Vigyázz, ha jön a piac!
A Gazprommal most aláírt szerződés garantálja, hogy Magyarországon továbbra alacsony szinten maradhasson az egyébként 2014 óta változatlan gázár. Mint emlékezetes, a kormány ekkor csökkentette több lépésben összesen 25 százalékkal az energiahordozó árát, és bevezette a hatósági szabályozást. A szabadpiacon idén rekordmagasra szökött a gáz ára, mivel hiány van belőle, és a nyugati tározók töltöttsége is rendkívül alacsony.
– Magyarország energiaellátást a legbiztonságosabban a Gazprommal kötött hosszú távú megállapodással lehet garantálni – hangsúlyozta az új szerződés aláírásakor Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. Az új kontraktus az 1996-ban kötött hosszú távú gázszerződést váltja, a politikus szerint az előzőnél kedvezőbb árformulával, ez pedig lehetővé teszi, hogy a rezsicsökkentés vívmányait a következő évekre is meg tudja őrizni Magyarország. A 10+5 évre szóló megállapodás szerint október elsejétől évi 4,5 milliárd köbméter gáz érkezik hazánkba, de immár nem az Ukrajnán áthaladó Testvériség vezetéken, hanem nagyrészt Törökországon és Szerbián keresztül a Török Áramlat, kisebb részben pedig Nyugat-Európán át visszavezetve a Balti-tenger alatti Északi Áramlat csővezetékeken keresztül.
Az Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal nyári összehasonlításából kiderült: Budapesten a legolcsóbb a lakossági földgáz ára az uniós fővárosok közül. Mindez gyakorlatilag a 2014-es rezsicsökkentés óta így van, amikor tíz, majd újabb tíz, végül 6,5 százalékkal mérsékelték a gáz árát, egyúttal bevezetve a hatósági árszabályozást. Mint emlékezetes, a 2010 előtti balliberális kormányok alatt egész más irányba mozogtak az árak. Ők épp az államiból a szabadpiac irányába rendezték a folyamatokat, aminek következtében a Horn-kormány alatt, 1995–98 között több mint duplájára (15-ről 32 forintra) nőtt a földgáz ára, a 2006-os Gyurcsány-kormány második ciklusa pedig szintén az árak duplázását (55-ről 115 forintra) hozta. A rezsicsökkentés eredményeként – még az infláció ellenére is – az elmúlt években Magyarországon csupán 101 forint volt a gáz köbméterenkénti ára. S mivel a Gazpromtól vett gázár formulája az elmúlt két és fél évtizedben változatlan volt, a balliberális kormányok időszakában a külföldi szolgáltatók élvezték a a magas piaci árak hasznát. Jellemző, hogy míg most a magyar háztartások az EU legalacsonyabb energiaárait fizetik, 2010-ben vásárlóerő-paritáson hazánkban volt legmagasabb az áram és a földgáz ára.
A piaci viszonyok pedig most a korábbiaknál is vészjóslóbbak. Míg tavaly a koronavírus-járvány, illetve az ahhoz kapcsolódó gazdasági korlátozások miatt jelentősen esett az energiahordozók iránti piaci kereslet, és emiatt beszakadtak az árak is, idén visszalendült az inga, vagyis minden fordítva történik. Az ellenzéki pártok részéről tavaly még kritika is érte a kormányt, hogy a gáz- és áramárakban nem érvényesíti a világpiaci árzuhanás hatásait: a holland gáztőzsdén például 1 megawattóra gáz ára a koronavírus-válság előtti 15-24 eurós szintről 2020 tavaszára 7-8 euróra is esett. Idén tavasztól azonban folyamatosan nő az ár, például csak szeptemberben megduplázódott, és hónap végére elérte a 98 eurós értéket. Az ok a világ gazdasági fellendülése, különösen Ázsiáé, amelynek rendkívüli kereslete el is szívja a készleteket Európa elől, emiatt egyébként a nyugati gáztározók is a szokottnál jóval kevésbé töltöttek, ami további keresleti sokkot valószínűsít a következő hónapokra. De már a mostani árszint is azt jelenti, hogy piaci árazás esetén akár a jelenlegi összeg két és félszeresére is drágulhatna a magyarországi gáz.
Az elszabadulni látszó piaci árak szorításában egyre több nyugati kormányban is felmerül, hogy Magyarországhoz hasonlóan hatósági árazásúvá tegye az energiahordozókat – ha immár rezsicsökkentésre nincs is lehetőségük, legalább a további áremelkedéstől megkíméljék a lakosságot.