Százmilliárd forintot vonna el a minisztériumoktól az MSZP elnöksége, a hiánycélt pedig 2,6-ról 2,9 százalékra emelné – az index információi szerint ezt a kétnapos, noszvaji ülésen határozták el. Így előteremthető az a 200 milliárd forint, ami a vártnál nagyobb recesszió miatt hiányzik a költségvetésből. A Pénzügyminisztérium új prognózisa január végére készül el, mindenesetre a miniszterelnök már 2-3 százalékos recesszióról beszél. A költségvetésből kieső 100-200 milliárd forintot a kiadások csökkentésével akarja elérni Gyurcsány Ferenc.

A Fidesz szerint a miniszterelnök saját és a kormány csődjét ismerte el a rendkívüli parlamenti ülésnap összehívásával. A gazdasági válság mélysége Navracsics Tibor frakcióvezető szerint ugyanis már október-november óta látható volt.

– Az égvilágon semmi új nem történt az elmúlt 3 hónapban, ami miatt a kormánynak alapvetően új tényekkel kellene szembesülnie. Egy valami történt: Gyurcsány Ferencék megpróbálták áthazudni ezt a háromhónapos időszakot is, azaz a valóságosnál kisebbnek feltüntetni a bajt. Vagy azért, hogy úgymond a kellemetlenségektől megkíméljék magukat, vagy pedig egész egyszerűen azért, mert alkalmatlanok a kormányzásra és nem ismerték fel a válság valódi mélységét.

A Fidesz a frakcióvezető elmondása szerint ennek ellenére részt vesz majd az ülésnapon. Arra a kérdésre azonban, hogy készülnek-e saját javaslatokkal, még nem tudott válaszolni, mert még nem ismerik az ülés napirendjét. (Joó Hajnalka)

Az Állami Számvevőszék elnöke azzal számol, hogy 2,5-3 százalékig megy el a gazdasági visszaesés, így első felvonásban a költségvetési módosításokra, úgynevezett megtakarító intézkedésekre kerül sor. Azt mondja, ezek mindenféleképpen a szolgáltatás színvonalát érintik majd, hiszen megtakarítani a nagy, lakosságot érintő ellátórendszerekből és olyan forrásokból lehet, amik fejlesztéseket is magukban foglalnak. Baj akkor van – teszi hozzá-, ha a gazdasági folyamatok 2,5 százalék fölött mozgó eltérést mutatnak. Ebben az esetben ugyanis olyan munkaerő-piaci folyamatok indulnak be, amelyeknek a bevételi oldalon és a kiadási oldalon is komoly hatása lesz, a munkanélküli segélyben, a különböző ellátórendszerbeli zavarokban, a lakosság fogyasztásában és végső soron a pénzügyi szférára is kihat, hiszen a lakossági fogyasztás visszaesése, a hiteleknek igénybevétele, visszafizetése a pénzügyi szféra számára is újabb nehézségeket hoz. Kovács Árpád a miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy bevételnövelést nem akar, de kiadáscsökkentés lesz, úgy értelmezi, hogy a minisztériumi programok fejezeti kezelésű előirányzatból finanszírozott támogatásai csökkenhetnek, amiről a kormányzat saját hatáskörében tud dönteni. Azt nem tudni, hogy készült-e olyan terv, ami a negatív forgatókönyv kezelésére szolgált, de jó lenne, ha lenne ilyen – mondja az elnök, aki szerint meg kell próbálkozni a kiadáscsökkentés létező legkevesebb fájdalmat okozó megoldásaival. Adóemelésről szerinte azért nincs értelme beszélni, mert az adó emelésével akkor jutunk előre, ha a gazdaság működik, és ezeket az adókat be is fizetik. Az adóhivatal kintlevősége ugyanakkor óriási, majdnem akkora, mint a külföldi eladósodással kapcsolatos terhek éves nagyságrendje, és valamiből ezt is meg kell finanszírozni. Tehát nagyon óvatosan kell ilyen lépésekkel bánni. A legkönnyebb természetesen az áfaemelések világa, mert ez a forgalommal arányos, nehézségek lehetségesek egy visszaeső forgalomnál, itt is – mondja Kovács Árpád.

(MR)