Családi tűzfészek

Mohammad Raszulof nem az az ember, aki megijed a saját árnyékától, de még az iráni hatóságoktól sem: az éles társadalomkritikával gyakran élő rendező korábban börtönben is ült, és ismét rács mögé került volna, ha nem hagyja el a hazáját és csempészi ki az új filmjét Cannes-ba, ahol egyébként különdíjban is részesült. Nem véletlenül tekinti ellenségnek a helyi politika, A szent füge magja nem fest jó képet a teheráni hétköznapokról: a filmben egy frissen kinevezett vizsgálóbírónak az otthonában eltűnik szolgálati fegyvere, a férfi pedig a hatalom ellen lázadó lányait gyanúsítja. A film kifejezetten árnyaltan mutatja be, hogy egy elnyomó berendezkedésnek a kiszolgálói éppúgy áldozatok, mint akik a szerény eszköztárukkal próbálnak fellépni ellene, és hogyan mérgezi meg a folyamatosan jelen lévő paranoia a legközelebbi rokoni kapcsolatokat is. A történet számos aspektusa ismerős lehet a rendszerváltás előtti magyar valóságból, de néhány szegmense még annál is jóval abszurdabb és szélsőségesebb, így egyszerre beszélhetünk pszichológia drámáról és közel-keleti szociológiai látleletről.