Ki volt ez a magyar polihisztor világfi? Az Újvidékhez közeli Futakon született 1812. augusztus 30-án. Eleinte jogi pályára készült, majd felvételt nyert az I. Ferenc Magyar Király Testőrségébe, majd megyéje képviselőjévé választották a pozsonyi országgyűlésen; ott életre szóló barátságot kötött Wesselényi Miklóssal és Kossuth Lajossal. 1833-ban megházasodott, és hamarosan hat gyermekük született.

Mivel a Habsburg uralkodóház és a magyar nemesek között egyre romlott a viszony 1840-ben több amerikai út után végleg kiköltözött az egyesült államokbeli Wisconsinba, ahol megalapította Haraszthy-falvát (Haraszthyville-t, a mai 3020 lélekszámú Sauk City-t). Mindent, amibe belefogott magas szinten művelt: utakat, hidakat, malmokat építtetett, komló- és juhtenyésztésbe kezdett, majd megalapította a környék első menetrend szerint gőzhajójáratát. 1844-ben Pesten két kötetben megjelent egy könyve „Utazás Éjszak-Amerikában”, amiben sokat foglalkozott az indiánok életével. 1848-ban karavánt szervezett, és Új Mexikón, valamint Arizonán, az indián vidékeken átvágva tíztagú családjával a kaliforniai San Diegoba költözött; földet vásárolt, gyümölcsösöket telepített, létrehozta az első menetrend szerinti omnibuszjáratot.

1849-ben San Diego első seriffjévé választották, a város első rendőrfőnöke lett és 1852-ben képviselőként a kaliforniai nemzetgyűlésbe küldték.

Miután újra Magyarországra és más európai bortermelő országba utazott 1861-ben több mint 300 féle szőlőfajtát, mintegy 100 000 szőlővesszőt vitt magával Kaliforniába. A Sonoma-völgyben 870 hold földet vásárolt és több mint 2000 hektáron 131 ezer szőlővesszőt telepített; abban az időben az volt a világ legnagyobb szőlészete. Bölcsője a bácskai-bánáti szőlővidék volt; úgy gondolta, hogy a San Francisco-öbölben is létre tud hozni egy nagy szőlészetet és borászatot; az utóbbit Bueno Vistának keresztelte. Hajdani pincészete bejáratánál ez a szöveg olvasható: „Haraszty Ágoston személyisége élénk, megjelenése tekintete megragadó, sikerei és kudarcai drámaiak voltak”.

Nem ő vitte be az első szőlőtőkét Kaliforniába (azt mintegy kétszáz évvel Haraszthy előtt a spanyolok telepítették Kaliforniába), de ő teremtette meg a modern, szakszerű és nagyüzemi kaliforniai szőlészetet és borászatot. Mindaddig az élt a köztudatban, hogy öntözés nélkül a kaliforniai klíma nem alkalmas szőlőtermelésre.

Haraszthy zsenialitása abban rejlett, hogy bebizonyította: léteznek olyan szőlőfajták, amelyek bőséges termést hoznak a tengeren túli meleg klímában is. Sőt, a minőség is jó, ha nem is olyan, mint a kiváló magyar szőlőké és boroké.

Számos szőlőt honosított meg Amerikában, amelyek között talán legismertebb a Zirfandel és az Alexandriai Muskotály. A Zirfandel mint tősgyökeres kaliforniai szőlő története sokáig vita tárgya volt, mígnem sikerült tisztázni, hogy az a magyarországi Cirfandli-nak amerikai változata. A Zirfandel ma is Kalifornia egyik legkedveltebb vörösbora; nagy Zin-fesztiválokat tartanak tiszteletére. Sokan „Kalifornia Kékoportójának” nevezik. Ő volt az első, aki Kalkiforniában európai mintájú, 30 méter hosszú pincét vágatott a hegy oldalába, ahol borait télen-nyáron egyforma hőmérsékleten tárolhatta. Felismerte hogy a környéken díszlő óriási redwood-fenyő igen alkalmas hordókészítésre, ami a mai napig a híres kaliforniai borok sajátos bukéját adja.

Haraszthy 1866-ban Nicaraguába költözött, ahol előbb cukornádültetvénnyel, majd rumlepárlással és fűrésztelep létesítésével foglalkozott. 1869. július 6-án nyoma veszett. Feltételezések szerint egy krokodil falta fel, amikor megkísérelt átkelni egy folyón.

Életét sok legenda, sok történet övezi; neve ma is fogalom Kaliforniában. Nagy titka a leleményesség, a vállalkozó szellem, a földszeretet, a soha meg nem alkuvás és a magyar ember zsenialitása volt. A borszerető magyarok őrizzék meg emlékét mint a magyar szőlőkultúra sikeres terjesztőjét.

Kiszely István