A Milleniumtól Trianonig
A Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház (MKUK) különleges meglepetéssel készül a trianoni évfordulóra: Horváth Jenő A Milleniumtól Trianonig című könyvének adaptációját filmes változatban osztják meg az érdeklődőkkel. Közben már készülnek következő bemutatójukra is, ami Pozsgai Zsolt Zergetánc című darabja lesz.
– A kiváló történész, Horváth Jenő 1937 karácsonyára fejezte be A Milleniumtól Trianonig (eredeti helyesírással – a szerk.) című, levéltári és könyvtári kutatásokra épülő munkáját, amelyben végigvezeti a magyar állam sorsát a századforduló ünnepi hangulatától a békediktátum kihirdetéséig. Amikor 2004-ben először a kezembe került ez a kötet, rögtön lenyűgözött a rendkívüli alapossága. Mivel a szakma és a közönség előtt ma is jobbára ismeretlen műről van szó, ami nem csoda, hiszen 1945-ben elégették, betiltották, és csak 16 évvel ezelőtt adták ki újra, arra gondoltam, muszáj valamilyen formában közkinccsé tenni.
Rendkívül jó háttéranyagot ad ugyanis bizonyos történelmi, politikai folyamatok megértéséhez, és egy kis korrajz is megbújik benne – magyarázza Andrási Attila író-rendező, a Magyar Kanizsai Udvari Kamaraszínház művészeti vezetője, miért tűzik most műsorukra pont ennek az írásnak a feldolgozását. A vizuális elemekkel bőven színesített videófolyam öt részből áll majd, az egyes epizódok a teátrum Facebook-oldalán, YouTube-csatornáján láthatók, az első epizód június 4-én hajnalban, a többi pedig sorra a nyár folyamán. A különleges dokumentumfilmben tíz színész, többek közt Dóczy Péter, Szabó Sipos Barnabás, Krizsik Alfonz, Csomor Csilla, Szemerédi Bernadett és Stelly Zsófia narrátorként adja egymásnak a szót, ezt egészítik ki az adott helyszínek, események képi és mozgóképi dokumentumai, a hitelesség érdekében a munka létrejöttét történész szakértő segítette.
– Embert próbáló feladat volt átültetni a mű gondolatiságát a mai feltételek közé. A rendkívül nehéz nyelvezet miatt rengeteg szót ki kellett cserélnem, hogy a mai nézők, hallgatók, különösen a fiatalok számára is érthető legyen a mondandó. Sarkalatos kérdés volt az is, hogy mit hagyjak ki az eredetileg több mint százoldalas szövegből – teszi hozzá a forgatókönyv megszületését segítő Szigeti Réka dramaturg. Andrási Attilával egyöntetűen állítják, már önmagában csodálatos, hogy e könyv, illetve a belőle készült film révén az emberek megismerhetik az első világháborút megelőző eseményeket, azok hátterét, ráadásul nem fikciók, hanem szigorú tények alapján.
– Ez kulcsfontosságú mű, ami új megvilágításba helyezi ezt az időszakot, és az elmúlt tíz évben meghatározta az alkotói tevékenységemet – mondja még Andrási Attila. – Horváth Jenő írása tulajdonképpen arról szól, hogy egy sok részből álló birodalomból hogyan töredeztünk szét apró nemzetállamokra, amelyek képtelenek magukat megvédeni. Ferenc Józsefnek az volt a véleménye a Monarchiáról, hogy amíg ez az államforma létezik, addig az azt alkotó kis népek és néptöredékek legfeljebb egymás ellen tüntetnek. Amint megszűnik, már nem határok jönnek létre, hanem tízezer kilométer hosszú frontvonal. Ha ezt a gondolatmenetet továbbvisszük, akkor hozzátehetjük, hogy ezeket a kis népeket és néptöredékeket külső hatalmak fogják egymás ellen felhasználni: ez 1918. november elsejétől történelmi tény. Ami a békeszerződések igazságtalanságát illeti, egyáltalán nem biztos, hogy azok tévedéseken, nemtudáson alapultak. A határokat szándékosan alakították úgy, hogy békétlenség legyen. Az első világháború végén az antant által létrehozott közép-európai rendszer olyan kis államokból állt, amelyek kontinentális összeütközések során képtelennek bizonyultak megvédeni önmagukat. Nagyon sok terület megérte az idegen megszállás gondját. Lényegében a mostani összefogás, a visegrádi négyeké egyfajta kiútkeresés ebből a sok évtizede bebetonozott állapotból.
Ez a könyv aktuálisabb, mint valaha, erősíti meg kollégája gondolatait Szigeti Réka is, aki erdélyiként mindig is igyekezett megérteni, miért jutott a magyar nemzet oda, ahova.
– Megszülettem Marosvásárhelyen, magyarként, és a román államban élek. Skizofrén állapot, amit magammal cipelek a múló élet során. Aki nem Kis-Magyarország területén jött világra, az pontosan érti, mire gondolok. Most, amikor egymillióan írtak alá a nemzeti régiók védelmében, és ennek Székelyföld is része, mindenkinek látni kellene, hogy ma is ugyanaz a helyzet, mint száz éve. Ugyanazokat a köröket futjuk, ugyanazokat a csatákat vívjuk, csak mintha ez elhalványult volna a köztudatban. Ezen szeretnénk most mi ezzel a filmmel változtatni.