A Magyar Filmakadémia 2019-ben alapította életműdíját, amelyet évről évre a magyar filmes szakma kiemelkedő művészeinek adományoz. A díjból azóta hagyomány lett, így idén immár ötödik alkalommal adták át azt a Balatonfüred Kongresszusi Központban.

– A hazai filmipar és filmgyártás szemmel láthatólag csúcsformában van. Sorra születnek a magas színvonalú, minőségi alkotások. De ugyanilyen fontos számunkra a hagyomány és az a gazdag örökség, amely a magyar filmkészítés több mint százhúsz éve alatt ránk maradt. Küldetésünk ennek a filmkincsnek az ápolása, minél szélesebb közönséghez való eljuttatása és gyarapítása. Aki a film nyelvén mesél, az az időt is képes megállítani, érzéseinkre hatni és hidat építeni nézőpontok, emberek, kultúrák és világok között – vázolta a hazai filmipar jelenjét, majd méltatta az idei hét díjazottat – Bordán Irén színésznőt, Demjén Ferenc dalszövegíró, énekest, Gálffi László színészt, Koltai Lajos operatőr, rendezőt, Makó Mari casting direktort, Piroch Gábor kaszkadőrszakértőt, valamint Robert Lantos producert – Káel Csaba filmügyi kormánybiztos, a Nemzeti Filmintézet (NFI) vezérigazgatója.

Makó Mari közel 55 éves pályafutása során számos hazai, illetve külföldi játékfilm, tévéfilm, kisjátékfilm szereplőinek kiválasztásában működött közre. Casting direktorként dolgozott mások mellett A temetetlen halott, a Csudafilm, a Zárójelentés, a Magyar Passió és a Semmelweis című filmekben.

– A casting direktor tulajdonképpen a rendező, az asszisztens és a színész között kooperáló valaki. Minden forgatókönyvet, amelyet elolvasok, kijegyzetelek magamnak, és közben elkezd járni az agyam, hogy kiről, mit gondolok. Majd írok egy listát, összeülünk a rendezővel és az asszisztenssel. Ez iszonyatos csapatmunka, itt nincs ego – mondta Makó Mari, aki a filmezést nem munkának, hanem egy varázslatos dolognak tartja.

Piroch Gábor neve akár a „kaszkadőr” szó szinonimája is lehetne, hiszen egyedülálló karriert futott be nemcsak itthon, de szerte a világban. Több mint negyven országban, 216 magyar és nemzetközi produkcióban dolgozott kaszkadőrként, kaszkadőr-szakértőként, akciórendezőként. A legismertebb és legnagyobb filmes internetes adatbázis, az Internet Movie Database (IMDb) adatai szerint a közreműködésével készült filmek világszerte mintegy kilenc milliárd dollár jegybevételt hoztak. Olyan filmek köthetők nevéhez, mint a Megáll az idő, a Dögkeselyű, a Szabadság, szerelem vagy a Kincsem, illetve az Emlékmás, a Titanic, a Múmia és a Terminátor 3.
Demjén Ferenc hat évtizede tartó pályafutása során játszott a Számum, a Dogs, a Liversing, a Meteor, a Sakk-Matt és a Tűzkerék együttesekben, majd 1970-ben csatlakozott a számára is országos ismertséget hozó Bergendy zenekarhoz, ahol olyan dalok szerzője és előadója volt, mint a Darabokra törted a szívem, a Sajtból van a Hold, vagy a Jöjj vissza vándor. 1977-ben megalapította a V’Moto-Rock formációt, amelyhez rengeteg sláger megszületése kötődik. Köztük a Várj, míg felkel majd a Nap, a Jégszív, vagy az El kell, hogy engedj. A zenekar megszűnését követően szólókarrierbe kezdett, amelynek emlékezetes mérföldkövei voltak a Szabadság vándorai, Szerelemvonat, Hogyan tudnék élni nélküled? című slágerek.

– Rózsi életműdíja sokkal több, mint egy kiemelkedő zeneszerzői vagy előadóművészeti pálya elismerése. Hat évtizednyi munkásságot, a többi közt 27 Aréna koncertet, több mint hétszáz dalt, több mint hárommillió lemezt, egy életérzést, egy hangot és mindannyiunk érzéseinek őszinte, bátor, eredeti kimondóját ünnepeljük vele. Dalaival nemzedékeket szólított meg, refrénjei együtt lüktetnek a szívünkben, dalszövegei sokunk számára váltak személyes himnusszá – méltatta Demjén Ferenc pályafutását Káel Csaba laudációjában.

Bordán Irén rektori engedéllyel már másodéves főiskoláként a kamerák elé állhatott az Isten malmai című tévéfilmben, majd 1975-ben már főszerepet játszott Az idők kezdetén-ben. A főiskola befejezése után 1976-ban a Nemzeti Színházhoz, majd a József Attila Színházhoz, utána a MAFILM színtársulatához szerződött. Színpadi feladatai mellett folyamatosan forgatott, szerepelt többek között a Jókai Mór regényéből született A szerelem bolondjaiban, a Szinetár Miklós által rendezett Az erődben, valamint Hintsch György Naplemente délben című filmjében. Férjével 1981-ben az Egyesült Államokba költözött, a magyar közönség az 1990-es évektől láthatta újra magyar, illetve Magyarországon forgatott koprodukciós filmekben, így Bereményi Géza A turné című filmjében vagy Sándor Pál Noé bárkájában. 2012 és 2020 között a budapesti Újszínház művésze volt.

Gálffi László Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színész, érdemes művész egyebek mellett eszköztelennek tűnő, mégis mélyen kidolgozott színészi játékával, karakteres megjelenésével és szerepformálásával, szarkasztikus humorával vált a magyar színház- és filmművészet kivételes alakjává. A filmvásznon éppen ötven évvel ezelőtt, A kenguru főszereplőjeként mutatkozott be. Az azóta eltelt évtizedek alatt többek között a Jób lázadása, a Redl ezredes, A napfény íze, a Requiem és a Semmelweis című filmekben, illetve a közelmúltban bemutatott Hunyadi sorozatban láthatta a közönség.

– A nyolcvanas évek elején a Wagner című sorozatban kapott egy jelentős szerepet, és ezáltal olyan világsztároknak lett méltó partnere, mint Richard Burton, Laurence Olivier, Vanessa Redgrave. A nemzetközi filmszakma is felfigyelt rá, hívták is azonnal kintről színházba, filmbe, de ő nem ment. Úgy érezte, neki itt van dolga. Világsztár lehetett volna, de ő ezen csak mosolyog, és megvonja a vállát – meséli Gálffi Lászlóról Szász Attila filmrendező, forgatókönyvíró.

Robert Lantos producerként jegyzett első filmjét 1977-ben mutatták be, amit azóta több mint hetven alkotás követett. Négy filmjét Oscar-díjra jelölték, de alkotásai nyertek díjat Cannes-ban, Torontóban, Velencében és Berlinben is. Legutóbb pedig minden idők legnagyobb és legsikeresebb magyar sorozatán, a nézettségi rekordokat döntő grandiózus Hunyadin dolgozott.

– Magyarországon születtem, de nyolcéves korom óta máshol élek. Az a tapasztalatom, hogy Magyarországot elhagyni lehetséges, de a magyarság sohasem hagyja el a lelkem. Hiába felejtem el az anyanyelvemet, és rozsdás a szókincsem, a magyarság olyan, mint egy harapófogó. Szorít és nem enged el. 19 éves voltam, amikor először jöttem haza a kanadai vízilabda-válogatottal. A margitszigeti Sportuszodában volt meccsünk az akkori világbajnok magyar válogatott ellen. A meccs előtti nap, közös edzés után összebarátkoztam a magyar középcsatárral, aki megígérte, hogy kegyelmezni fognak nekünk, és így csupán tíz góllal vertek meg. Nekem ez a magyar út volt addigi életem csúcspontja. Az az érzés, hogy visszataláltam a gyökereimhez – mesélte Robert Lantos, aki 1956-ban hagyta el az országot szüleivel, majd úgy döntött, hogy időről időre hazatér, és elkezd a magyar történelem, sorsok és karakterek feldolgozásával foglalkozni.

Koltai Lajost a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth- és Balázs Béla-díjas magyar operatőr, rendezőt a fény festőjének tartják. Vallja, hogy a képnek önmagáért, szavak nélkül kell beszélnie.

– Filmjeiben mindig az emberi sorsokat mutatja meg, érzelmeket, falhoz szorított emberek küzdelmeit, miközben fénnyel dédelgeti színészei arcait akár operatőrként, akár rendezőként alkot – mondta mesteréről Somossy Barbara filmrendező.

Koltai Lajos öt évtizedes pályafutása során dolgozott az Egyesült Államokban is, ahol ő fényképezte például A gyönyör rabjai, a Ha a férfi igazán szeret, illetve a Sean Connery főszereplésével készült Egy igaz ügy című filmeket. Az olasz Giuseppe Tornatore rendezővel készítette Az óceánjáró zongorista legendáját, majd a Monica Bellucci főszereplésével forgatott Malenát. Legutóbbi rendezése a 2023-ban bemutatott Semmelweis című film, amely 2024-ben Veszprémben, a MOZ.GO – Magyar Mozgókép Fesztiválon elnyerte a legjobb játékfilmnek járó Mozgókép Díjat.

Hirdetés
Korábban írtuk