Az országcsinosító nádor
Szerény, de annál fontosabb kamarakiállítással emlékezik a legmagyarabb Habsburgként tisztelt országépítőre a Mezőgazdasági Múzeum. A József nádor és Magyarország csinosítása című tárlat hozzájárul az „ötszáz éves Habsburg-elnyomás” hamis mítoszának szükséges lebontásához és a történelmi tényeknek megfelelő árnyalt szemlélet kimunkálásához.
Habsburg-Lotharingiai József Antal János Baptist 1776. március 9-én született a toszkánai Firenzében Mária Terézia unokájaként, a z 1790-től 1792-ig uralkodó II. Lipót király fiaként. Fivére, I. Ferenc 1792-től 1835-ig volt Magyarország apostoli királya, az ifjú Józsefet 1796-ban a pozsonyi országgyűlésen a rendek közfelkiáltással választották Magyarország nádorává, vagyis a király első számú helyettesévé.
Ebben nagy szerepe volt annak, hogy tökéletesen tudott magyarul. Nyelvünkre Verseghy Ferenc a költőként, műfordítóként, nyelvészként, irodalomszervezőként és zeneszerzőként is maradandót alkotó pálos szerzetes tanította.
József nádor szívügyének tekintette Magyarország mezőgazdasági fejlesztését
József nádor szívügyének tekintette Magyarország ipari és mezőgazdasági fejlesztését, a közlekedés jobbá tételét, a magyar kultúra és oktatás intézményeinek létrehozását, megerősítését. Ennek érdekében, amint a tárlaton bemutatottakból kiderül, 1808-ban megalapította a Királyi Szépítő Bizottmányt.
Látogatható kertet hozott létre a Margitszigeten, 1815-ben csillagdát építtetett a Gellérthegyen a mai Citadella helyén, kezdeményezte az első pesti hengermalom megépítését, pártfogolta az Ipartanodát, a korban jelentősnek számító összeggel, 10 ezer forinttal támogatta a Magyar Tudományos Akadémia létrejöttét, támogatta a Nemzeti Múzeum építését, segítette a Széchényi Könyvtár működését.
Szorgalmazta és pártfogolta a tudományos szaknyelvek magyarítását, részvényesként közreműködött a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank megalapításában, pártolta a Vakok Intézete létrehozását és működését, felkarolta az irodalmi művelődés zászlóvivőjének számító Kisfaludy Társaságot, mely 1846-ban írta ki híres pályázatát:
„Készíttessék költői beszély, versben, melynek hőse valamely, a nép ajkán élő történeti személy, például Mátyás király, Toldi Miklós, Kádár vitéz, stb. Forma és szellem népies legyen.”
E pályázatra írta Arany János a Toldit, amivel meg is nyerte a győztesnek járó 15 aranyat.
József nádor kezdeményezésére számos szakfolyóirat jelent meg, többek között a védnökségével 1842-ben létrejött Magyar Gazdasági Egyesület által hetente kétszer kiadott, 1848-ban már 1300 előfizetővel rendelkező Magyar Gazda.
József nádor elévülhetetlen érdemeket szerzett a vízrajzi felmérések megindításával. 1817-ben a Körösök, 1822-ben a Duna, 1834-ben a Tisza felmérése is megtörtént. A nádor oroszlánrészt vállalt a Vaskapu szabályozásában, az árvizek elleni töltésépítésekben és az öntözésfejlesztésben is, utóbbi célból alapította meg 1810-ben a Sárvízi Csatorna Társulatot. Az 1838-as nagy pesti árvíz idején aktívan szervezte a mentést, amiben maga is személyesen vett részt, akárcsak a károk enyhítésében.
Alapító észvényese lett az Első Gőzhajózási Társaságnak, és nagy támogatója volt Széchenyi hasonló országépítő reformtörekvéseinek. A vasútfejlesztést is segítette, szószólója volt az iparosításnak és a gazdaságot fejlesztő egészséges hitelpolitikának.
József nádor a magyar agrárium korszerűsítésének is élharcosa volt; ez indokolja, hogy életművének kivonatát miért a Magyar Mezőgazdasági Múzeum kamaratárlata mutatja be, amelyen több korabeli kiadvány mellett látható egyebek mellett több egykori gőzhajó, köztük az egyik első, a Bátor makettje vagy épp a nádor hitvese, Alekszandra Pavlovna orosz hercegnő étkészlete.
A kor kiemelkedő mintagazdaságát hozta létre alcsúti birtokán
A nemes lelkű nádor a kor kiemelkedő mintagazdaságát hozta létre alcsúti birtokán (az általa építtetett egykori kastélyt 1944-ben a megszálló szovjet csapatok felgyújtották, szomorú mementóként ma már csak timpanonos homlokzata áll a ma arborétumként üzemelő kastélyparkban.)
A talajélet javítására meghonosította a rendszeres, tudatos trágyázást, a meghatározott vetéssorrendet. Nagy érdemeket szerzett a tájszervezésben és a tájépítésben, majorságokat építtetett, agyag- és kőbányákat nyitott, emellett gondos fajtaválasztással tudatos fásítási programba kezdett.
József nádor honosította meg hazánkban az azóta elterjedt, közkedvelt platánt. A budai várkertet több mint kétezer különféle növényfajjal gazdagította. József nádor 1847. január 13-án Budán bekövetkezett haláláig a hivatásával járó szenvedélyes kötelességteljesítés és a tevékeny, alkotó hazaszeretet nagyszerű példáját adta, mely ma is utat mutat, figyelmeztetve a közélet szereplőit küldetésükre.
