnem egyhavi – egy főre eső nettó – jövedelmet költöttek el a közüzemi számlákra.
Ez körülbelül 760 ezer háztartásra volt jellemző, ami 2010-ben több mint 2 millió embert jelentett. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a 2005 és 2012 közötti időszakban a havi kiadások ugyan 20 százalékkal növekedtek (225 ezerről 275 ezer forintra), a szóban forgó, kevésbé jómódú háztartások mégsem tudták ilyen mértékben növelni a közlekedésre, oktatásra, egészségügyre fordított kiadásaikat, így fogyasztásuk érdemben nem nőtt. A ruházkodásra, a kultúrára és szórakozásra, valamint a lakberendezésre pedig egyenesen kevesebbet tudtak fordítani e csoport tagjai az említett időszakban – állítják.
A kormányváltást követő években azonban – a munkanélküliség csökkenésének, illetve a bérek emelkedésének köszönhetően – az egy főre eső jövedelem jelentősen növekedett, így 2020-ra elérte az 59 ezer forintot. Ezzel párhuzamosan a rezsidíjak csökkentése ellensúlyozta az említett társadalmi csoportra jellemző energiafogyasztási szerkezet átalakulását, így az átlagos közüzemi kiadások összege mindössze havi 26 ezer forint volt. A tendencia hatására a legalacsonyabb jövedelmű háztartások kiadási szerkezete átalakult: míg 2010-ben az átlagosan összes költésük (2 millió forint) 14 százalékát fordították rezsire, az arány 2020-ra (3,2 millió forint) 10 százalékra csökkent. Az elemzés szerint tehát megállapítható, hogy
a polgári kormány rezsicsökkentési programja a legalacsonyabb jövedelemmel rendelkező 800 ezer háztartás életét könnyítette meg, ami 2,4 millió embert érintett közvetlenül.
Az intézkedésnek köszönhetően a legalacsonyabb jövedelműek másfélszer annyit tudnak oktatásra és közlekedésre, illetve kétszer annyit egyéb kulturális tételek fogyasztására fordítani, mint a rezsicsökkentés előtt.
A teljes elemzést IDE KATTINTVA a Századvég honlapján olvashatják.