A magyar nyelv és a reformáció mérföldköve

A Biblia magyar nyelvre fordítása hatalmas vállalkozás volt, amelyet Károlyi Gáspár irányított. A tudós reformátor Nagykárolyban született, majd Wittenbergben és Svájcban tanult. 1586-ban gönci lelkészként kezdett bele a teljes Szentírás fordításába. Munkájában többen is segítették, különösen az Ószövetség fordításában, de az Újszövetség szinte teljes egészében az ő műve volt. Főként a latin Vulgatából dolgozott, de felhasználhatta a korábban készült részleges magyar bibliafordításokat is.

A fordítás kéziratait Göncből Vizsolyba szállították, gyakran Szenczi Molnár Albert, a híres nyelvtudós, filozófus és zsoltárköltő közreműködésével, aki gyalog és lovaskocsin is hordta a szöveget a nyomdába. A nyomtatás 1589. február 18-án kezdődött és 1590. július 20-án fejeződött be.

Ezt bizonyítja a Vizsolyi Biblia utolsó lapján található felirat:

„Visolban kezdettetett böyt elsőszombaton, az az 18. napián böyt elő hauának 1589. esztendőben. Es el vegeztetett Istennec kegyelmességéből, 20 napián szent Iacab hauának, Christus Wrunk születése után ennyi esztendőben 1590. Kiből diczértesséc az Wrunk áldandó szent Neue mind öröckön öröcké, Amen.”

A nyomtatást Mantskovit Bálint végezte Vizsolyban, ahová nyomdájával együtt 1588 második felében költözött Galgócról. A helyszín kiválasztása nem volt véletlen: Vizsoly közel volt Gönchöz, félreeső, nyugodt terület volt, amely biztosította a munka zavartalanságát. A Rákóczi család patrónusként támogatta a kiadást, különösen Rákóczi Zsigmond egri kapitány és Báthory István országbíró segítette anyagilag a projektet.

A Vizsolyi Biblia végül 800 példányban jelent meg, amelyhez a papírt Lengyelországból hozatták. Érdekesség gyanánt jegyezzük meg, hogy a fizetséget kiváló tokaji borokkal rendezték. Az elkészült könyv 6 kilogrammot nyomott és 2 412 oldalt tartalmazott. Mára mindössze néhány tucat példány maradt fenn világszerte.

A Vizsolyi Biblia jelentősége

A Vizsolyi Biblia a magyar irodalmi nyelv fejlődésének egyik alapköve lett. Az első teljes magyar bibliafordítás hatalmas hatással volt a reformációra, hiszen az emberek immár anyanyelvükön olvashatták Isten igéjét. Rákóczi György fejedelem hadjárataira is magával vitte a Vizsolyi Bibliát, hogy a csatatéren is erőt meríthessen belőle.

A nyomtatott kiadvány azonban gyorsan célkeresztbe került. A katolikus Habsburg-udvar nem adott rá cenzúraengedélyt, és már a megjelenése után is veszély fenyegette. Egy vizsolyi tiszttartó, Tippán János feljelentette a nyomdát a királynál. A nyomdász, Mantskovit Bálint is nagy kockázatot vállalt a Biblia engedély nélküli kinyomtatásával, hiszen ez börtönbüntetéssel és vagyonelkobzással is büntethették volna.

Károlyi Gáspár a munkájának célját így fogalmazta meg:

„…szabad mindenkinek az Isten házába ajándékot vinni; egyebek vigyenek aranyat, ezüstöt, drágaköveket, én azt viszem, amit vihetek, tudniillik magyar nyelven az egész Bibliát.”

A Biblia egyik legbecsesebb darabja Károlyi hagyatékában is megjelent, mint az örökösök számára legértékesebb örökség. Nem csupán a református gyülekezetek, hanem főúri családok, kollégiumok és nagykönyvtárak is féltve őrizték a könyvet.

Károlyi Gáspár fordítását az idők folyamán kisebb változtatásokkal közel háromszáz alkalommal nyomtatták újra. Az eredeti példányok közül néhány tucat maradt fenn a világ különböző könyvtáraiban, többet Magyarországon őriznek. Az egyik korhű másolata megtalálható Vizsolyban, a nyomdatörténeti múzeumban, amely bemutatja a nyomdászat XVI. századi technológiáját is.

A Vizsolyi Biblia hatása máig érezhető, hiszen a magyar bibliafordítások alapját képezte, és a református egyház egyik legfontosabb szövegeként maradt fenn. A reformáció mellett a magyar nyelv fejlődésének is kiváló kordokumentuma, amely a mai napig inspirálja a kutatókat, teológusokat és a magyar nyelv iránt érdeklődőket.

„A Vizsolyi Biblia 2015. január 29-e óta a hungarikumtörvény védelme alá helyezett, minősített érték, a magyar kultúra csúcsteljesítménye, a fordítói, szöveg-gondozói és kiadói (nyomtatási) munkák egyedülálló hatástörténete okán. Kulturális örökség szakterületi kategóriában, a magyar protestantizmus egyetlen hungarikuma, mely a magyar nyelviség, nemzeti identitás és reformációs kegyesség hitéleti gyümölcse. Értékvilága, Károlyi Gáspár nyelvezete, Szenczi-Molnár Albert nyelvi- szöveggondozása és nyelvművelő munkássága, a nyomtatott mű formai díszei magyarságunk közösségélményének egyik legszebb tárgyiasult forrásává teszik” – olvasható a Vizsolyi Református Egyházközség honlapján. Érdekesség, hogy ennek a gyülekezetnek volt tagja egykor a már említett Mantskovit Bálint biblianyomdász, akinek műhelyéből a Vizsolyi Biblia kikerült.