Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

– A következő hónapokban olyasmik történnek majd, amit még senki sem látott. Kezdődött a nyugdíjasoknak kifizetett 80 ezer forintos nyugdíjprémiummal, folytatódik a 13. havi teljes nyugdíj kifizetésével – így jelentette be Orbán Viktor a Fidesz tisztújító kongresszusán, hogy a korábbi terveknél gyorsabban, már 2022-ben visszaadják az idősek 2009-ben elvett pluszjuttatását. A többletpénzre a korkedvezményes nyugdíjasok, az özvegyi, rokkantsági vagy árvaellátásban részesülők is jogosultak lesznek.
A gazdaság hullámhegyén

A kormány láthatóan törekszik arra, hogy az ország gazdasági sikereiből a nyugdíjasok is részesülhessenek. A növekedés beindulása, vagyis 2017 óta az idősek 2019-ig minden év novemberében megkapták a nyugdíjprémiumot, amit a jogszabályok 3,5 százalékos GDP-bővülés fölött garantálnak. Az idei évben pedig különösen nagy összeget, hiszen ezúttal a gazdasági növekedés jócskán felülmúlja a 3,5 százalékot, a Pénzügyminisztérium várakozásai szerint 7,5 százalék körüli szintre futhat. A napokban kézbesített nyugdíjprémium így a törvényi maximumra, 80 ezer forintra kapaszkodott fel, sőt a miniszterelnök október elején bejelentette, hogy annak a 435 ezer érintettnek is folyósítják ezt az összeget, aki alacsony nyugdíja miatt csak kevesebbre lenne jogosult. A nyugdíjprémiumot egyben fizetik a magasabb infláció miatti nyugdíjkorrekcióval, ami 1,2 százalékos pluszpénzt jelent, ez az elmúlt tízhavi kompenzációt egybevonva most 18 ezer forintot hoz a házhoz, vagyis összességében közel százezer forint többletet eredményez.

A tartósan magas gazdasági növekedés eredményeként 2020 tavaszán merült fel a 13. havi nyugdíj visszavezetésének lehetősége. Orbán Viktor ekkor azt jelentette be, hogy a kormány négy év alatt fokozatosan adja vissza a juttatást, vagyis 2021–24 között minden évben egyheti többletpénzt kapnak az érintettek. Idén februárban ennek megfelelően meg is érkezett az egyheti plusznyugdíj, jövő februárban pedig kétheti járt volna. Ezt a menetrendet gyorsította a kongresszuson tett bejelentés, vagyis hogy már most folyósítják a teljes összeget. Mivel az átlagnyugdíj jelenleg 151 ezer forint, ami az idei 1,8 százalékos korrekcióval, majd januártól a tervezett 3 százalékos inflációval nő, mindezt figyelembe véve februárban átlagosan 158 ezer forint többletpénzt kapnak a nyugdíjasok.

Korábban írtuk


Válságok és válaszok

– Míg a baloldal egy gazdasági válság időszakában vette el az idősektől a 13. havi járandóságot, addig most az Orbán-kormány egy vírushelyzetben nem megszorít, hanem segítő kezet nyújt a rászorulóknak – hívta fel rá a figyelmet Nyitrai Zsolt kiemelt társadalmi ügyekért felelős miniszterelnöki megbízott. Amihez Novák Katalin családokért felelős miniszter közösségi oldalán annyit tett hozzá: „Amit a baloldal elvett, mi most visszaadjuk.”

Mint emlékezetes, a 13. havi nyugdíj bevezetése eredetileg a 2002-es választást váratlanul megnyerő Medgyessy Péter ígérete volt. Bár az ország ismétlődően magas költségvetési deficitje nem adott rá fedezetet, az uniós csatlakozás lendületében bízva a szocialisták 2003-tól megkezdték a minden évben egyheti juttatással magasabb pluszjárandóság kifizetését, ami 2006-ra elérte a teljes egyhavi többletet. A 2006-os választás megnyerése érdekében tett populista intézkedések miatt az egyensúlytól immár szélsőségesen eltávolodott költségvetés azonban a Gyurcsány-kormányt újabb és újabb megszorításokra kényszerítette. Majd a 2008–09-es nemzetközi pénzügyi válság csődhelyzetbe lökte az amúgy is ingatag magyar államháztartási egyensúlyt. A bevezetett számos megszorítás egyike a 13. havi nyugdíj eltörlése volt. Mivel a pluszjuttatást két, egy tavaszi és őszi részletben fizették, a tárgyévi második folyósítást a nyugdíjasok már meg sem kapták. A döntéssel 2009-ben 80, a további évekre 160 milliárd forintot takarított meg a költségvetés. Egyúttal a szocialisták döntöttek arról is – amit az elmúlt években többször is a Fidesz-kormány szemére vetettek –, hogy a továbbiakban nem az infláció és béremelések átlagával, hanem csupán az infláció mértékével emelkedhetnek a nyugdíjak. Ez meglepően nagy összeget, az akkori várakozások szerint csak 2010-re 76 milliárd forint állami spórolást jelentett.

Az elmúlt évtized egyensúlyi gazdaságpolitikája ugyanakkor egész más válságkezelést tesz lehetővé a Fidesz-kormány számára. A Medgyessy-kormány éveinek hat százalék körüli államháztartási deficitjével és főleg a Gyurcsány-kormány 2006-os 9 százalékos túlköltekezésével szemben ugyanis 2012–14-ben csupán 2-3 százalék között volt az államháztartási hiány, 2015–19 között pedig két százalék környékén stabilizálódott. A tavalyi koronavírus-válság ugyan 8,1 százalékra lökte, a rendkívül erős alapok azonban ezúttal lehetővé tették a megszorítások helyett gazdasági élénkítő politika megvalósítását. Ennek része a nyugdíjintézkedések mellett a 25 év alatti fiatalok jövedelemadó-mentességée vagy a gyermekes szülőknek februárra beígért teljes szja-visszatérítés. A cél, hogy a keletkezett többletjövedelmek visszapörögjenek a gazdaságba, és olyan GDP-többletet keletkeztessenek, amely utólag megteremti e kifizetések alapját is.

Növekedés és nyugdíjemelés

A 13. havi nyugdíj költségvetési szempontból nem nagy áldozat. A Pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly az egyheti többlet folyósítása 77,6 milliárd forintba került, vagyis a teljes juttatás valamivel meghaladhatja a 300 milliárd forintot. A jövő évre szóló költségvetés 5,2 százalékos GDP-növekedést valószínűsít, elemzők azonban most már 6-6,5 százalék közötti bővülést jeleznek előre. Márpedig e többletnövekedés bőven kiadhatja a többlet-nyugdíjemelés fedezetét. A többlet-GDP-növekedés egyébként további jó hír az idősebbeknek, hiszen 3,5 százalékos GDP-bővülés fölött jövő novemberben is jár a nyugdíjprémium, várhatóan 50-60 ezer forint közötti összegben.