Hirdetés

Krulik Zoltán legújabb kötetében szó sincs világmegváltásról, de még csak a világzene születéséről és történetéről sem, bár a szerző, akit a Makám együttes vezetőjeként, zeneszerzőjeként is ismerünk, akár ezekről is beszélhetett volna. Az Anyakönyv nem is igényes dalszövegeinek gyűjteménye, hanem egy olyan mű, amelyet kis túlzással élve mindegyikünknek meg kellene írnia. Már ha képesek lennénk olyan érzékletesen és plasztikusan formálni a mondatokat, ahogyan Krulik Zoltán teszi, miközben gyermekkoráról, felmenőiről, a számára meghatározó, idővel megszépült-megszelídült élményekről és közösségekről mesél. Az írás azonban nem csak hangulatos emlékezés, fontos korrajz is, hiszen a család az ötvenes-hatvanas évek tágabban értendő társadalmi, gazdasági, politikai közegében igyekezett boldogulni. Ami nem volt egyszerű, de minden nehézséget és bánatot oldott a közösség összetartozása, ami a családtagok, a szomszédság és a környék jellegzetes lakói mellett idővel kiegészült az iskolai, főként gimnáziumi barátokkal is. Összetartozás kicsiben, nagyban: ez az Anyakönyv lényege.

Korábban írtuk