A földi paradicsom – online bejárható a visegrádi királyi palota
A legmodernebb lézerszkenner-technológiának köszönhetően immár digitálisan is bejárhatjuk a visegrádi királyi palota virtuálisan rekonstruált mását. A látogató nemcsak az épületet, a benne berendezett kiállításokat és az itt található műtárgyakat tekintheti meg közelebbről, de megnézheti a középkori királyi rezidencia rekonstrukcióit, az itt rendezett hagyományőrző programok videóit, illetve részletesen megismerkedhet az épületegyüttes történetével is.
Fényűzően berendezett termek, díszes cserépkályhák, az udvarokon és a kertekben gótikus csorgókutak – ez a látvány fogadhatta a korabeli látogatókat, amikor beléptek abba a visegrádi királyi palotába, melyet I. Károly király udvarháza helyére I. Lajos király építtetett valamikor a XIV. század közepén. És bár Lajos király nyilvánvalóan pazar munkát végzett, a palota igazi pompája mégiscsak Mátyás királynak köszönhető, aki – Beatrixszal kötött házásságát követően – késő gótikus és reneszánsz stílusban átépíttette, majd vidéki rezidenciává alakította az épületegyüttest. A helyi és Itáliából érkezett művészekkel új szökőkutakat, loggiákat, erélyeket, kályhákat készíttetett, felújítatta a homlokzatokat, a termeket, az udvarokat és a kerteket.
Az épületegyüttesről 1536-ban a következőket írta Oláh Miklós humanista történész: „a pazar kiállítású királyi palota, amely termeivel és más épületeivel, amelyek valóban rászolgálnak a királyi névre, kiemelkedő alkotás (…) Kellős közepén remekbe készült forráskút emelkedik; vörös márványból faragták, múzsák alakja domborodik rajta, s a csúcsán egy Cupido-szobor márványtömlőre helyezkedve nyomja ki a jóízű hideg vizet, mely a szomszéd hegyen fakadó forrásból jut el ide, és zenélő csobogással szökik csöveiből egy márványkádba, majd onnan egy kerek medencébe. Ebből a kútból a híres Mátyás király parancsára (…) örömünnepek alkalmával bor folyt, ahogy az idősebbektől hallottam, hol fehér, hol vörös. (…) Ezt a királyi palotát pompás fekvése mellett olyan drága épületek díszítik, hogy vitathatatlanul úgy tűnhet, sok királyság épületeit felülmúlja. Az általam bejárt országokban a mai napig sehol nem láttam hasonlóan díszített szobákat.”
Oláh Miklósból feltehetően nem az elfogultság beszélt, hiszen egy olasz követ, aki szokva volt a nyugat-európai királyi udvarok pompájához, a következőképp fejezte be a pápához írt levelét: „Visegrádról, a földi paradicsomból”.
Ezt a XV. századi földi paradicsomot járhatjuk most be virtuálisan is – a palota3d.mnm.hu weboldalon – a 4iG Nyrt. Mensor 3D üzletágának köszönhetően, akik a Magyar Nemzeti Múzeum Mátyás Király Múzeummal együttműködésben létrehozták és digitálisan hozzáférhetővé tették a visegrádi királyi palota virtuálisan rekonstruált mását. A legmodernebb 3D lézerszkenner-technológia segítségével ingyenes látogatást tehetünk a palota mind a négy szintjén, beleshetünk az udvaraiba, kertjeibe, közelről csodálhatjuk meg a gótikus és reneszánsz díszkútjait, szobrait és termeit az Anjou-kőtártól egészen a palotafürdőig.
Bár az alkalmazás használható okostelefonon is, mégis jobban tesszük, ha a filmek, és a 3D tartalmak miatt inkább a számítógépet választjuk. A legideálisabb pedig mégiscsak az lenne, ha ezt a virtuális sétát egy valódi visegrádi látogatás követné.