Az Architectural Digest építészeti és dizájnmagazin a világ 18 legszebb hídja közé választotta a budapesti Széchenyi-féle Lánchidat. A Duna két partját összekötő, 170 évvel ezelőtt felavatott nemzeti büszkeségünket a világranglistán a kilencedik helyre, de Kelet-Közép-Európában aranyérmes pozícióba rangsorolták a szakemberek.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

A világ legszebb hídjainak tízes toplistáján Ázsiát Szingapúr, Malajzia és az Egyesült Arab Emírségek képviseli, az amerikai földrészt Argentína és az USA hídjai.

A Lánchidat az európai kontinensen csak egy holland, egy olasz és egy spanyol híd előzi meg.

Ráadásul a budapesti dunai átkelő olyan emblematikus építményeknél is előkelőbb helyen szerepel a listán, mint például a San Franciscó-i Golden Gate, a londoni Tower vagy a prágai Károly híd.

Széchenyi István visszaemlékezései szerint a Pestet Budával összekötő első állandó magyarországi dunai híd építését a gróf azért kezdeményezte, hogy „az ország kettészakított szívét véglegesen egybe lehessen forrasztani”. A híd tervezését az ismert angol mérnökre, William Tierney Clarkra bízták, a kivitelezés irányítója a skót származású Adam Clark volt. A dunai átjárón mindenkinek – a nemeseknek is – vámot kellett fizetni, a híd forgalomba helyezése tehát a közteherviselés irányába tett első modern intézkedések egyikének is tekinthető.

A Lánchíd csaknem két évszázados történetében jócskán találhatók felemelő, szívbemarkoló és tragikus epizódok. Az egyik legmegindítóbb, hogy az 1849. november 20-án tartott hídavatási ünnepségen Széchenyi István nem lehetett jelen, hiszen akkor már elvonultan élt a döblingi elmeszanatóriumban. Ott volt viszont Haynau osztrák katonai és polgári főparancsnok, aki maga vezette a hivatalos hídátadási ceremóniát néhány héttel azután, hogy az aradi vértanúkat kivégeztette…

A II. világháború végén a visszavonuló német hadsereg katonái felrobbantották a főváros jelképeként is számontartott Lánchidat. A gyors ütemben újjáépített dunai átjárót első avatásának 100. évfordulóján nyitották meg ismét.

Az azóta már több felújításon is átesett klasszicista stílusú híd korának egyik legkorszerűbb építménye volt, amely mérnöki csúcsteljesítményként vonult be az építészet történetébe. A létesítmény sokáig viselte a világ legnagyobb, láncokra felfüggesztett hídja kitüntető címet, és átadásakor az első állandó hídja volt a Regensburg alatti 2400 km hosszú Duna-szakasznak is.

Bár „a legnagyobb magyar” soha nem sétálhatott végig a világ egyik legszebb hídján, 170 évvel ezelőtt megvalósított álmát azóta is kőoroszlánok rendíthetetlen tekintete vigyázza a híd pesti és budai hídfőjének bejáratánál.

Fotó: Vermes Tibor/Demokrata

Európa legjobb úti célja
Budapest nyerte el az „Európa legjobb úti célja 2019” díjat. A European Best Destination (EBD) turisztikai szervezet kezdeményezésére indított közönségszavazáson január 15. és február 5. között több mint félmillióan voksolhattak kedvenc európai úti céljukra. A szavazás több mint tízéves történetében egyetlen korábbi győztes sem kapott olyan arányú nemzetközi támogatást, mint a magyar főváros. A Budapestre leadott szavazatok 77 százaléka hazánk határain kívülről érkezett, főként Nagy-Britanniából, az Amerikai Egyesült Államokból, Németországból, Franciaországból, Ausztriából és Olaszországból. A magyar főváros győzelme vitathatatlan volt, hiszen Budapest egymaga több szavazatot szerzett, mint Párizs, Athén, London, Firenze és Genf együttvéve.
Az EBD szerint az elismerés annak a tízéves – részben örökségvédelmi – munkának szól, amelynek köszönhetően Budapest Európa egyik legerősebb turisztikai brandjével büszkélkedő, legbiztonságosabb és legszebb fesztiválvárosává vált.
A szavazás eredményét a Forbes, a Condé Nast Travelers, a Lonely Planet, a The New York Times és számos további nemzetközi sajtóorgánum több száz millió olvasóhoz juttatja majd el, a világ minden részére.
Turisztikai szakembereknek az elmúlt évek tapasztalatain alapuló véleménye szerint a díj várhatóan dinamikusan – 13-25 százalékkal – növeli majd a „négy évszak fővárosába” érkező vendégforgalmat. Előreláthatóan tovább élénkül majd a Budapestre irányuló befektetői és vállalkozói kedv, erősödik a sportturizmus vonzereje, és bővül a magyar kultúra iránt érdeklődő igényes turisták száma.