Megszűnt például a takarékpénztárak mentessége. Egész pontosan az a kitétel, ami lehetővé tette, hogy a 4000 főnél kisebb településeken működő fiókok arányában a pénzintézetek csökkenthessék az adó mértékét. S kikerültek a kedvezményezettek köréből azok a biztosítók is, amelyeket az elmúlt három évben alapítottak.

A közbeszéd ezt a passzust csak lex-Járainak nevezte, utalva arra, hogy a volt jegybankelnök CIG Biztosítója lehetett a tervezet kedvezményezettje – emellett azonban Wáberer Wabardjára, és további hat biztosító társaságra is kiterjedt. Most ezeknek a cégeknek is a biztosítási szektorra meghatározott adómértéket kell fizetni – amit ráadásul a végszavazás előtt meg is emeltek, a díjbevétel 5,8 (a még korábbi tervek szerint 5,2) százalékáról 6,2 százalékra.

A takarékpénztárak számára ugyanakkor kedvező, hogy a bankadó esetében a kisebb intézetek kedvezményt kaptak. 50 milliárd forint mérlegfőösszegig csupán annak 0,15 százalékát kell adóként befizetni, efölött viszont a korábbi 0,45 helyett 0,5 százalék lett az adó mértéke. Csak az OTP esetében ez 3 milliárd forintnyi tehernövekedést jelent. Szintén nőtt a pénzügyi vállalkozások (például a lízingcégek) terhe, díjbevételük 6 százalékáról 6,5 százalékra. A befektetési társaságok, tőke- és kockázatkezelő alapok ugyanakkor a korábbi terveknek megfelelő, 5,6 százalékos mértékkel adóznak.

Bár az IMF-tárgyalások megszakadásának egyik fő indoka az volt, hogy a nemzetközi szervezet túl magasnak találta a bankadó mértékét, az elfogadott törvény szerint a kormány jövőre is 200 milliárd forintot kíván beszedni az adónemből. Sőt, 2012-ben is lesz különadó, ennek mértékéről azonban később döntenek.

Orbán Viktor indoklása szerint a nemzetközi válság fő kirobbantója a pénzügyi szektor volt, ezért indokolhatatlan, hogy épp a bankok profitját hagyják érintetlenül. Egyébként a különadó még így is csak a bankok nyereségének egyharmadát viszi el. A Bankszövetség elnöke ígéretet tett: idén nem hárítják tovább a bankadót az ügyfelekre. A Költségvetési Tanács korábbi elemzéséből azonban az derült ki: a teher 60 százalékát valószínűleg mégis áthárítják a pénzintézetek.

A Világgazdaság értesülései szerint a kormány jövőre hasonló különadót vezetne be a távközlési és az energiaipari cégekre is.