– Mennyire ismerhetjük meg a darabból Karádyt, mint embert?

Hirdetés

– Az előadás rendhagyó, hiszen a Jászai Mari-díjas Andrási Attila – a darab írója és rendezője –, egy izgalmas kémtörténetbe helyezte Karády Katalin alakját. Az előadás történelmi szempontból is vizsgálja az eseményeket, közben pedig Karády személyisége is kibontakozik, megismerhetjük az önfeláldozásra kész dívát, akinek emberi tartása példaértékű volt, megismerhetjük Újszászy István tábornokkal kibontakozó mély szerelmét, a dalain keresztül pedig rendkívüli érzékenységét. Mindezt úgy, hogy az előadás nem dokumentumdráma, inkább egy élvezhető, fordulatos történet.

Fotó: Nagy Sándor

– Mennyire jelent kihívást Karády szerepe? Van-e önökben bármiféle hasonlóság, vagy erre nincs szükség a hiteles alakításhoz?

–  Több szempontból is kihívás ez a szerep, hiszen Karády határozott és bátor személyiség volt, akit csak csodálni tudok, példaértékű számomra az embersége, szinte vakmerő bátorsága, amit embertársaiért tett. Úgy gondolom, akkoriban, a II. világháború idején, főleg nőként ez a bátor kiállás ritkaság volt. Színészi szempontból eleve egy híres személyt megjeleníteni mindenképpen kihívás, úgy érzem, e megtisztelő feladathoz még nem igazán nőttem fel, de Andrási Attila és a kollégáim is nagyon sok segítséget adnak, amiért hálás vagyok. Ahhoz, hogy minél hitelesebben képes legyek megformálni a karaktert, meg kellett ismernem Karády Katalin gyerekkorát, életét, személyiségét; mindent, amit csak lehetett, igyekeztem megnézni és elolvasni róla. Van egy olyan érzésem, hogy a dalokban tudta leginkább önmagát és az érzéseit átadni – ebben érzek magammal hasonlóságot, hiszen én is az éneken keresztül tudom magam leginkább kifejezni. Karády szinte minden filmjében elhangzik egy-egy dal, ezek nélkül a filmjei talán nem is értek volna el ilyen hatalmas népszerűséget.

Korábban írtuk

– Korábban készítettek Pánczél Kristóffal közösen egy Karády-műsort. Ez is segített felkészülni a szerepre?

– Feltétlen, elsősorban ebből merítkezem. Kicsit visszakanyarodva az előző gondolatmenethez; úgy érzem, Karády elsősorban énekesnőnek érezte magát, és azután színésznőnek. Nem akarnám magam ekkora névhez hasonlítani, de ebben szintén van bennünk valami közös: én magam is úgy csöppentem a színház világába, mint énekesnő, talán ezért is érzem azt, hogy Karády dalai a próbafolyamat alatt szinte repítenek, visznek magukkal és meg tudok kapaszkodni bennük. Egyik kedves kollégám úgy fogalmazott, látszik, hogy megnyugszom, mikor énekelhetem a dalait. Egyébként igen régóta biztatott Pánczél Kristóf énekes és zongorista kollégám – akivel már tíz éve működünk együtt –, valamint Kelecsényi László író és filmtörténész, hogy énekeljek Karády-dalokat is. Jónéhány év telt el, mire a Bajor Gizi Színészmúzeumban énekeltem először a művésznőtől, később egy egész estét állítottunk össze a Karády-dalokból, amit a mai napig játszunk.

Fotó: Nagy Sándor

– Népdal, jazz és francia sanzon egyaránt megtalálható a repertoárjában: egytől-egyig nehéz műfajokról van szó, amelyek mind egyedi hangképzést, előadásmódot kívánnak. Hogyan alakult, hogy ennyiféle műfajban otthon érzi magát?

– Sokszor magam sem értem, hogyan állhat a felsoroltak közül szinte mindegyik műfaj közel hozzám, miközben egészen eltérő zenei világokról van szó. Hangképzés szempontjából valóban eltérnek egymástól ezek a műfajok, ám emocionálisan számomra nagyon is közeliek, hasonlóak. Talán az a legfontosabb, hogy szíven talál-e az adott dal vagy sem, innentől pedig nem számít a stílus, mert a dal már sodor magával. Mindegyik műfaj egy külön világ, és sokszor nagyon jó átlépni egyikből a másikba, felvenni annak a zenei világnak a stílusát, harmóniáit. A népdalban elsősorban a balladák vonzanak, a jazzben a bossa nova (brazil eredetű jazzstílus), valamint a korai hot jazz. Nagyon jó tanáraim voltak, a népi éneket Szvorák Katalintól és Bodza Klárától tanultam, felléptem a Kecskés Együttessel, míg a jazzben legfontosabb tanáraim Kovács Linda majd Winand Gábor voltak.

– És a sanzonok?

– A sanzon az egyetlen műfaj, amit nem tanultam, valahogy mégis megtalált engem. Szüleimnek köszönhetően gyermekkoromban sok értékes zenét hallgattam, és a francia sanzonokat is így ismertem meg, valahogy a miliője, a dallamvilága, a kor hangulata mind-mind magával ragadott. Ez egy igazi zenei szerelem, és nehéz megmondani, miért vonz annyira magához, talán az is közrejátszik, hogy ezek a dallamok szinte sodorják az embert. 16 éves koromban jöttem rá, hogy ez a világ nagyon közel áll hozzám, és igazán ebben tudok a legszabadabb lenni. 2017-ben az óbudai Kulteában Kelecsényi László Piaf – egy párizsi veréb című darabját adtuk elő, amelyben én játszhattam a fiatal Edith Piafot.

– Jelenleg milyen darabokban láthatja még a közönség?

– Az Udvari Kamaraszínházban, az Anjou című darabban Nápolyi Johannát alakíthatom, ez volt az első igazán komoly szerepem. A világ és a vége című darabban Julikát alakítom – ezt a darabot Andrási Attila a „ Jönnek” és az „ Adjátok vissza a hegyeimet” című Wass Albert kisregényekből írta –, míg Kemény Zsigmond regénye alapján készült Rajongókban Pécsi Debórát játszom. Az Udvari Kamaraszínház lehetőséget ad koncertezésre is, ami ugyancsak nagy ajándék: nemrég Pánczél Kristóffal a „Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról” című rockmusicalt adtuk elő. A színházon kívüli munkáim között a zene áll a középpontban, 2021-ben jelent meg az első lemezem Ma chanson címmel, amelynek zenéit Miquéu Montanaro írta, majd 2024-ben jelent meg a második lemezem a Valami Swing zenekarral Chante la vie l’amour címmel, és most idén tervezem a szintén Miquéu Montanaronak köszönhető Encore une fois című lemezt – mind a Gryllus Kiadó gondozásában jelent és jelenik meg, amiért nagyon hálás vagyok. Ezen kívül több zenei projektben vagyok jelen; Pánczél Kristóffal és Makk András gitárossal rendszeresen fellépünk duó formációban. Pálfy Zsolt gitárossal és dalszerzővel, valamint Rónai Zsolt gitárossal szintén új dalokon dolgozunk, Dóka Attila gitárossal és dalszerzővel szintén. Évek óta muzsikálunk a Wizművekkel és Borhi Miklósékkal is. A felsorolt zenészekhez személyes barátság is fűz, nagyon szeretünk együtt dolgozni. Nagyon boldog vagyok, hogy a színházban ugyanezt élhetem át, és hogy része lehetek egy művészi közösségnek, ami számomra rendkívül fontos.

További információk: https://mkuk.hu/eloadas/karady-es-a-szerelem-ujszaszy-es-a-vilag/