Nem visszamenőlegesen szüntetik meg az állami lakástámogatásokat, így az állam a szigorítással csak keveset takarít meg – írja a Népszabadság.

Mint ismert, Bajnai Gordon, az MSZP-SZDSZ miniszterelnök-jelöltje a többi közt a lakásépítési kedvezmény és kamattámogatás felfüggesztését tervezi, ehhez kérte a szocialista és szabad demokrata honatyák támogató aláírását. A módosításhoz egyébként nincs szükség parlamenti többségre, miután a kormány ezekben a kérdésekben annak idején rendeletben döntött.

Bajnai július 1-jétől függesztené fel a lakástámogatásokat, ami azt jelenti: ezt követően már nem lehet támogatott hitelt vagy lakásépítési kedvezményt felvenni, a bankok csak június végéig fogadhatják be a kérelmeket, már ha azok benyújtói teljesítették az alapfeltételeket.

A korlátozások a lap szerint nem járnak jelentős megtakarítással: a szigorítások idén 17, jövőre 40-50 milliárd forint megtakarítást hozhatnak, miközben a ebben az évben a lakástámogatásokra elkülönített összeg 205 milliárd forint. (Igaz, ennek az összegnek a felét arra költi az állam, hogy a korábban felvett hiteleket finanszírozza.)

Szocpolra és félszocpolra idén 37,3 milliárd forintot költ az állam, de a lakásépítések visszaesés miatt ez az összeg is apad idővel.

Ami a támogatott lakáshiteleket illeti: azok szerepét 2003 óta a devizaalapú hitelek vették át. Míg a 2003-ban megkötött majdnem 200 ezer lakáshitel-szerződésből 134 ezerhez (68 százalék) igényeltek állami támogatást, a 2008 első félévében megkötött 72 ezer szerződésnek kevesebb, mint 10 százalékához. A 2003-ban felvett hitelösszeg 85 százaléka volt államilag finanszírozott, 2008 első félévében alig 8 százaléké.

Varga Dénes, a DEM Információs és Gazdaságkutató Iroda ügyvezetője az újságnak azt mondta: nem számít arra, hogy a korlátozás miatt roham indulna a támogatott hitelekért, szerinte legfeljebb a vissza nem térítendő támogatások igénybevétele emelkedhet. Hozzátette: a bizonytalanság miatt abban is sokan kételkednek, hogy ha most vesznek fel hitelt új lakás vásárlásához vagy építéséhez, azt fizetni is tudják, a devizahitelekről ugyanis kiderült, hogy könnyen drágulhatnak, most pedig az állami támogatás is megkérdőjeleződik az emberek szemében.

A szakértő úgy véli: mindez kedvezőtlen hatással lesz a gazdaságra. A lakásberuházások visszaesését ugyanis az építőiparban aligha lehet majd pótolni, ami a munkanélküliség növekedéséhez és az adóbevételek csökkenéséhez vezet. Mint mondta: az intézkedések végiggondolatlanok, nagyobb kárt okoznak, mint amennyi megtakarítás elérhető velük.

A Népszava úgy tudja, hogy az értékesítési céllal építkező lakóingatlan-fejlesztők kamattámogatása is megszűnne. Ők általában 1-2 éves lejáratra vesznek fel kölcsönt, melyet a lakások értékesítését követően visszafizetnek, s ebből fedezik az építési költségeket. Ha ennél a hiteltípusnál is megszűnik a kamattámogatás, beruházások sora dőlhet be.

A lap kormányzati forrásaira hivatkozva azonban azt írja: ennek a vállalkozói körnek nem kell aggódnia, mert az építőipar fellendítésére élénkítő csomagot dolgoz ki a kormány.

Ferge Zsuzsa szerint katasztrofális hatása lesz a tervezett megszorítócsomagnak

A megszorítások csökkentik a vásárlóerőt, ami mélyítheti a válságot – mondta Ferge Zsuzsa. A szociológus megjegyezte, a létbizonytalanságban megerősödött rasszizmus társadalmi hatása kiszámíthatatlan. Nem Ferge az első ismert közéleti személyiség vagy állami vezető, aki a megszorítások társadalmi kockázataira figyelmeztet. Szabó Máté ombudsman csütörtökön egy lapinterjúban szintén arról beszélt, a válság szűkösséget szül, a szűkösség agressziót, az agresszió pedig erőszakot. A héten az Állami Számvevőszék elnöke is arra figyelmeztetett, a kiadáscsökkentés ellátási zavarokhoz vezethet, ha a kormány nem készíti fel a társadalmat a várható változásokra.

(hirado.hu/Népszabadság/Népszava, HírTv)