Hunyadi Mátyás trónra lépésekor Magyarország két európai hírű humanistával dicsekedhetett: Vitéz Jánossal és Janus Pannoniusszal. Műveiket még Mátyás trónra lépése előtt írták, Vitéz János Leveleskönyve 1451-ben látott napvilágot, mint az első magyar szerző tollából keletkezett humanista gyűjtemény. Későbbi levelei már V. László nevében születtek, politikai beszédei pedig mind Hunyadi János halála előtt íródtak.

Mátyás uralomra jutása után a két magyar humanista magas egyházi és politikai rangra emelkedve szervezője, irányítója lett a magyar kultúra rohamos fejlődésének. Ők formálták a hatalmon lévők ízlését, ők indították külföldi tanulmányútra a magyar tehetségeket, gazdag és míves könyvtárakat, iskolákat, egyetemet alapítottak, és a képzőművészetek terén is maradandót alkottak.

Igaz, hogy Mátyás volt a király Magyarország nagyhatalommá válása idején, de mindig ott állt mögötte – néhány esetet kivéve – a nagy tudású és nagy tiszteletnek örvendő főpap. Talán kevesebbet is beszélünk róla, mint ahogy megérdemelné, a reflektorok fénye ritkán vetül rá.

Ki volt ez a tehetséges férfiú, aki nélkül talán a magyar humanizmus sem úgy alakul, ahogy ma ismerjük? Születésének éve nem pontosan ismert, általában 1408-at írnak a kutatók. Ha így van, akkor születésének 600 éves évfordulóját ünnepeljük a reneszánsz évében. Apja – Vitéz János – szlavóniai birtokos nemes, anyja a Hunyadi-családdal állt rokonságban.

Pályája kezdetén számos diplomáciai küldetésben vett részt mint Zsigmond király kancellárja, és mélyen magáénak érezte a törökellenes háborúkat, a kereszténység védelme okán. 1443-ban már váradi prépost és 1444-ben a váradi vereség hatására Hunyadi János diplomatája lett. Számtalan követség tagja, többször tárgyalt Frigyes császárral V. László kiadatása érdekében; eközben lett barátja Aeneas Sylvius Piccolomini, a későbbi II. Pius pápa. 1445–1456-ig váradi püspök, ezalatt Nagyváradon európai hírű humanista központot hozott létre. Könyvtárában minden tudományág helyet kapott, és közvetlen kapcsolatot tartott itáliai humanistákkal.

Püspöki udvara valóságos kis akadémiaként működött, írók, tudósok olvasták föl műveiket, amelyekről vitákat folytattak. Könyvtárát állandóan fejlesztette, a könyveket főleg Itáliából rendelte meg. Az értékes és fontos könyveket, amelyeket nem lehetett megvásárolni, saját pénzén Firenzében másoltatta le. Talán kevesen tudják, hogy egyedülálló módon név- és tárgymutatót szerkesztett könyveihez, hogy könnyebben megtalálják benne a keresett részt. Magyarország akkoriban olyan szerepet töltött be, mint ma Amerika vagy Nyugat-Európa: érdemes volt ide jönni tanulni a fiatal tehetségeknek, és a honi ifjaknak is lehetőséget teremtettek a tanulásra.

Közben nem feledkezett meg a Hunyadi Jánossal szőtt közös katonai tervekről sem: százezres haderő állítása, a török kiűzése Európából, majd a Szentföld visszafoglalása. Terveiket az európai uralkodók nemigen támogatták, bizonyára arra számítottak, hogy elég, ha a vitéz magyarok megállítják a török támadásokat. Ám a magyar országgyűlés 1456-ban megszavazta a hadjárat megindítását, adókat szavaztak meg a hadsereg ellátására és a hadi előkészületeket Hunyadi Jánosra, Szécsi Dénesre és Vitéz Jánosra bízták. Nándorfehérvárnál a magyarok világra szóló diadalt arattak. Hunyadi János azonban a csata után nemsokára meghalt, gyermekeit Vitéz János oltalmába ajánlotta.

Mátyás a nagyváradi püspök, Vitéz János udvarában tanult meg mindent, ami későbbi élete során alkalmassá tette a magyar kultúra európai szintre emelésére. A főpap lovagot, művelt és hithű, a magyar királyi trónra alkalmas főurat nevelt Mátyásból. Ő egyengette Mátyás útját a trónhoz, ő szerezte vissza ügyes diplomáciai érzékkel a Frigyes császárnál fogságban lévő lévő Szent Koronát. Ő szabadította ki Mátyást V. László halála után prágai fogságából, és ő egyengette útját a trónig.

Vitéz János hamarosan (1465) az esztergomi püspöki széket is kiérdemelte, és olyan virágzó építkezésbe kezdett, ami ritka volt Európában. Ebben az évben nyílt meg a Vitéz János kezdeményezésére és finanszírozására alapított Academia Istropolitana nevű négykarú egyetem. Az oktatás Pozsonyban folyt, de a fényes megnyitás Esztergomban történt. Dolgozószobájának (studiola) falképein az egyetem programját jelenítette meg. Magyarország Vitéz János püspöksége és érseksége alatt Európa tudományos, művészeti és kulturális nagyhatalma volt. Kultúránk szegényebb lenne a jeles humanista főpap nélkül.

Hankó Ildikó