FILM – Amerikai álom

A vonzó negyvenes anya, Sandy (Catherine Zeta-Jones) igazi kertvárosi mintaszülő, aki új életet kezd gyermekeivel New Yorkban, miután megtudja, hogy férje megcsalta őt. Mesébe illő élete egy pillanat alatt megváltozik, lakást és munkát kell keresnie a nagyvárosban. Ekkor ismeri meg a huszonéves egyetemista Aram Finkelstein-t (Justin Bartha), aki szintén hullámvölgyét éli volt francia szerelme miatt. Amikor Sandy munkát kap egy sportcsatornánál, felveszi a fiút bébiszitternek, akibe az elbűvölő anyuka egy csapásra beleszeret. A sztori olyan mintha egy Woody Allan-filmet látnánk, két csalódott lélek egymásra találása abszurd körülmények között. A régi életéből kiszabadulni vágyó anya története néhol humoros, néhol az emberi élet legmélyebb bugyraiba kalauzol minket. A feltűnő korkülönbség ellenére a happy end persze nem marad el, a kérdés már csak az, hogy tényleg van-e esélye a kapcsolat beteljesedésének, vagy mindez csak egy újabb amerikai álom.

Tabajdi Daniella

Újrakezdők – szerelmes szingli szittert keres – amerikai romantikus vígjáték, 2009

KÖNYV – Halhatatlan

Minden döntésnek következménye van, így minden csak mérlegelés kérdése. Kik vagyunk, mik vagyunk, miért vagyunk éppen ott és akkor? Mennyire rugalmasak a szeretet szálai, elengedhetők-e az emberi kapcsolatok az örökkévalóságért, győzhet-e az emberi szív és kitartás az ösztönökkel szemben? Stephenie Meyer Alkonyat-sorozatának negyedik, befejező részét milliók várták szerte a világon. A Hajnalhasadás nemcsak az oldalak számában tör abszolút nagyságra, de maga a történet is messzi távlatokba vezet. Bella és Edward szerelme magasabb stádiumba lép, ám ezzel párhuzamosan egy nem várt, életveszélyes lehetőséggel is szembesülniük kell. Ezúttal azonban nem egy oldalon állnak, és Bellának Rosalieval vállvetve kell küzdenie, szemben a családjával és a józan ésszel. Soha sem volt még ennyire biztos a dolgában és soha sem volt még ilyen fájdalmas helyzetben. Meyer lebilincselő könyvében fordulatosan varrja el a szálakat és alakítja az eseményeket, mindenkor a lélekben rejlő érzelmekre, indulatokra, képességekre építve, sokadszor is halhatatlanná téve a szeretet emberfeletti erejét.

Szabó Krisztina

Stephenie Meyer: Hajnalhasadás/Breaking Dawn – Könyvmolyképző Kiadó Kft., 2010

KIÁLLÍTÁS – Kritikus képek

A lengyel származású amerikai Allan Sekula dokumentarista fotó- és videoművészete révén vált ismertté világszerte. Munkásságát kezdetektől a kapitalizmus és a globalizmus kritikája jellemzi, így érdeklődésének középpontjában – érhető módon – a mindezeknek kiszolgáltatott, dolgozó ember áll. A budapesti tárlat címadója a Polónia és más mesék című, 2007 és 2009 között készített fotósorozata, amely „egyszerre szól az Amerikában élő lengyel közösségekről és a mai Lengyelországról, személyes gyökereinek kutatásáról és a nacionalista ideológiákba bújtatott nemzeti szimbolikáról, a jelenkori amerikai-lengyel kapcsolatokról, a gazdaságról és piaci versenyről, és nem utolsósorban „a hagyományos fotográfia műfajának kitérőiről és határairól”. A komoly témákat ellensúlyozandó láthatunk gyengéd hangulatú családi fotókat is, s a kiállítást a több teremben zajló diavetítés és A tengerészet szerencsejátéka című film teszi még érdekesebbé.

Keresztes Szilvia

Allan Sekula: Polónia és más mesék – Ludwig Múzeum, megtekinthető: szeptember 19-ig

FILM – Örök bélyeg

Stieg Larson Millennium-trilógiája az elmúlt évek egyik legsikeresebb, világszerte ismert kultuszregénye, igazi agydömping. A letehetetlen, intelligens első részből (A tetovált lány) készült film meglehetős késéssel csak most érkezett meg a magyar mozikba. Bár a könyv–film viszony általában problémás, itt nem ez a helyzet, sőt. Akik olvasták a regényt, azoknak egyenesen kötelező látniuk. Negyven évvel ezelőtt eltűnt Harriet Vanger, a Vanger konszern fejének unokahúga, de testét sohasem találták meg. A nyolcvanas éveiben járó nagybáty, Henrik Vanger (Sven-Bertil Taube) azonban nem hajlandó feladni a keresést, és megbízza Mikael Blomkvistet (Michael Nyqvist), a bukott gazdasági újságírót, hogy járjon az ügy végére. A rejtélyes virágképek, furcsa számkódok és homályos fényképek frusztráló halmazába váratlan segítségként érkezik Lisbeth Salander (Noomi Rapace), a gyámság alatt álló, problémás hacker lány, aki nem mindennapi stílusával és saját nyomorult sorsával küzdve deríti fel a piszkos gyilkossági ügyet. A furcsa páros feszült kitartással halad lépésről lépésre a groteszk, szadista történetben. A rendező, Niels Arden Oplev keresetlen egyszerűséggel, de annál nagyobb szakértelemmel hozza a regény hangulatát, s vágja arcunkba az emberi természet állati kegyetlenségét. Lisbeth bonyolult jellemét, tragikus sorsát Noomi Rapace hiteles, eredeti játéka hozza borzongatóan közel. Egy világ, ahol ember embernek farkasa, és a gyenge mindig alulmarad. Nő és férfi, zsákmány és vadász: örökre égetett tetoválás.

Szabó Krisztina

A tetovált lány (Man som hatar kvinnor) – svéd-dán thriller, 2009

KÖNYV – Dobolni muszáj

A jazzénekeseket és a zenészek többségét is jól ismeri a közönség. Nem így a dobosokat. Gyakran alig látszanak ki az egyre terebélyesebb szerelés mögül. Pedig a neves amerikai jazz-zenészek véleménye szerint egy zenekar annyit ér, amennyit a dobosa. S valóban, a dobos a zenekar motorja, úgy viszi magával az együttest, mint a propeller a repülőgépet. Marczell Katalin interjúkötete a hazai ütősök különös világát térképezi fel. „A doboláshoz kell bizonyosfajta nyugalom ebben az idegbeteg világban.” – mondja Borlai Gergő, a hazai jazz színpad egyik legtehetségesebb ütőse. Az interjúalanyok fényes névsorában megtaláljuk az azóta elhunyt Jávori Vilmost, a dobos szakma nagy szervezőjét Martonosi Györgyöt, a gitárosból dobtanárrá vált Nesztor Ivánt, Kőszegi Imrét és az új generáció jeles képviselőit, Mohay Andrást és Berdisz Tamást. Az utolsó fejezetben Pusztai Csaba teszi közzé a legfontosabb dobos szakkifejezéseket.

Márton Attila

Marczell Katalin: Verőfogás – szerzői kiadás, 2009