Hirdetés
Fotó: Megafilm/Dombóvári Tamás

– Szakmai vagy nézői szemmel tekintette meg a vetítést?

– Minden alkotó tűkön ülve várja, hogy találkozzon a munkája eredményével, amin fél évvel ezelőtt egy hónapon keresztül, megfeszített tempóban dolgozott. Kritikus vagyok magammal szemben, viszont azt tapasztaltam a bemutató alatt, hogy a nézőjévé tudtam válni a filmnek, teljesen elvitte a figyelmet magamról és a kritikus szemléletemről. Ezért arra merek következtetni, hogy izgalmas, fordulatos filmet alkottunk, ami a nézőket is magával ragadja.

– Azt mondta, mindig izgatottan várja az alkotó a bemutatót, ebben az esetben is, amikor ennyi negatív előítélet előzte meg?

– Sőt, még inkább vártam! Mert a gerjesztett indulatok, előítéletek miatt mást várnak az emberek, és szerintem meglepő lesz számukra, ha megnézik a filmet. Jóval színesebb, összetettebb, intelligensebb produktum lett, mint amit ráhúztak és amilyen véleményt látatlanban formáltak róla. Azért meglepődtem, mennyire nem bíznak az alkotókban, jelen esetben bennem sem, hogy mit és miért vállalok el. Nem véletlenül végeztem színművész szakon, talán meg tudom ítélni, milyen alkotásban érdemes szerepet vállalni. Hiányzik a bizalom az emberek részéről, pedig a stáb összetétele, a rendező, az operatőr, a színészek és a forgatókönyv is egyértelművé tették, hogy nem egy kampányfilmet készítettünk, amit kötelezően letolunk a nézők torkán. Bendi Balázs forgatókönyvíró politikaikrimi-rajongó, ahogy én is. Merjük már megengedni magunknak, hogy Magyarországon is előveszünk egy olyan műfajt, ami pár országgal odébb, nyugatabbra már évek óta bevált és legitim! Azt gondolom, nincs mitől tartani, nincs mitől félni. A filmről persze lehet véleményt formálni és vitázni, de előbb érdemes megnézni.

Milyen visszhangja lehet úgy a filmnek, hogy talán mást kapnak a nézők, mint amit előre eldöntöttek, hogy várnak?

– Ez érdekel a legjobban, kíváncsian várom. Tisztában vagyok vele, hogy lesznek olyan kritikus hangok, akik meg sem nézik, de bírálják a filmet. Ők egyszerűen ragaszkodnak a véleményükhöz és nem „kockáztatják meg”, hogy esetleg a film megtekintése után kénytelenek lennének rajta változtatni. Aki veszi a fáradságot és az előítéleteit félretéve megnézi, kétórás izgalmas krimit fog látni, nekik talán megéri.

Fotó: Megafilm
Korábban írtuk


– Pont a filmben hangzik el, hogy ebben az országban semmi nem történik normálisan, talán a bemutató előtti előítélet-cunami is ezt mutatja. Ráadásul a 2006-os őszi események, az őszödi beszéd mai napig hatalmas indulatokat generálnak. Épp ezért könnyebb vagy nehezebb volt, hogy fiktív karaktert alakított és nem egy olyan szereplőt, aki valóban részese volt az eseményeknek?

– Nem könnyebb vagy nehezebb, de persze lehet pró-kontra listát írni, hogy a karakter felépítésénél segít vagy sem. Az én esetemben talán könnyebb, hogy nem egy valós személyt formáltam meg, mert nincs róla elképzelésünk, feltételezésünk, prekoncepciónk. Azok a színésztársaim, akik ismert politikai szereplőt formáztak meg, rendelkeztek ugyan kapaszkodóval, de érdemes a valós személyeket ilyenkor kicsit távol tartani a karakterformálásnál. Mindkettőnek megvan a maga nehézsége és kihívása, mindegyik jól játszható, hálás szerep. Én a nulláról, a forgatókönyv alapján építettem fel Nándit, kapaszkodó nélkül. Azért is tartom az egyik legizgalmasabb szereplőnek a filmben, mert konkrét ívet jár be, mondhatni, karrierívet.

– Jellemfejlődésről esetében nehéz lenne beszélni…

– Majd a nézők eldöntik, de merem remélni, nem kerül egyértelműen a rosszember-skatulyába. Ebben a történetben nem azt kell nézni, ki a jó és a rossz, a körülményeket kell látni és azt, hogy egy ilyen élethelyzetben mennyire nehéz döntést hozni. A film a hétköznapi emberek morális válaszairól szól egy kiélezett politikai helyzetben.

Fotó: Megafilm

– Adott egy kezdő riporter, Nándi, aki oknyomozásba kezd a 2006-os őszödi beszéd kiszivárgása után. Válaszút elé kerül, az igazság felderítése vagy a karrier a fontosabb? Mi a véleménye a karaktere döntéséről, élethelyzetéről?

– Nem az igazságvágy és a leleplezés hajtja elsősorban, Nándinál a hajtóerő inkább a karrier, ezért bármire képes, bárkin képes átgázolni és feláldozni, még a szerelmét is. Réka és Nándi egy párt alkottak, kapcsolatukban közös volt az értékrend, az előrelépés, elismerés iránti vágy, de a felfokozott események hatására minden elcsúszott. Nándi akkor sem hátrál meg, amikor Réka már érzi, hogy veszélyes vizekre eveztek. Közös pontot nehezen találnék köztem és a karakterem között. Persze az ember a szakmájában szeretne fejlődni és előrelépni, alkotni, de másokon nem tudnék átgázolni. Számomra a család mindennél fontosabb, semmi más nem tudja felülírni.

– Láthattuk nagyon komoly akciójeleneteket, autósüldözést a főváros utcáin, amihez magyar színészként nem annyira szokhatott hozzá…

– Minden magyar férfiszínész vágya, hogy ilyen jelenetekben szerepeljen. Itthon ritka az akciófilm és a politikai krimi műfaj. Természetesen vonzó volt, hogy száguldoztunk Budapest utcáin. Vállaltam fizikai jeleneteket, de a kaszkadőröm oldotta meg a veszélyes szituációkat. Szerintem vagány, fiatalos jelenetek lettek, amik hozzáadtak a filmhez és nemzetközi szintűvé emelték.

Fotó: Megafilm

– Láthatóan megbélyegzik azokat a színészeket, akik szerepeltek az Elk*rtuk mozifilmben. Mennyire zavarja?

– Próbálok ezzel nem foglalkozni, mindenkinek a lelkiismeretére bízom, hogyan ítél meg egy filmszerep alapján. Szerencsére rengeteg szerettem vesz körbe, inkább az ő véleményükre adok. Mindig a pozitív helyzeteket keresem és a jó, színvonalas munkákat. A forgatókönyv alapján kihívásnak és szakmai fejlődésnek tartottam szerepelni a filmben, utólag is így gondolom.

– Mivel alapvetően mégiscsak egy megtörtént, valós politikai eseményt dolgoz fel a film, ezért megkérdezem, mennyire változott a személyes viszonya a 2006-os eseményekhez?

– Minden magyar ember tisztában van a 2006-os eseményekkel, információkkal, a film sem direktben erről szól, nem ez volt a cél. Keith English rendező is egyértelműen a morális kérdésekre helyezte a hangsúlyt. A film a hétköznapi emberek kiszolgáltatottságát mutatja be a magasabb politikai pozícióban lévő emberek által. Megfigyelhetjük, hogy emberek kiélezett helyzetben, nyomás alatt milyen lelki és jellemfejlődésen mennek keresztül és téthelyzetben milyen választ adnak. Mindegy, milyen körülmények között, de az emberek morális döntései a legfontosabbak.