Szegénység és társadalmi kirekesztettség 2.
A Magyar Demokrata cikksorozatot indított, amelyben hiteles adatsorok segítségével mutatjuk be, hogy az elmúlt tíz évben milyen konkrét eredménye volt a Fidesz–KDNP-kormány tevékenységének, és ez hogyan viszonyul az azt megelőző évek időszakához. A grafikonokat a KSH, az Eurostat és az OECD nyilvános adataiból Szalai Piroska, a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) Smart Family Centrumának vezetője, munkaerőpiaci szakértő készítette, vele értelmezzük a számok hátterét.
– Ezen a héten folytatjuk a szegénységnek kitettek aránya változásának elemzését, de egy sarkalatos tényezőt kiemelünk ebből. Nem az összlakosság egészét mutatja egyben a grafikonunk, hanem párhuzamosan két különböző csoportot, a gyermekeseket és a gyermekteleneket. Mielőtt a részletekbe mennénk, tisztázzuk, ebben az összefüggésben mit jelent a gyermekes és a gyermektelen?
– Ez a mérés háztartásokat vesz számba, ezért minden, legalább egy, tizennyolcadik évét be nem töltött gyermeket nevelő háztartás gyermekesnek számít. Ha a nagymama is ott él, akkor ő is ide tartozik.
– 2004-nél indulunk, és azt látjuk, hogy kevés híján 5 százalékpontos hátrányban vannak a gyermekesek.
– Pedig a nem gyermekesek között ott vannak az idősek is. Arról van tehát szó, hogy anyagi előnyben voltak azok, akik nem neveltek gyereket.
– A grafikon azt mutatja, hogy 2004 és 2007 között javult a helyzet, de a gyermekesek hátránya nem csökkent. 2008-ban pedig meglepő fordulat következett be: a gyermektelenek körében tovább csökkent a szegénység, a gyermekesek körében viszont újra nőtt, az olló tágra nyílt. Mi történt ekkor?
– A devizahitelek kezdtek elszabadulni, ebben pedig kisebb arányban vettek részt a gyermektelenek. Hiszen a devizahiteleket főleg lakásra, otthonteremtésre vették fel. Ezek az igények korábban is megvoltak, csak 2002-ig a családok támogatott, forint alapú, fix kamatozású hiteleket vehettek fel. A Medgyessy-kormány egyik első intézkedése volt, hogy a kedvezményes forinthitel lehetőségét megszüntette, és annak a helyébe léptek be a devizahitelek. Az árfolyamok egy ideig stabilak voltak, de 2008-tól elindult az emelkedés, és megnőttek a törlesztőrészletek. Ami a gyermekes háztartásokat ütötte meg a legjobban. Ez aztán a termékenységi ráta zuhanásához vezetett, a mélypontot 2011-ben értük el, akkor ez a mutatónk a legrosszabb volt az egész unióban.
– A gyermekesek megnövekedett hátránya egészen 2012-ig megmaradt. Ez még mindig a devizahitel hatása?
– Igen. Ekkora különbség nem volt máshol Európában. Szlovéniában például a gyermekesek szegénységi kockázata kisebb volt, mint a gyermekteleneké, aminek következtében ott a válság alatt is nőtt a termékenységi ráta.
– 2016-ig, miközben általában is javult a helyzet, a gyermekesek hátránya is csökkent. Milyen folyamatok eredménye ez?
– Ez az az időszak, amikor a devizahitel-válság megoldódott, a munkanélküliség gyors ütemben csökkent, kibővült a közfoglalkoztatás. A javulás majdnem teljes egészében a súlyos anyagi nélkülözésnek kitett családok számának csökkenéséből adódott.
– 2017-ben radikális javulás látható mindkét csoportban.
– Ez elsődlegesen a már többször emlegetett hatéves bérmegállapodás eredménye. A bérminimum emelkedése tolta fölfelé az átlagkeresetet, a családok jövedelmét.
– 2019-ben meglepő dolog történt. Miközben a szegénységnek kitettek aránya országosan tovább csökkent, a gyermekesek és a gyermektelenek helyet cseréltek, vagyis a családosok immár kevésbé kitettek a szegénységnek, mint a gyermeket nevelők. Ettől kezdve nem hátrány a gyermeknevelés?
– Pontosan így van. Az unión belül bekerültünk abba a nyolc-tíz országot tömörítő elit klubba, ahol nem jelent anyagi hátrányt a gyermek. A devizahitelek gyakorlatilag eltűntek, a rezsicsökkentés hatására normális rezsiáraink vannak, nagyon jelentős átlagkereset-növekedés is volt, és folytatódott a családi adókedvezmény bővülése. Erre az időre esik a CSOK kibővítése is.
– Annak segítségével olcsóbban juthattak otthonhoz a gyermekesek?
– Részben erről van szó, hiszen például a 2019. július 1-jén indult Családvédelmi Akciótervnek köszönhetően már a használt lakást vásárló többgyermekesek is felvehetik a kedvezményes hitelt, a falvakban a meglevő otthonaikat felújíthatták, az életkörülményeiket javíthatták. Ne feledkezzünk meg arról, hogy 2019-ben kétszámjegyű nettó átlagkereset-emelkedés volt, és ekkor a kétgyermekesek adókedvezménye is tovább emelkedett. Így a relatív jövedelmi szegénységben élő gyermekesek aránya jelentősen csökkent. Ők azok, akik a medián jövedelem 60 százalékánál kevesebből élnek. 2020 tavaszán, a karantén idején a digitális oktatás miatt a gyermekes nők nagyobb arányban maradtak otthon átmenetileg, és ez hatással volt a család jövedelmére is, ami miatt romlott ugyan a szegénységi mutató, de sokkal kisebb arányban, mint ahogy ezt sokan várták. Nagyon jó hír, hogy még a járvány alatt sem kerültek hátrányba a gyermekesek a szegénységi kockázat tekintetében.