FILM – Következmények
Gyilkolt már álmában? Ébredt már arra boldogan, hogy mégsem ölt? És mit tenne, ha valaki milliárdokat ajánlana, ha cserébe megnyomna egy gombot, mely tettől valaki, valahol, egy ismeretlen, meghalna? És ki az ismeretlen? És kinek vagyok én az? A filmben többször utalnak Arthur C. Clarke hármas számú törvényére, amely szerint: „Bármilyen kellőképpen fejlett technológia gyakorlatilag megkülönböztethetetlen a varázslattól.” Ilyetén misztikus, mint ahogy tetteink következménye maga a lét misztikuma. Ez a kettősség kellene, hogy áthassa a filmet, a tarthatatlan létezés alapvető súlyozása ötvöződne az ember és tudomány által manipulált léttel, ami elég érdekes lenne. De a Richard Kelly rendező fejében kavargó túl nagy akarás időként kínos nyögéssé válik, s sajnos nagy általánosságban sem áll össze okossá gyúrt anyaggá. Cameron Diazzal nincsen különösebb gond, mint ahogy a szőke herceg karakterből felnőtté váló James Mardennel sem, habár a kettejük közötti korkülönbség nem túl előnyös.
Herbák Dóra
A doboz – amerikai thriller, 2009
GASZTRO – Bajor királyság
Jó érzés néha visszatérni egy-egy kellemes éttermi élmény helyszínére akkor is, ha az ember főszabály szerint mindig új élmény után kutat. A Haxen Királyi Étterem 1994-ben a város legizgalmasabb vendéglőinek egyike volt, élő sramlizenével, hatalmas forgalommal. Azóta kissé megkopott, a fő attrakció – a vendég szeme láttára faszénparázs mellett forgópiruló nyársra húzott csülkök tömkelege – már a múlté, de a helynek megvan még mindig a maga sajátos megkapó atmoszférája. És vendégköre is, válság ide vagy oda, hiszen aki szereti Bajorországot, az szeretni fogja a Haxent is. A jó hangulatú gépi bajor zene hangereje megfelelő, a fából ácsolt szeparék meghittek. A konyha nem ostromol magaslatokat, ételeik zöme megmarad a „korrekt” szinten, néhol egy kis elsózás, mikrózás, ezzel együtt nem megfelelő (értsd: az ideálisnál alacsonyabb) hőfok, szóval akadnak a magyar vendéglátás főáramában már megszokott döccenők. Az árak elég magasan járnak, főleg a főételek és az italok, azon belül a borok esetében, ellenben a kiszolgálás udvarias és meglepően gyors. Az estébe nyúló baráti sörözéseket kedvelő nagyevőknek feltétlen ajánlott.
Dorozsmai Endre
Haxen Királyi Étterem – Budapest, VI. ker., Király utca
KÖNYV – Időtlen zuhatag
Ritka és régóta várt ajándék a hazai irodalomban Darvasi László monumentális nagyregénye, amelynek zuhatagként ömlő történetei könnyedén mossák el az álom és a képzelet közti határokat. A balladák komorságát a hagyományos prózai történetszövéssel összegyúrt mű valóságosnak tűnő és képzeletbeli szereplői a XIX. századi Magyarországon csomózzák össze sorsukat. A központ Szeged és a vele együtt lélegző Tisza, ahol egy különös nő és három különös szerelme, a háttérben pedig a város különböző nációi – szerbek, zsidók, németek, cigányok, magyarok – igyekeznek átbukdácsolni az időtlen történelem aktuális fejezetén. A kötet még akkor is letehetetlen olvasmány, ha a megszakadó időrendiség és a csak nagyon lassan kibomló szimbólumok miatt az események fokozatos megértése időnként kemény munkát kíván az olvasótól.
Farkas Anita
Darvasi László: Virágzabálók – Magvető, 2009
ZENE – Megéri
A világzene mára már kitaposott útján egyre több muzsikus vándorol, az előadók többsége időlegesen várakozik itt, feledhető produkciókkal, de persze vannak, akik el is jutnak valahová. Nikola Parov zenei kísérletező kedve talán egyidős ővele, vérében van a muzsika, bármilyen zenei anyaghoz nyúl, az új életre kel a kezei közt. Legújabb albumán a bolgár, görög, makedón dallamokat ötvözi a magyar népdalkinccsel, s ebből az amúgy is igen változatos zenei szövetből képes valami újat, izgalmasat létrehozni. Persze a feldolgozások mellett autentikus dalok is akadnak, mint a csodaszép görög népdal, a Rabszolgád lettem, melynek hiteles megszólaltatásáért Herczku Ágnest külön dicséret illeti. Aztán vannak slágergyanús számok, mint a Katakata tüzes bolgár dallama, vagy a Télben szamár, nyárban ló, amely egy ismert moldvai csángó népdalt ültet bolgár ritmusra, és néhány melankolikusabb is, mint a Nőnek című szerzemény.
Szentei Anna
Nikola Parov – Herczku Ágnes: Megéred még… – Tom-Tom Records, 2009
RÁDIÓ – Félidőben népzene
Népzene, nóta és operett. Noha a három műfaj egymás mellé állításának van létjogosultsága, hiszen a magyar nóta gyökereit a népdalban kell keresni, s a hazai operett kialakulásában is fontosak a magyar zenei és kulturális hagyományok, azt mégis el kell ismerni, hogy e műfajok közönsége között körülbelül annyi a közös nevező, mint a makói hagyma és a szürkemarha közt: mindegyik magyar. A Magyar Rádió új tematikus online csatornáján sugárzott anyag felét a népzene teszi ki, gyanítható, ez a húzóága a műsornak. A táncházi zene éppúgy megtalálható itt, mint a felgyűjtött, autentikus muzsika, a zenei folyam színvonalas, s igen változatos, hála a Hagyományok Háza szakembereinek. A weboldal azonban egyelőre hiányos, egyebet nem tartogat, mint a műsor tartalomjegyzékét.
Szentei Anna
Dalok és dallamok – MR7 webrádió
KÖNYV – Gyógy-mesék
Réka meséi címmel jelent meg a gyermekirodalomban mindeddig egyedülálló, éppen ezért hiánypótló sorozat, melynek célja, hogy a legkisebbek számára is közérthetően mutassa be az olyan klasszikus betegségeket, mint a bárányhimlő, a mandulagyulladás, vagy éppen az influenza. Ezek a betegségek többnyire ugyanis szorongást váltanak ki a picikből, és Dóra kötetei éppen ennek a szorongásnak a feloldására törekszenek, hiszen amellett, hogy a mindennapokból vett példákkal megismertetnek a betegségek tüneteivel és kezeléseivel, a mesék felhívják a figyelmet a megelőzés fontosságára és a higiénia betartására is. Halmai László színes és kedves rajzai, rokonszenves figurái pedig tovább erősítik a szöveg mondanivalóját.
BB
Igaz Dóra: Réka és az influenza, Réka oltásra megy – Vox Nova, 2009
