Móricz Zsigmond Úri muri című, 1928-ban megjelent regénye a millenniumi évben, 1896-ban játszódik, de hiába telt el három évtized, a magyar vidék helyzete változatlan. Egyedül Szakhmáry Zoltán földbirtokos száll szembe az évszázados szokásokkal, saját birtokán reformokkal akar mintagazdaságot teremteni. Az újítást azonban nemcsak a környék dzsentri urai, de felesége is elutasítja, sőt, a parasztok is ellenállnak. Miközben egy nap féktelen tivornyába kezd barátaival, nemcsak anyagilag, de emberileg és erkölcsileg is összeomlik körülötte minden.

– Móricz Zsigmond a cívis öntudat és a hortobágyi szabadságérzet, a hagyománytisztelet és a megújulás vágya közötti feszültségtérbe helyezi ma is érvényes történetét. Azért hat az Úri muri a mai olvasóra is, mert létállapotunk a XXI. században sem sokat változott. A végzet felé vágtató cselekménye, duhaj, sorsuk miatt nekikeseredő szereplői örökérvényűek, a belőlük áradó düh pedig ma is ismerős érzés, amit átjár a határtalan öntudat, a szabadság – és a megújulás utáni vágy, illetve a hagyományok tisztelete. A történet általunk készítendő feldolgozása az eredeti művet tiszteletben tartva, de a mai nézőkhöz szólva szeretné visszacsempészni ezt a jellegzetes móriczi világot a mozikba

– mondja Csáky Attila producer.

A regényből Vidnyánszky Attila 2008-ban már rendezett előadást a debreceni Csokonai Színházban, aki nem egyszerűen színpadra adaptálta a történetet, hanem annak epizódjait felhasználva voltaképpen egy zenés-táncos jelentekkel teletűzdelt „színpadi regényt” hozott létre.

Hirdetés

– Móricz Zsigmond csodálatos műve azóta is folyamatosan foglalkoztat, így most nagyon örülök, hogy a Nemzeti Filmintézet támogatásának köszönhetően filmvásznon is feldolgozhatjuk. Az Úri muri minden nemzedék számára fontos és aktuális mű. Olyan erővel ragad meg egy alföldi sorstragédiát, hogy közben a magyar életérzés ma is feszítő ellentmondásait is képes összetetten bemutatni. Móricz prózájának egyik legfőbb erénye, hogy miközben kíméletlenül ostorozza sajátjait, minden sorából kiérezhető rajongó szerelme szereplői: a magyar emberek, a magyar föld iránt

– vallja a rendező, aki a forgatás előtt másfél hónapig próbált a színészekkel a Nemzeti Színházban.

A forgatás elkezdődött és 43 napon keresztül tart is egészen július végéig. Először a főszereplő, Szakhmáry Zoltán debreceni cívis otthonában és környezetében zajló jeleneteket veszi fel a stáb, de a forgatási helyszínek között szerepel Fót, a hortobágyi puszta és tanyavilág, valamint Dömsöd, Kunpuszta és Szabadszállás is. A főbb szerepekben Berettyán Sándort, Kovács Frigyest, Katona Kingát, Tabajdi Annát, Trill Zsoltot, Vecsei H. Miklóst, Kristán Attilát, Herczegh Pétert, Varga Józsefet, Tóth Lászlót, Schnell Ádámot, Rátóti Zoltánt, Szarvas Józsefet, Rubold Ödönt, Rász Osztár Józsefet, Rusz, valamint Milczár Józsefet láthatja majd a közönség, de a filmben a Színház- és Filmművészeti Egyetem több hallgatója és a beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház társulata is részt vesz.

Korábban írtuk