Fotó: MTI/Veres Nándor (archív, illusztráció)
Hirdetés

A mai kegyhelyen először a bencések építettek román stílusú templomot, az ő helyüket a XV. század közepén a ferencesek foglalták el. 1444-ben IV. Jenő pápa körlevélben biztatta a lakosságot, hogy segítsenek a szerzeteseknek a templomépítésben, és ezért búcsú megtartását engedélyezte. A négy évvel később befejezett gótikus templom főoltárát díszítette a hársfából faragott, gipsszel és festékkel bevont, székelyleányarcú Mária-szobor, amely azóta is Csíksomlyó legértékesebb ereklyéje. Ez a világ egyik legnagyobb kegyszobra, magassága a koronát is beszámítva 2 méter 27 centiméter. A Máriát „Napba öltözött asszonyként”, karjában a kis Jézussal ábrázoló alkotást többször festették újra, mígnem a múlt században megtiltották bármilyen módosítását. A szobrot 2012-ben megtisztították a rárakódott szennyeződéstől és védőbevonattal is ellátták.

Az első búcsújárást a legenda szerint 1567-ben tartották, abban az évben, amikor János Zsigmond erdélyi fejedelem fegyverrel akarta a katolikus székelyeket az unitárius vallás felvételére kényszeríteni. Csík, Gyergyó és Kászon népe a gyergyóalfalvi plébános, István atya vezetésével pünkösd szombatján Csíksomlyón gyülekezett, és miután Szűz Mária segítségét kérték, legyőzték a fejedelem seregét a Hargita Tolvajos-hágójában. A diadal után nyírfaágakkal ékesített lobogóikkal újfent Csíksomlyón adtak hálát a diadalért, egyben fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben elzarándokolnak ide pünkösd szombatján.

A templomot a törökök 1601-ben felgyújtották, tetőzete leégett, de kegyszobrai épen maradtak. 1664-ben újjáépítették, ezután vált Csíksomlyó a székelység egyik gazdasági és kulturális központjává, ahol a ferencesek posztógyárat, elemi iskolát, gimnáziumot, tanítóképzőt és papneveldét is működtettek. A mai nagy barokk templomot a 19. század elején kezdték el építeni, 1876-ban szentelték fel és 1948-ban kapott basilica minor rangot. A szabadtéri oltár Makovecz Imre és csíkszeredai tanítványa, Boros Ernő tervei alapján készült.

Korábban írtuk

A legnagyobb magyar katolikus búcsújáró helyen évről évre magyarok százezrei gyűltek össze, az erdélyi katolikusok azt vallják: Csíksomlyóra minden magyarnak életében legalább egyszer el kell zarándokolnia. A búcsú fő ünnepe a pünkösd előtti szombaton tartott nagymise, amelyet a templom feletti, Jézus hegyének is mondott Kis-Somlyó és az azon túl emelkedő, 1035 méter magas Nagy-Somlyó erdős hegye közti széles hágó gyepén, a Hármashalom oltárnál tartanak. A hagyomány szerint a közelebbi, de sok esetben a távolabbi egyházközségek keresztaljai, búcsús közösségei is gyalog teszik meg az utat, a távolabbi vidékek búcsúsai szervezetten vagy egyéni kezdeményezés alapján érkeznek. Magyarországról hagyományosan több különvonat, az úgynevezett Székely gyors – Csíksomlyó expressz, valamint a Boldogasszony zarándokvonat szállítja a zarándokokat.

A búcsú napján a hívek Máriát dicsőítő énekkel, körmenettel érkeznek, először mindig a gyergyóalfalvi keresztalja. A felvonulás ezután az érkezés sorrendjében történik, a menet fokozatosan több kilométer hosszú lesz, és a kegytemplom után kettéválik: az egyik ág Jézus hegyét északról megkerülve, a másik ág a Szent Anna-kápolna irányában közelíti meg a mise helyszínét.

A menet számos hagyományos egyházi jelvényt visz magával: középtájt, a főpapok előtt helyezik el a nép által labóriumnak nevezett labarumot, amely az ókorban Nagy Konstantin császár győzelmi jelképe volt. A csaknem 30 kg súlyú tárgyat a hagyomány szerint a katolikus gimnázium egy-egy végzős diákja viszi és emeli magasba. Amikor a labarum a Kissomlyó-hegyen lévő Salvator-kápolna elé ér, ahol az István pap vezette első zarándoklat emlékét őrző kereszt áll, eléneklik az Egészen szép vagy Mária című éneket, amit főpapi áldás követ. A keresztalják fokozatosan betöltik a hágó széles terét, és megkezdődik a mise. A búcsúról hazatérők búcsúfiát visznek magukkal: kizöldült nyírfaágat, megszentelt emléktárgyat, amelyet a kegyszoborhoz érintenek, a gyerekeknek szánt ajándékok közül az egykor kultikus eledelként számon tartott mézeskalács a legnépszerűbb.

A búcsú nevezetes istentisztelete még a csángó mise, a csíksomlyói plébániatemplomban a moldvai csángóknak tartott, magyar nyelven bemutatott szentmise, mert a csángók szülőföldjén nincs rendszeres magyar nyelvű misézés. Ugyancsak a csángókhoz fűződik a pünkösdvasárnap hajnali „napba nézés”, hitük szerint imádkozva a Kis-Somlyó keleti lejtőjén megláthatják a napban galamb formájában felrepülő Szentlelket, Jézus és Szűz Mária alakját. Tavaly a Romániába látogató Ferenc pápa június 1-jén, egy héttel a búcsú előtt szabadtéri szentmisét pontifikált a csíksomlyói hegynyeregben, a pápalátogatás napját is fogadalmi búcsúnak nyilvánították. A csíksomlyói búcsú és kegyhely egy hete került be a hungarikumok közé.

Az idei csíksomlyói pünkösdi búcsú mottója: „A Szentlélek száll le rád”. Az ünnepi szentmisét a kegytemplomban Kovács Gergely, a Gyulafehérvári Főegyházmegye februárban felszentelt érseke mutatja be, ő mondja a szentbeszédet is. A ferences testvérek arra kérik a hívőket, szívük zarándoklatával kapcsolódjanak be a szentmisébe és a liturgikus programokba. A szentmisét élőben közvetítik a kegyhely honlapján, Facebook-oldalán, a Duna Televízióban és az Erdélyi Mária Rádióban, valamint követhető a SzeredApp mobilalkalmazással is.