Csipetnyi Ázsia Budapest szívében

A millenniumra készülődő főváros egyik legnagyobb vállalkozása a magyar Champs Elysées-nek is nevezett Andrássy út kiépítése volt. A mára az UNESCO világörökség listáján szereplő, több mint két kilométeres sugárút mellé olyan zseniális építészek terveztek zömében historizáló épületeket, mint Ybl Miklós, Lechner Ödön, Kallina Mór vagy Feszty Adolf. Azt, hogy ki álmodta meg a Knorr József kereskedőnek és családjának a 103-as szám alatt felépített villát, nem tudjuk pontosan, de egyes feltételezések szerint a tervek talán Schubert Ármintól származnak. Az azonban biztos, hogy Knorrék néhány év után, 1885-ben eladták az az épületet akkor már jól ismert üzletembernek, Hopp Ferencnek, aki a villát ázsiai műtárgyak szentélyévé varázsolta, a kertet pedig keleti tárgyakkal díszítette és egzotikus növényekkel ültette tele.

„Játékos labirint”

Hopp Ferenc élettörténetéről elsőként Verne legendás hőse, Phileas Fogg juthat eszünkbe, aki 80 nap alatt utazta körbe a Földet. Ám míg a londoni úriember egy fogadás miatt indult világ körüli útjára, addig Hopp Ferencet ennél sokkal tudományosabb szándék vezérelte. Sietni egyáltalán nem sietett, mindig elegendő időt hagyott a helyi kultúrák és művészetek megismerésére, illetve egzotikus tárgyak gyűjtésére.

Bár a csehországi Fulnekben 1833-ban született Ferenc szegény sorsú, német anyanyelvű családban látta meg a napvilágot, és csak 13 éves korában került Budapestre, mégis következetesen magyarnak vallotta magát. Hiába küldte mestere, a jól menő belvárosi optikus, Stefano Calderoni Bécsbe, majd New Yorkba tanulni ifjú inasát, ő visszatért Budapestre, hogy aztán később átvegye Calderoni vállalkozását. Ügyes húzással az optikai cikkek mellett elkezdett oktatási segédeszközökkel, így földrajzi térképekkel és földgömbbel is kereskedni, aminek köszönhetően biztos anyagi hátteret teremtett magának. Már elmúlt ötvenéves, amikor a hatalmas vagyonnak köszönhetően elérkezettnek látta az időt, hogy elinduljon első világ körüli útjára, amit ezt követően élete során még négyszer ismételt meg. Soha nem jött haza üres kézzel, gyűjtött mindent, amit lehetett, a strucctojástól kezdve egészen a műkincsekig.

Leginkább az ázsiai, közelebbről pedig a japán művészet vonzotta, így ennek megfelelően rendezte be Andrássy úti otthonát és építette ki annak kertjét, amely Felvinczi Takács Zoltán, a múzeum első igazgatójának leírása szerint „játékos labirint, kis tavacskával és dombos partjait összekötő híddal utánozta Japánt”.

A Gondtalanság kertje és villája

A villa kertjének kialakítása a Jáva szigeti híres indonéz buitenzorgi (ma: Bogor) botanikus kert mintáját követi, és mivel ennek neve magyarul gondtalanságot jelent, így Hopp Ferenc otthonát is a „Gondtalanság villájaként” emlegette. A ház köré egzotikus növényeket ültetett, köztük japán díszcseresznyéket, kínai bambuszokat, rododenront, bazsarózsát vagy a ma is élő, közel másfél évszázados páfrányfenyőt, amit még csemeteként hozott haza egyik útjáról.

– A kevert stílusa miatt ugyan orientalizáló, de japán struktúrát követő, 1743 négyzetméteres kert tervezését és az építés folyamatát Györgyi Géza műépítész irányította, fejlesztése és gondozása pedig Starek Ignác műkertészre volt bízva, aki a villában lakott és 1885 és 1916 között állt Hopp Ferenc szolgálatában. A növények mellé Hopp autentikus kertelemeket is hozatott, így például az előkert pagoda formájú kőlámpását, amely 1904-ben érkezett egyenesen Jokohamából, vagy azt a cukubait, vagyis kézmosó edényt, amely a teaszertatások elengedhetetlen kellékeként nemcsak a testi tisztaságot, de a szellem megtisztulását is szimbolizálja – meséli Gódorné Hazenauer Zita kertészmérnök, japánkert-szakértő, miközben végigkalauzol bennünket a teakertek szerkezetére jellemző hosszú, cirkalmas úton. Ennek nyomvonala egészen a teapavilonig vezet, illetve vezetett Hopp Ferenc idejében.

Merthogy a pavilon már nincs a helyén, mint ahogyan a tavacska és a híd is hiányzik, de az előkertet a hátsó kerttől elválasztó holdkapu még ma is megállására készteti a látogatót. A holdkapu faragott elemei, tetőcserepei, díszítményei és az azt őrző Fo-oroszlánok az 1890-es években a sanghaji konzul segítségével érkeztek Kínából, maga a szerkezet pedig eredeti fényképek alapján itthon készült. Az ajtó nélküli, behívást szimbolizáló kapu a dzsaina vallás tanítójának szobrára irányítja tekintetünket, akit olyan ázsiai flóraelemek, mint a magnólia, a hortenzia vagy az indiai kenderpálma ölelnek körbe. A kert különlegessége ezeken túl a kínai lakkfa, amelynek tejnedvét lakkozott faáruk készítésére, illetve a szumóbirkózók hajának fixálására használják, illetve az a teacserje, amely láthatóan jól érzi magát az európai éghajlaton is.

A lélek útja

Keleti utazásunk Hopp Ferenc otthonába lépve folytatódik. A földszint egykori lakóterében ma könyvtár működik, míg a gyűjtemény bemutatására szolgáló emeleti helyiségekben kiállítóteret rendeztek be. Itt nyílt meg május 1-jén a lélek változásaira épülő szellemtörténeti kiállítás, a Lélegző fény – Spiritizmus, teozófia, buddhizmus a 19–20. század fordulóján Magyarországon. A tárlat középpontjában a teozófia áll, amely az elanyagiasodott világ ellensúlyozására egyfajta szellemi gondolkodási irányt próbált újraéleszteni. A Helena Petrovna Blavatszkaja által 1875-ben alapított Teozófiai Társaság főként keleti vallásokból, így a buddhizmus, a hinduizmus és a kabbala tanításaiból merít.

– Kiállításunkon a ma is működő irányzat 1905 és 1933 közötti magyarországi, a nemzetközivel párhuzamosan jól működő időszakát vizsgáljuk öt termen – A tanulás csarnokán; A lélek útján; a Milliő termén; Az odaadás ösvényén és Buddha oltalmán – keresztül. Gyakorlatilag az utcáról indulva kaphatunk egy tanítást; átélhetjük a belső, szellemi lélek változásait; tanúi lehetünk annak a közegnek, ahol az újfajta gondolkodás megszületett; majd a feltétel nélküli odaadás, a felső világhoz való kapcsolódás útján igazi oltalomra találhatunk – foglalja össze a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum idei kiállításának lényegét a kurátor, Koch Judit.

A materializmuson túlmutató világszemléletet hazai követői közé tartozott mások mellett Mednyánszky László, Zipernovszky Károly, Baktay Ervin, Nádler Róbert, a méltatlanul elfelejtett színésznő, az 1900-as évek nagy sztárja, Gömöryné Maróthy Margit vagy Gyöngyöshalászi Takách Béla műgyűjtő, akinek a Hopp Múzeum gyűjteményébe került értékes szobrait és képeit láthatjuk is a kiállításon.