Hirdetés

Az eredeti terv szerint akkor jelentek meg volna meg e sorok, amikor még látogatható lett volna a kiállítás. A koronavírus azonban ezt is átírta. Sajnos. Mert Pirk János (1903-1989) műveit mindenkinek látnia kellene, aki az igen gazdag XX. századi magyar festészet kiemelkedő teljesítményei iránt érdeklődik. Pirk János a hosszú évtizedek alatt úgy nem lett nagybányai festő, hogy zsenit jelző indulása, majd élete későbbi szakaszai ide is kötik őt, úgy nem lett gödöllői iskolához tartozó alkotó, hogy évekig e településen lakva párját, Remsey Ágnes iparművészt, írót is itt választotta, és úgy nem lett – hagyományos zsargonban – szentendrei festő, hogy négy évtizedet ebben a városban alkotott. Pirk János valódi mágikus egyéniség, akinek művészete a földből, a nehéz munkából, a flórából töltekezően teremtette meg varázslatos színtartományú festészetét. Pontosan írja egyik leghűbb elemzője, Supka Magdolna: „Pirk Jánost nem fakuló művészi hevültsége, témái felett érzett festői izgalma sosem hagyja cserben, innen támadt mély tüzű koloritja s műveinek tartalmi mélysége, mely vívódásból terem.” Nos, vívódásból kijutott a művész gyermekeinek is, akik évtizedekig küzdöttek egy Pirk-múzeum létrehozásáért. Nemrégiben Szentendre centrumában, óriási áldozatokat hozva nyílt meg ez az életmű-válogatás, amelyet a létrehozásában nagy szerepet játszó Pirk Ambrus már nem élhetett meg. A tárlatot befogadó, szép terű épület technikai hiányosságait könnyedén gyűrik le Pirk János érzékenységről, személyességről tanúskodó, mágikus képei, rajzai, nagyon bízva abban, hogy annak megtekintésére később is lehetőségünk lesz.

Korábban írtuk