A kereszthalál üzenetét megérteni a kereszténység születésétől kezdve fontos volt a hívők számára. Talán ezért is terjedt el a középkori Európában viharos sebességgel a passiójáték, a misztériumjátékok leggyakoribb válfaja, amely Jézus életét és kínszenvedését, a húsvéti esemény minden pillanatát volt hivatva kézzelfogható közelségbe hozni.

E vallásos népi színjáték korabeli népszerűsége annak is köszönhető, hogy 1264 és 1316 között pápai rendeletek szabályozták az úrnapi körmenet és ünnepség rendjét, s ezek keretén belül lehetőség volt a bibliai jelenetek eljátszására. Az eredetileg templomi dramatikus műfaj kivált a hagyományos liturgiából, elvilágiasodott, az előadásokat a polgárok pompás külsőségekkel tömegdrámává alakították, korhű öltözékben, szabad ég alatt, óriási színpadon, rengeteg szereplő közreműködésével.

Sokan talán azt gondolják, e vallásos témájú színjátékok csak a középkori ember számára voltak fontosak, ám ez nem igaz. A passiójátéknak ugyanis az a legfontosabb funkciója, hogy a hit átélését segítse a személyes élményen keresztül.

Hollywood és a ferencesek

Mel Gibson amerikai színész-rendező néhány évvel ezelőtt készült nagyszabású mozija, a Passió is e vágyból született: szembesíteni a ma emberét Krisztus kínjaival, kereszthalálával, amelyet azért szenvedett el, hogy az emberiség bűneit eltörölje. S bár a huszonegyedik század mozgóképének szuggesztív ereje hatalmas előny a filmesek kezében, éppen ilyen szuggesztív élményt jelenthet egy jól megrendezett misztériumjáték is.

Hazánkban a XVIII. századi passiószövegek a legrégebbi ilyen jellegű írásos emlékek, legnagyobb számban Csíksomlyóról kerültek elő, ahol a ferences polihisztor, Kájoni János gimnáziumot alapított 1667-ben. 1721 és 1782 között több mint száz ilyen iskolai színjáték előadásáról tudnak a kutatók, s ezeknek majdnem a fele passiójáték, amely fontos részévé vált a ferencesek lelkipásztori, tanító munkájának, hiszen kiváló eszköznek bizonyult, hogy az egyszerű emberekhez közel hozza Krisztus kereszthalálának misztériumát. Nem véletlen, hogy éppen a ferences testvérek találtak rá e műfajra, mindig is nagyon közel álltak a néphez, jó példa rá, hogy már a késő középkortól kezdve anyanyelven prédikáltak a latinul miséző egyháziakkal szemben. A műfaj igazán népszerű lett az ősi erdélyi Mária-kegyhelyen, a szövegeket a gimnázium ferences tanárai írták, a tanítványok pedig előadták, s a Csíksomlyói Passió művelődéstörténeti, illetve a keresztyén lelkiség tekintetében is fogalommá vált.

Arra, hogy mit tud elindítani egy ilyen kezdeményezés az emberekben, jó példa egy palócföldi kis falu története. Az első világégés után a trianoni Magyarország területén óriási igény volt minden pozitív energiát felszabadító közösségi tevékenységre, ezért láttak neki Mikófalván 1922 telén a passiójáték megszervezésének. A híres bajorországi Oberammergau szolgáltatta a példát, ahol a XVII. század eleje óta rendeztek passiót. Ennek szövegét fordította le az akkori segédjegyző, D’Erenberg Peller Imre és Tóth Pacific ferences szerzetes. Az egész falu megmozdult az ügy érdekében. Fejős Pál filmrendező volt művészeti vezetője a vállalkozásnak, s huszonöt előadást tartottak, amelyen huszonötezer ember látta az ötven szereplő és mintegy százötven statiszta által bemutatott Mikófalvi passiót.

Mindezeket figyelembe véve nem csoda, hogy a kommunista diktatúra után minél előbb igyekeztek feléleszteni ezt a régi szokást. A nyugat-európai passióközpontok képviselőinek buzdítására, és az Europassió támogatásával 1996-tól a csíksomlyói passiós közösség viszi ezt a szép hagyományt, de emellett mások is, hitet adva és hitet merítve a közös élményből. Így a Magyarországi Evangélikus Ifjúsági Szövetség (Mevisz) Bárka szakcsoportja, amely mozgássérült és ép fiatalokból áll. Hat éve járják virágvasárnaptól nagypéntekig az országot (idén a Somogy-Zalai Egyházmegyét), és mutatják be Jézus szenvedéstörténetét, persze azzal a szándékkal is, hogy elősegítsék a sérült emberek elfogadtatását.

Ám a középkori passiójátékokhoz talán az egyik legnagyobb hazai búcsújáróhely, Máriabesnyő Passiója áll a legközelebb, mivel az egyházkerület tagjai által játszott előadásba igyekeznek a nézőközönséget is bevonni. A Besnyői Passiót minden év virágvasárnapján rendezik meg, s érdekessége, hogy az előadást Mel Gibson filmjére, valamint boldog Emmerich Anna Katalin látomásaira támaszkodva készítették.

A budaörsi Krisztus

„A közönség meghatott suttogással nézi a műsort. Ki alakítja Jézust? Bató László, a tanító húszéves fia? Nem akarjuk hinni, mert hangja szelíd, férfias, bariton, mozdulata, játéka meghatóan nemes. Szinte: bölcs. Nincs benne semmi komédiásság. És ki játssza Kaifást? Egyszerű iparosember. Herczog Pál. Mennyi méltóság járásában. Mennyi lobogó szenvedély, gyűlölet […]. A rendezés! Kitűnő munka! Bató Gézának, a tanítónak érdeme, aki a Passiót írta. Szép volt, megható volt. A szereplők játéka, művészi teljesítménye? Nem. Ennél sokkal több. Egyszerű emberek lelkének nagyszerű ajándéka” – írta hetvenhat évvel ezelőtt a Budaörsi Passióról a Budapesti Hírlap. S hogy a lelkesedést értsük: az előadás különlegessége éppen abban állt, hogy mint egykor a középkori misztériumjátékokban, itt is egyszerű emberek – vagy egy modern kori szóval élve – amatőrök játszották el Jézus kínszenvedésének és feltámadásának történetét.

A forgatókönyvet Bató Géza tanító és Aubermann Miklós plébános készítette, és nemcsak a helyi értelmiség, de a település apraja-nagyja is részt vállalt e nagyszabású produkció megvalósításában. A falu lakossága készítette például a Jeruzsálemet ábrázoló szabadtéri színpadot, ügyelve a korhű ábrázolásra, s az építkezés harminckétezer pengőbe került, ami jókora summának számított.

Az első előadásra 1933 júniusában került sor, majd egy évvel később – mivel kétnemzetiségű faluról van szó – magyarul és németül is előadták. 1939-ig játszották a Kőhegyen, majd 1941-ben a budapesti Városi Színházban debütált a darab. A háború pusztítása persze nem kímélte a színházakat sem, a Kőhegyen álló, kőből készült díszleteket széthordták.

– Hosszú csend után 1996-ban az Auersmarcheri Passió színjátszó társulatát hívtuk Budaörsre, hogy két német nyelvű előadást tartsanak. 2000-ben a Csíksomlyói Passiót játszották a Kőhegyen, három évvel később pedig ugyanitt, vagyis a régi helyszínén a Budaörsi Passiót az eredeti szövegkönyv alapján. Bató András, a tanító unokája ugyanis otthon megtalálta – idézi fel az eseményeket Boros György, Budaörs Német Nemzetiségi Önkormányzatának elnöke, aki rendkívül fontosnak tartja a település számára háromévente megrendezett előadást. Nem véletlen, hogy még az öregek emlékezetében is elevenen él a ’33-as Passió emléke, hiszen megmozgatta az egész települést, éppen úgy, mint a mostani kezdeményezés.

A kor szelleme

– A jelmezek társadalmi munkában készülnek, ahogyan a díszletek is. A hatalmas érdeklődést jelzi, hogy külföldről is érkeznek vendégek – mondja Boros György. Mivel azonban nagy költségvetésű előadásról van szó, csak háromévenként tudják vállalni a rendezés költségeit. Idén először pünkösdhétfőn a német, majd másnap, június 2-án magyar nyelven láthatják az érdeklődők a darabot, ezt hét magyar és három német nyelvű előadás követi majd. Dér András a magyar, míg Frigyesi András a német nyelvű előadás rendezője.

– Bató Géza Passiója és a Csíksomlyón játszott passiók hagyományaira építkezik a darab, ám míg az eredeti budaörsi előadást nappal játszották, ez este zajlik. S bár a nézők akkor elkísérhették Jézust a keresztúton, ez a mozzanat most kimarad, mivel nagyszínházi produkcióról van szó – mondja Dér András, aki ígéri, a darab a huszonegyedik század kívánalmaihoz,a kor emberének vizuális igényeihez igazodik, miközben megidézi a középkori misztériumjátékok látványvilágát is, és ami a legfontosabb, Jézus szenvedéseinek intimitását hozza közel a nézőkhöz.

– Nem történelmi mesét rendeztünk, hanem hétköznapi példázatot. Jézus szenvedései azt is üzenik az embereknek, hogy amikor a mindennapi életben gúnnyal, haraggal, gyűlölettel szembesülnek, képesek legyenek újra felállni, a haragra ne agresszivitással válaszoljanak. Az idei Passió előadásának van még egy különleges aktualitása is. Most, amikor hazánk gazdasági, erkölcsi szempontból rendkívül súlyos helyzetben van, azt üzeni, nem szabad gyűlölködni – teszi hozzá a rendező.

A darab Jézus emberi oldalát mutatja meg, tanításait, fájdalmát, örömét. Éppen ilyen nagy hangsúlyt fektet Mária alakjára is.

– A biblia szemérmes Mária személyét illetően, itt azonban a fi a halála felett érzett mély fájdalmát is ábrázoljuk – hangsúlyozza a rendező. A címszerepet Kovács Ferenc, a Budapesti Kamaraszínház fiatal tehetsége játssza, Máriát Karsai Klára, míg Judást Nagy Péter, a Zalaegerszegi Színház művésze. A millenniumi előadásban Jézust alakító Őze Áron most Péter apostol szerepében mutatkozik be a közönségnek. A harminc színész mellett kétszázötven statiszta segíti az előadást, köztük táncosok, kaszkadőrök is.

Szentei Anna