Mi az, ami minden magyarnak elsőként jut eszébe Gödöllőről, erről a festői fekvésű Pest megyei kisvárosról? Természetesen Erzsébet királyné, Ferenc József romantikus emlékezetű Sisije, majd a kastély, melyben a királyné az osztrák–magyar kiegyezés fölött bábáskodott Andrássy gróffal. Bár a Gödöllői Királyi Kastély talán nem királyi pompájával ötlik fel emlékeinkben, ha most látnánk, bizonyosan elámulnánk. A szép emlékű korokban egymást követve három Grassalkovich Antal gróf ügyködött az építkezések felett. I. Ferenc József király és felesége koronázási ajándékként kapta a nemzettől, hogy a magyar fellendülés, majd a huszadik század erkölcsi romlásának szemtanújává váljon.

Szent életű utolsó királyunk, Boldog IV. Károly szinte itt veszítette el koronáját – Gödöllő így vált a Monarchia temetőjévé. Innen menekítették ki az utolsó magyar királyi családot a Tanácsköztársaság rémségei elől, de Gödöllőt nevezte ki nyári rezidenciájának Horthy Miklós kormányzó is.

Gödöllő példája tökéletesen követi hazánk sorsát. A második világégés után előbb a visszavonuló magyar és német katonák, illetve az őket bombázó szövetségesek, majd a kommunista Vörös Hadsereg prédálta fel jobb sorsra érdemes termeit. A negyvenes évek végétől itt szállásolták el a szovjet Déli Hadtestet, majd azt követően szociális otthon működött falai között, míg egy másik szárnyában szükséglakások kaptak helyet. A nyolcvanas években ismerték csak fel a jelentőségét, az állagmegóvási és felújítási munkálatok 1994-ben kezdődtek meg, egészen 2003-ig folyamatosan igyekeztek visszavarázsolni egykori formájára.

Dr. Révész T. Mihály, a kastélymúzeum igazgatója szerint elképesztően romos állapotban érte a szovjet kivonulás az épületegyüttest. Ennek nyomai a déli szárnyakon még ma is láthatók. – Tavaly kezdtük meg a felújítások negyedik szakaszát – mesél a felújítási munkálatokról Révész T. Mihály. – A tervek szerint ez idő tájt közel kétezer négyzetméteres épületrész, a Rudolf- és a Gizella-szárny, valamint a kastély ötvenkétezer négyzetméteres parkjának rendbehozatalával foglalkoznak a mesterek.

2010 tavaszától már bővített kiállítótérrel fogadjuk a látogatókat. Most azon dolgozunk, hogy a következő három szakaszra előteremtsük az önrészünket. A jövő évi programokkal kapcsolatban a kastélyigazgató nagyot álmodott – sikeresen. Hat új időszaki kiállítási teremmel és állandó kiállítási helyszínekkel is bővült a Gödöllői Királyi Kastélymúzeum, illetve megnyitják hazánk egyik legizgalmasabb második világháborús objektumát is.

– Igazi kulturális attrakciót tervezünk. Az egyik meglepetésünk a nagyközönség számára a kastély XX. századi történetének bemutatása a szereplőkön keresztül. A három főhercegi gyermek, IV. Károly és Horthy Miklós életútját és a kastéllyal való kapcsolatát szeretnénk megismertetni, arccal a gyermekek felé, újszerű múzeum-pedagógiával ötvözve – avat be a részletekbe. – Az időszaki kiállítási termekben pedig egy, a hazánkban még sehol nem látott történelmi személyiség, ő császári felsége, I. Ferenc József király itteni tartózkodásának állítanánk emléket.

A tárgyi anyaggal kapcsolatban már jó ideje folynak a tárgyalások, igazán gazdag gyűjteménnyel találkozhatunk 2010 nyarán a kastély új termeiben. A folyosókat Habsburg-királyaink arcképeivel népesítik be, hiszen hatvan éven át nekik adott nyaranta otthont az épület. A tervek között szerepel mindemellett egy hadihajómakett-múzeum létrehozása is, mely a középkortól a XX. századig mutatná be a Magyar Királyi Haditengerészet történetét, digitális technikákkal modellezve a fontosabb csatákat.

Felújítanák a kastély 7-es szárnyában található klasszicista stílusú fürdőt is – igaz, nem élményfürdőzésre, hanem a korszak fürdőkultúrájának látványos prezentációját szolgálná. Hangszerkiállítást is terveznek, méghozzá élő elemekkel – hétvégente korhű jelmezekbe öltözött fiatal zenészek előadását hallgatva élvezheti a látogató a XIX. század muzsikáját. A kertben található narancsházat – az Orangerie-t – zenepavilonná alakítanák a nyári időszakokra, télen a kastélypark melegházi növényeinek adna otthont, épp úgy, mint egykor. A helyi legendák által híressé vált labirintusrendszer, melyben akár szekerek is elférnek egymás mellett, a tervek szerint a magyar borkultúrát mutatja majd be. Két esztendő múlva pedig a kocsiszín, a sörház és a főudvarmesteri épület is régi fényében tündökölhet.

Igazán érdekesnek ígérkezik az egykori „Királyné kertje” alatt feltárt épületegyüttes is. A kormányzó a negyvenes években sok időt töltött Gödöllőn. A királyi kastélyt magánüdülőként hasznosító Horthy Miklós eleinte csak kisebb átalakításokat végzett az épületen és annak közvetlen környékén. Szökőkutat, úszómedencét, teniszpályát és légvédelmi óvóhelyet is épített. Száznegyven centiméter széles falaival Horthy bunkere egy atomtámadást is túlélt volna – állítják a szakemberek.

A két szobából és egy mellékhelyiségből álló légoltalmi épületből egész Magyarországot irányítani lehetett volna. A legkomolyabb technikai felszereltséggel, telefon- és távíróvonallal volt ellátva.

– Elvben érhette volna itt, Gödöllőn is támadás, hiszen sok időt töltött itt – magyarázza bunker elhelyezkedésének okait a kastély igazgatója. – A bunkert mégsem használta soha, hiszen csak a parkot érte egy-egy bombatámadás. 1944-ig, amíg hivatalát betöltötte, az épületben nem esett kár. A német-magyar visszavonulás és a szovjet jelenlét változtatta romossá az egykor pompás épületet.

Európa háborús történetében a bunkerek, főleg a megtekinthető állapotban lévők, igencsak ritkák. Révész T. Mihály nem titkolt szándéka, hogy a nagyközönség számára berendezze, korabelivé varázsolja Horthy óvóhelyét.

– A korszak és a bunkerek atmoszféráját, a második világháború hangulatát szeretnénk megidézni, korabeli bútorokkal, felszerelésekkel. Mintha ő használta volna – mesél a tervekről.

Nem volt könnyű dolguk a kivitelezőknek, a bunkert ugyanis a szovjet időkben raktárként használták, hatalmas mennyiségű szennyező anyag került bele akkoriban. A falakat újra kellett vakolni, a szigetelést megerősíteni, hiszen több tízezer látogató fogadására rendezkedtek be. Kaján Marianna, a kastély muzeológusa hosszas kutatás után a berendezés terveire is rátalált a levéltárban a bunker teljes dokumentációjával együtt.

Mára elkészültek a kert és a park belső, a kastélyhoz közel eső részeinek rekonstrukciójával is. Az Erzsébet királyné által olyannyira szeretett angolkert újra régi pompájában tündököl, az egykori franciakertre már csak a gesztenyesor utal, melyet azonban kétszáz évvel ezelőtti kialakítása óta immár másodszor ültettek újra.

A látogatók 2010 nyarán minden hónapban valami újjal szembesülhetnek. Június óta Erzsébet királyné újrafaragott verandáját csodálhatjuk meg, júliusban pedig a Horthy-bunkert is bemutatják a nyilvánosságnak. A Gizella-szárnyat augusztustól járhatják be a látogatók, a rá merőleges Rudolf-szárny pedig először szeptemberben fogad vendégeket.

Gerhát Petra