Veszélyben az európai mezőgazdaság

– Brüsszel a jelek szerint véresen komolyan gondolja, hogy 2030-ig erőnek erejével berángatja Ukrajnát az Európai Unióba. Mit jelent ez a magyar mezőgazdaságra nézve?

– Először is jó, ha tudjuk, hogy miről is beszélünk, és ismerjük a térmértéket. Magyarországon ma nagyjából ötmillió hektár van mezőgazdasági művelésben, Európa teljes mezőgazdasági területe velünk együtt valamivel több mint 157 millió hektár. Ukrajnában 41 millió hektáron folyik mezőgazdasági művelés. Ez több mint a miénk nyolcszorosa.

Ukrajna adottságai kiválóak, mezőgazdasága adja az ország nemzeti össztermékének több mint tíz százalékát, és még ennél is nagyobb potenciál van benne. Kijelenthető, hogy egyes agrártermékei európai, sőt, világviszonylatban is meghatározók. A globális növényolajpiac 40, az európai 90 százalékát az ukrán napraforgó-étolaj adja.

– Ez a háború előtt is így volt?

– Mindig is döntő hányadot tett ki az ukrán étolaj, és az elmúlt három évben a vetésterület és a kisajtolt olaj mennyisége csak nőtt. Ukrajna búzaexportja is jelentős, a világpiac tíz százalékát teszi ki. A Fekete- és a Földközi-tengeren pedig több száz millió tonna agrárterméket tud behordani az Európai Unióba. Ez a képessége veszélyes a kontinensre, mert letarolja vele a piacokat. Ukrajnában ismeretlenek azok az állatjóléti, állategészségügyi, növényvédelmi, élelmiszer-biztonsági szabályok, amelyek az Európai Unió gazdáira nézve kötelezőek, és a génmanipulációval is élnek. Emellett az ottani munkaerő nagyságrendileg feleannyiba kerül, mint az EU-ban, ugyanez igaz a felhasznált szerekre, műtrágyára, az energiaárak pedig több mint 50 százalékkal alacsonyabbak. Mindez hatalmas versenyelőnybe hozza Ukrajnát. És van még valami: ma arrafelé multinacionális agrárcégek uralják a mezőgazdaságot. Az első tíz legnagyobb, abszolút monopolhelyzetben lévő ukrajnai agrárcégből kilenc külföldön van bejegyezve.

– Mit jelent ez a monopolhelyzet a gyakorlatban?

– Csak két példa: az ukrajnai paradicsomtermesztés 85 százalékát egyetlen offshore hátterű cég uralja. Ugyanez a helyzet a baromfiágazatban, az ukrajnai kibocsátás 70 százalékát szintén egy Cipruson bejegyzett nyugati offshore cég adja, amely 400 ezer hektáron tevékenykedik. Ez majdnem annyi, mint Baranya vármegye teljes területe.

– Feltételezzük, hogy nem kapirgálós, boldog csirkéket tenyésztenek kis tanyákon…

– Nem, nagy volumenű ketreces tartást alkalmaznak. Ezt egyébként az Európai Unió a saját termelői körében nem támogatja. Szóval ez is versenyelőny Ukrajnának, amit csak fokoz, hogy Brüsszel minden eszközzel, bármiféle egyeztetés nélkül szabadkereskedelmi feltételeket biztosít neki. 2016-ban vezették be az úgynevezett Mélyreható és Átfogó Szabadkereskedelmi Térségről szóló megállapodást, ami révén az EU-ba importált ukrajnai mezőgazdasági termékek nagy részére kivetett vámok megszűntek. A háború kitörését követően pedig olyan, egyoldalú kereskedelmi kedvezményt adtak az ukránoknak, ami teljes vámliberalizációt eredményezett. Idén júniusig él egy olyan, eddig már kétszer meghosszabbított uniós rendelet, ami lehetőséget ad az ukrán agrártermékek szabad behozatalára. Kérdés, hogy most milyen megállapodás lép a helyébe, hogyan áll helyre, egyáltalán helyreáll-e az európai gazdák érdekeit védő kereskedelmi mérleg. Ha ezt az őrületet nem sikerül megállítani, akkor Ukrajna olcsó, de ellenőrizetlen, kétes minőségű, akár veszélyes mezőgazdasági alapanyagokkal, félkész vagy késztermékekkel fogja elárasztani Európát, és ezzel nagyon gyorsan megöli az EU-tagállamok agráriumát. Mi, magyarok például nemcsak a hazai, hanem az EU-s piacainkat is elveszíthetjük így.

– Úgy tudjuk, az eddigi veszteségek is jelentősek.

– 2020-ban 61 ezer tonna ukrán növényi termék érkezett a belföldi piacra, ez 2022-től hirtelen 1,7 millió tonnára nőtt, vagyis a harmincszorosára. A búza behozatala nulláról 183 ezer tonnára, a kukoricáé 26 ezerről a 41-szeresére, több mint egymillió tonnára, az olajos magvaké 27 ezerről a 17 és félszeresére, 473 ezer tonnára emelkedett. A bezúduló áru jelentős része ráadásul egyáltalán nem felel meg az Európai Unióban kötelező élelmiszer-biztonsági szabályoknak. Ez már nem csak a gazdák versenyképességét teszi tönkre, hanem egészségi szempontból is veszélyes. Szerencsére a magyar kormány a legnagyobb ellenszélben is megtiltotta 26 ukrajnai termék behozatalát, a humanitárius okból megnyitott tranzitfolyosó pedig ma már valóban zárt átmenő rendszer, aminek igénybevételéhez kauciót is le kell tenni. De a hazánkon átutazó mezőgazdasági termékek más európai országokban piacot találnak, kiszorítva ezzel a magyar árut.

– Hogy alakíthatja Ukrajna csatlakozása az uniós pénzügyi források elosztását?

– Ma a közös agrárpolitika teljes kerete 387 milliárd euró, ez nagyjából harmada az Európai Unió teljes hétéves költségvetésének; valaha 70 százalék is volt az arány, majd sokáig az összes forrás felét kapta a mezőgazdaság. A rendelkezésre álló pénz tehát eleve csökkent. Ha a 41 millió hektár mezőgazdasági területtel rendelkező Ukrajna EU-tag lesz, a közös agrárpolitika forrásainak negyedét vagy akár harmadát is leköti. Ez azt jelenti, hogy a többi tagállam ennyivel kevesebb pénzen tud osztozni. Az Európai Bizottság ráadásul elhatározta, hogy az összes szakpolitikai forrást egyetlen nagy kalapba dobja bele, amiben nem is látszana, hogy külön-külön mennyi jut az egyes ágazatoknak. Például a mezőgazdaságnak, aminek a finanszírozását egyébként is át akarja alakítani, a területalapú helyett átláthatatlan, jövedelemalapú támogatást vezetne be. Létfontosságú, hogy ezt megakadályozzuk, hiszen csak így tudjuk megvédeni a biztonságos, egészséges, jó minőségű, a környezettudatosságot is szem előtt tartó élelmiszer-termelést. Végső soron ez nem is csak a gazdák, hanem a fogyasztók érdeke is. Ezért indítottunk el tavaly egy petíciót az Agrárkamara és a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége, vagyis a Magosz közös kezdeményezéseként, kiállva a területalapú támogatás mellett. Magyarországon ma közel ötmillió hektár után 162 ezer gazdálkodó részesül ilyen támogatásban, összesen valamivel több mint 500 milliárd forint értékben. A petíciót máig 250 ezernél is többen írták alá, vagyis nemcsak a közvetlenül érintett gazdák, hanem a harc tétjével tisztában lévő fogyasztók is támogatják a küzdelmünket.

– Mindezekből egyvalami világos: Ukrajna EU-csatlakozása végzetes lenne az Európai Unió tagországaira nézve. De akkor miért, kinek a képviseletében erőlteti Brüsszel ezt a pusztító tervet?

– Valószínűleg az ukrajnai mezőgazdaságot uraló agrárcégek érdekei érvényesülnek itt, amelyek hatalmas és olcsó, óriási területen, nagyságrendileg feleannyiért előállított árudömpinggel tudnak megjelenni az európai piacokon. Vannak köztük amerikai és uniós bejegyzésű cégek, és mint említettem, felfejthetetlen hátterű offshore vállalatok is. A 2014-es politikai fordulat után Ukrajna mintegy húszmilliárd dolláros hitelcsomagot kapott a Nemzetközi Valutaalaptól, a kölcsön folyósításának feltételei között szerepelt a földmoratórium feloldása is. Tavaly óta pedig már cégek előtt is nyitva áll a földpiac.

– Gátat lehet vetni Ukrajna EU-ba erőszakolásának és ezzel az európai mezőgazdaság tönkretételének?

– Bár sokan temetik a visegrádi együttműködést, amikor a tavaly hivatalba lépő Európai Bizottság mezőgazdasági és vidékfejlesztési biztosa, a luxemburgi Christophe Hansen közzétette az első száz napjáról szóló jelentését, közösen emeltük fel a szavunkat a jelenlegi támogatási rendszer megőrzéséért, és ehhez más szövetségeseket is találtunk. Emellett a legjelentősebb európai érdekvédelmi szervezettel, a több mint 23 millió termelőt és 22 ezer szövetkezetet tömörítő COPA-Cogecával együttműködve azt akarjuk elérni, hogy az Európai Unióba belépő agrártermékeknek ugyanolyan szigorú növény- és állategészségügyi, élelmiszer-biztonsági feltételeknek kelljen megfelelniük, mint az EU-n belül előállítottaknak. Van mozgásterünk és esélyünk, ezt bizonyította, hogy hazánk soros uniós elnöksége idején 60 év után először fordult elő, hogy mind a 27 EU-tagállam agrárminisztere, egyébként magyar kezdeményezésre, egységesen álljon ki a Közös Agrárpolitika költségvetésének védelmében. Lehetséges együtt gondolkodni, közösen cselekedni. A napokban például mintegy 70 európai agrárszervezet mozdult meg közösen egy tüntetés keretében az önálló Közös Agrárpolitika és annak jelenlegi szerkezete védelmében, erre sem volt példa emberemlékezet óta.