A miniszterelnök búcsúztatta Szőcs Géza költőt

A kormányfő búcsúbeszédében úgy fogalmazott, Szőcs Géza több volt, mint barát, kortárs költő, politikus, tanácsadó, ő mentor, „stratégosz”, lelki támasz volt.

„Nem csupán a múltunk közös, de a jövőt is együtt terveztük”, minden megbeszélésre zsáknyi ötlettel érkezett – mondta Orbán Viktor, úgy fogalmazva: nem engedett sem a ’48-ból, sem az ’56-ból, sem a ’89-ből, de „nem engedett 2148-ból, 2256-ból és 2389-ből sem”, bármiben lefogadta volna ugyanis, hogy Magyarország és a magyar nemzet nemcsak volt, hanem lesz is.

„Ami nekünk kalandornak vagy fantasztának tűnt, az ő fejében és szívében maga volt a nemzet jövője. (…) Robosztus alkata ellenére inkább könnyednek tűnt, a föld és a gravitáció nem húzta le, nem járt, szinte lebegett” – tette hozzá.

Ha igaz az, hogy a magyarok „több történelmet csinálnak, mint amennyit el tudnak fogyasztani”, akkor Szőcs Géza „ízig-vérig magyar volt”, több ötlete volt ugyanis, mint ahányat elbírt a politika, több szava, mint amennyi a költészetéhez kellett, és több története, mint amennyi a tankönyvekben elfér – fogalmazott Orbán Viktor.

Megjegyezte, Szőcs Géza szembeszállt a román és magyar kommunistákkal, a zavaros, átmeneti időkben pedig halk, de súlyos szavú költőként próbált irányt adni.

A miniszterelnök azt is felelevenítette, hogy 2010-ben, az első kétharmados választási győzelemüknél Szőcs Géza türelmetlenül szorgalmazta a keresztény nemzeti alkotmányt.

„Mi csak sejtettük, de ő látta, micsoda viharok várnak ránk, és tudta, csak akkor bírjuk ki, ha kősziklára építjük a házat” – mondta.

Négy évvel később, a következő kétharmadnál azt mondta, „eljött az idő, hogy kormányprogrammá emeljük: mi, magyarok nem fogyhatunk el”, a kormányzati filozófia középpontjába emelve ezzel a népesedés ügyét – emlékezett vissza Orbán Viktor.

Felidézte a költő életművéből azt is, hogy már 1995-ben sürgette, a magyarság térjen vissza a többgyermekes családmodellhez, különben kénytelen lesz telepeseket behívni. Azt is javasolta, hogy kutassanak fel minden magyart a nagyvilágban, és ha még így sem lennénk elegen, olyanokat kell keresni, akik a leginkább hasonlítanak ránk.

„Ha most ideképzelem, egy modern Julianus barátot látok, aki éppen indulófélben van, hogy megkeresse, ami elveszett” – fogalmazott a kormányfő.

Végül 2018-ban – folytatta -, a harmadik kétharmados győzelemnél Szőcs Géza arra vállalkozott, hogy „a magyar géniusz nyomába ered”, összegyűjti a magyar találmányokat, víziókat, és a haza szolgálatára bírja a magyar zseniket; „ezt a munkát szakította félbe a halála, és ennek folytatását hagyta ránk”.

Idézte kulturális főtanácsadója politikai krédóját is, miszerint a magyar nemzet történelmi küldetést teljesít, amely mélyen összefügg a kultúrával.

Azt szerette volna, hogy tudásközpont épüljön fel „e keresztúthazában”, Kelet és Nyugat, Dél és Észak e sokat látott találkozási pontján. Hitt abban, hogy a magyar a legműveltebb nemzetek egyikévé lesz Európában – mondta a kormányfő.

Orbán Viktor irigylésre méltónak nevezte Szőcs Géza pályáját és életívét, hozzátéve: „nekünk pedig már csak az maradt, hogy ne felejtsük el egyetlen szavát sem”.

„Isten veled, kedves barátunk, Géza!” – tette hozzá.