A debreceni Csokonai Színház katasztrofális infrastruktúrájú, több mint százéves épülete az ország legrosszabb állapotban lévő teátruma, amelynek felújítására az önkormányzat 2003 óta hiába kért pénzt a kormányzattól. Először az épületen lévő jelzálogra hivatkozva utasították el kérelmüket, majd ennek lekerülte után is leszavazták a támogatást. A város így az Európa Kulturális Fővárosa címre már egy Latinovitsra keresztelt színház felépítését is magában foglaló tervvel pályázott, melyet – még ha a címet nem is nyerték el – mindenképpen szeretne megvalósítani.

– Fontos, hogy a Latinovits Színház nem második színháza lenne a városnak, hanem annak csupán egy kamaraszínháza, stúdiószínpaddal – hangsúlyozza Halász János, Debrecen kulturális ügyekért felelős alpolgármestere. – Magyarországon hagyományosan egy kőszínház általában több játszóhellyel működik, hiszen a drámairodalomban vannak nagyszínpadot és kamaraszínpadot kívánó művek egyaránt.

A színházban kényszermegoldásként eddig is használták a próbaszínpadot stúdió-előadásokra, s emellett béreltek is egy igen rossz állapotú mozitermet kamaradaraboknak.

A játszóhely felépítése mellett szól mindezek mellett Halász János szerint az is, hogy tavaly Debrecenben több mint háromszáz előadást tartottak, illetve, hogy a kamaradarabokra is nagyon nagy az érdeklődés, telt házzal mennek. Ráadásul Magyarország második legnépesebb városa földrajzi helyzetéből adódóan a Modemmel, Kelet-Magyarország legnagyobb és legmodernebb kongresszusi központjával, a Kölcsey Központtal, a Csokonai Színházzal és a tervezett Latinovits Színház megvalósulásával alkalmassá válhat a kelet és nyugat közötti kulturális híd szerepére, színházai nagyobb nemzetközi fesztiválok befogadásával pedig utat törhetnek a közép- és kelet európai, beleértve a magyar színjátszás számára nyugat felé.

Mindezeket mérlegelve 2006-ban az önkormányzat kötelezettséget vállalt a színházépület beszerzési költségének, mintegy négymilliárd forintnak a fedezésére, melyet halasztott fizetési konstrukcióban, 2013-ig évi egyenlő részletben fizetne ki. Az új, tízezer négyzetméteres játszóhelyet az angol Globe Theatre mintájára intim, körbezárt nézőterű, dupla páholysoros polgári színház, illetve egy mobil, estéről-estére változtatható játék- és nézőterű modern térszínház ötvözetének tervezték, amelyben egy kamara- és egy stúdiószínházon kívül helyet kapna egy orfeum, illetve többfunkciós próbaterem és tetőterasz is.

Csakhogy, miközben az önkormányzat az építés költségeit magára vállalta, a színpadtechnika kialakítására és a belső, építészeti munkálatokra pályázati pénzekre és állami segítségre is számított. Így miközben a színházépület hamarosan elkészül, másfél milliárd forint hiányzik a teljes befejezéshez.

A város vezetése és Csányi János, a Csokonai Színház volt igazgatója, az új színház szakmai koncepciójának kidolgozója azonban úgy véli, hogy Debrecen már megtette, amit megtehetett, s mivel a színházi kultúra támogatása állami ügy, annak nemcsak kötelessége, de érdeke is a segítség, pláne, hogy nemigen van olyan színháza az országnak, amelynek felépítésébe egy város ilyen nagyságrendű önerővel szállt volna be.

– Pontosan tudjuk, hogy a magyar költségvetésben van pénz új színház építésére, hiszen Szombathely pályáztatás nélkül úgy kapott 1,85 milliárd forintot a kormányzattól, hogy egyelőre egy kapavágást sem csináltak, csupán a színház tervezésének tervezési fázisában vannak, s nem lehet tudni pontos adatokat a beruházás nagyságrendjéről sem – mondja az alpolgármester. – A legnagyobb hiba tehát az, hogy a kormány nem mérte fel az egyes színházak készültségi fokát, illetve, hogy melyik önkormányzat, mennyit tud vállalni a beruházásból. S mivel nyilvánvaló, hogy Szombathely a jelenlegi helyzetében nem tudja elkölteni a kapott pénzt, az egyetlen logikus megoldás annak Debrecenbe való átcsoportosítása lenne.

Ezzel szemben a város szocialista ellenzéke, mely kezdetektől ellenezte a beruházást az építkezés befejezése helyett a félkész épület értékesítését szorgalmazza. Ám a közgyűlés javaslatukat leszavazta, s ehelyett úgy döntött, ha kell, a város önerőből is felépíti a színházat.

Bár jóllehet erre idén nincs pénz a költségvetésében, de mivel a szükséges közbeszerzési eljárások átnyúlnak 2010-re, reális esély van arra, hogy így vagy úgy, de jövőre új játszóhelyet avassanak Debrecenben.

Barta Boglárka