Fotó: MTI/Balogh Zoltán
Hirdetés

Marinovich Endre, az intézmény főigazgató-helyettese a tárlat megnyitóján és az intézet teremavató ünnepségén arról beszélt, hogy jó helyre kerültek az alkotások. „A huszonhárom 56-os hősnek sikerült a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltárnál olyan helyet adnunk, ahol megbecsülésnek örvendenek, bármikor meglátogathatók” – fogalmazott.

Hozzátette: a helyszín a történettudomány és a képzőművészet szerencsés találkozására ad lehetőséget, mert az előadóteremben rendszeresen szervezik meg a Veritas-esteket, amelyeken különböző történettudományi kérdéseket vitatnak meg, a látogatók találkozhatnak a festményekkel és szobrokkal.

A kiállítást Wittner Mária, a Corvin-közi felkelőcsoport egykori tagja, 56-os halálraítélt nyitotta meg, akinek portréja látható a tárlaton. Felidézte, hogy a tárlat – amelynek anyagát először 2017-ben mutatták be Budapesten – az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójára készült.

A keddi megnyitón az 56-os megtorlásokról beszélt. Kiemelte: azok az emberek, akiknek a portréit bemutatják, a szabadságért harcoltak, annyira szerették a hazájukat, hogy az életüket adták érte. „Hiszem, hogy nem véletlen, hogy ennyi ember adta az életét. Hiszem, hogy a 301-es parcella mégiscsak elindított valamit, de azt a valamit nekünk kell befejezni, nekünk az élőknek” – mondta.

A megnyitón Oláh Mátyás László és Oláh Katalin szobrászművész, valamint Kiss Adél festőművész az alkotások elkészítéséről, a művészeti koncepcióról beszélt.

Rácz János, az intézet tudományos munkatársa az 56-os forradalom és szabadságharc jelentőségéről és a művészekkel végzett közös munkáról szólt. Mint mondta, a kiállításon politikusok, felkelőcsoport-vezetők, felkelők, egyházfő, katonatisztek portréi láthatók, átfogja ’56 egész spektrumát, sokat mond az ’56-os történetünkről.

Valamennyien egy szabad, független, demokratikus Magyarországért harcoltak, áldozták az életüket – jelentette ki, hozzátéve: a kádári megtorlás kegyetlensége mindannyiukat utolérte, ez is összeköti az életutakat.

Mint fogalmazott, a tudományos műhelyben, ahol 1956 történetével is foglalkoznak, konferenciák zajlanak és sokan megfordulnak, ennek az emléknek helye van. A képek és szobrok hazatértek.

A tárlaton Angyal István, Bibó István, Dudás József, Földes Gábor, Gimes Miklós, Havrilla Béláné Sticker Katalin, Iván Kovács László, Kéthly Anna, Kliebert László, Losonczy Géza, Maléter Pál, Mansfeld Péter, Mecséri János, Mindszenty József, Nagy Imre, Pongrácz Gergely, Rémiás Pál, Szabó János, Szabó Pál, Szendi Dezső, Szilágyi József, Tóth Ilona és Wittner Mária portréja látható.

A kiállítás először 2017 tavaszán a budapesti H13 Galériában volt látható, 23 ’56-os – Ötvenhatos hősök arcképcsarnok címmel. A Magyar Napló Kiadó gondozásában 23 ’56-os – 56-os arcképcsarnok címmel a portrékat bemutató művészeti album is megjelent, a kötetből megismerhető a huszonhárom életút.